Székely Hírmondó, 2015. október (20. évfolyam, 189-210. szám)

2015-10-01 / 189. szám

SZÉKELY Hírmondó 2015. OKTÓBER 1 CSÜTÖRTÖK Napirenden „ Visszarománosítom­ a magyarokat" M­indennek van egy határ­értéke, mondja a mate­matikus, mikor felhábo­rodik. Nos, az én határértéke­met az kezdte ingerelni, hogy újra kiderült: az utóbbi száz év­ben többször is úgy elnyomtak minket, erdélyi magyarokat itt, Romániában, olyan válogatott kínzásmódokkal, hogy az egy normális ember (mint milyen­nek tartom magamat) fejében meg sem fordulna. A múlt hétvégén Budapesten tartott Márton Áron-konferenci­án Jakubinyi György gyulafe­hérvári érsek úr beszédében ecsetelte az egyháznak a Tria­non utáni helyzetét, és elmond­ta, a román állam tíz évig tár­gyalt a Szentszékkel, zsarolva azt. Végül a Vatikán elfogadott három román követelést, ezek közül a legsúlyosabb az volt, hogy az erdélyi magyarságot „erővel elmagyarosított romá­noknak és németeknek kellett tekinteni", és mivel a„visszaro­­mánosításuk" úgymond nem le­hetséges, temesvári német ka­nonokokat lehetett csak kine­vezni az egyházmegyék élére. Azóta is keresem, az érsek úr valamiféle általánosan ismert történelmi dokumentumokra utalt, vagy pedig első ízben tett bejelentést Románia és a Vati­kán két világháború közti viszo­nyára vonatkozóan - történész ismerőseim véleménye és jóma­gam kutakodásai alapján úgy tűnik, az utóbbi az igaz. Azaz röviden arról van szó, hogy minket, erdélyi magyaro­kat, és azon belül is elsőként a székelyeket be kell olvasztani, vissza kell vinni a román nem­zettestbe. És ez mellé a Vatikán asszisztált. Még az is lehet, hogy könnyű volt őt táncba vinni. Mi­ért? Talán azért, amiért a csán­gók magyarságát is feláldozta és feláldozza a mai napig, úgy tartja, ha a magyarok románok­ká lesznek, könnyebben terjed­het a katolikus vallás az ortodox románság körében. Most pedig térjünk át„ha­­zánkra": eszerint már jóval a faj­elméletnek a német államdokt­rínákban való megjelenése előtt Románia a „tiszta vérvo­nalra" alapozta politikáját. Nem érdekelte, hogy azok a szeren­csétlen erdélyi magyarok mit gondolnak, azon volt, hogy el­vegye a nyelvünket, a lelkünket. A csángók esetében ez nagyjá­ból sikerült, Erdélyben kevésbé, de próbálkoznak mai napig. És akkor felteszem a kérdést: halló, Európa, mi más ez, ha nem genocídium?« Sántha Attila Jó kezdeményezések Erdővidéken Bölön tisztább lett A Bölönben és a hozzá tartozó Bölönpatakon zajló, A település, ahol jól érzem magam elnevezé­sű projektről már beszá­moltunk lapunk hasábja­in. A jövő év márciusáig tartó pályázatban most újabb fejlemények történ­tek: a helyi közösség hasznát célzó kezdemé­nyezések részeként múlt héten „nagytakarítást" szerveztek a faluban. Böjte Ferenc A nagytakarításon nemcsak a pályázatot futtató Kovászna megyei Vöröskereszt önkén­tesei és a bölöni önkormányzat al­kalmazottai, de számos helybéli, il­letve a bölöni iskola tanárai, diák­jai is részt vettek, mintegy három­száz személy. - A nap során csaknem 8 tonna szemetet gyűjtöttünk össze a két falu területéről - mondta Papp Adolf, a megyei Vöröskereszt ve­zetője, hozzáfűzve, elsődleges cél­juk az akcióval az volt, hogy némi­képp tudatosítsák az emberekben a tiszta környezet fontosságát, il­letve annak „nevelő” jelleget is ad­tak, hiszen a szemetes környezet mindenekelőtt felelősség kérdése. A köztisztasági nap a pályáza­tukban megfogalmazott Közösségi Fejlesztési Terv egyik pontját ké­pezte. További kezdeményezések is napirenden vannak, azokat a he­lyi közösséggel való egyeztetés után bonyolítják le. Sikó Imre pol­gármester is elégedetten nyilatko­zott a lezajlott tevékenységről, kie­melve az iskola, az iskolások és sze­mélyesen Păcurar Dorel iskola­­igazgató hozzáállását. Az is emlí­tésre méltó - mondta -, hogy a ta­karítási akcióban bölönpataki ro­mák is részt vettek, így nyilvánva­ló, ők is érzik a közösségi ügy fon­tosságát. - A szemétgyűjtési akciókat folytatni szeretnénk, s egyben azt is tervezzük, hogy sorban, szemé­lyesen is elbeszélgetve a falu lakói­val, elérjük azt, hogy ki-ki a maga portája előtt tartsa rendbe környe­zetét, mint valamikor, járuljon hoz­zá a rendezett, tiszta falukép kiala­kulásához és főleg a megőrzéséhez. Az elöljáró egy másik tervről is beszélt: nagyobb figyelmet szeret­nének fordítani a faluban az idősek gondjaira, ugyanis nem kevesen vannak, akik egyedül élve számos megpróbáltatással néznek szembe. Ugyancsak a megyei Vöröske­reszttel közösen működtetnék a beteggondozó szolgálatot: már van is egy személy, aki hamarosan egész állásban fogja ellátni az eh­hez fűződő teendőket. Továbbá, amennyiben igény mutatkozik rá, az idősek étkeztetéséről is meg­próbálnak gondoskodni. A Bölön központjában működő Pózna pan­zió tulajdonosával már egyeztetett a polgármester, ott főznének, de akár ki is hordanák az ételt az azt igénylő időseknek.« Akcióban a szemét­­gyűjtők­szervezők, önkéntesek minden korosztályból Változik a sofőrvizsgák rendje Korábban, ha valakinek sikerült a teremvizsgája, akkor egy esélye volt a gyakorlatban is bizonyí­tani tudását; ha nem sikerült, kezdhette elölről a folyamatot. Október 1-től ez másképp lesz. Bodor Tünde Már megjelent a Hivatalos Közlönyben az a módosítás, mely szerint egy sikeres elméle­ti vizsga után egy évig ezt nem kell megismételni a jogosít­ványra pályázónak, akkor sem, ha elvágják a gyakorlati próbán. A részletekről és a gyakorlatról, várható hatásokról Tomos Mi­hályt, a Szállítási-Szakmai To­vábbképző Központ helyi ki­­rendeltségének vezetőjét kér­deztük. -Jelenleg 50 százalék alatti az átmenési arány az elméleti vizsgákon - tájékoztatott -, a si­keresek fele pedig elvérzik a gyakorlaton. Tehát tulajdon­képpen a jelentkezők negyede veszi sikerrel első nekifutamo­­dásra az akadályt. Ezután, ha a gyakorlattal elbuknak, 15 nap múlva már jelentkezhetnek a következő vezetési vizsgára, egy feltétellel: felmutatják a papírt az újabb 6 órányi, elvégzett ve­zetési gyakorlatról. Ez a jelenle­gi árak mellett körülbelül 300 lejes költség. Persze, eddig is fi­zettek minden újravizsgáztatá­sért, mégis volt olyan tanuló, akinek a 23. kísérlete hozta meg a rég áhított jogosítványt. Mint megtudtuk, jelenleg ki­várnak a sofőrvizsgára készülők, hogy az új szabályozás hatása alá essenek. Az új előírások azonban fejfájást okozhatnak az oktatóknak. - Megeshet, hogy nem lesz kapacitásuk lefedni az igényeket, annál is inkább, mert nekik is korlátozva van az óraszám, amit vezetéssel tölthetnek (másodál­lásban ez 60 óra). Talán több ál­lást hirdetnek meg ezen a pályán - latolgatta a lehetséges megol­dásokat Tomos Mihály.- AKTUÁLIS 2 „Még jó, hogy időben végeztek" Szabad az út Kommandóra Mától újra megnyílt a közforga­lom Kovászna és Kommandó kö­zött, ugyanis a kivitelező befejez­te a vízvezetési munkálatot, így visszakerül a sorompó az ideigle­nesen terelőútként szolgált Pa­­pol­-Kommandó szakaszra, amin mostantól ismét csak az er­dőkitermelő autók közlekedhet­nek. N. Sz. A. Thiesz János kovásznai polgár­­mester közölte lapunkkal: tegnap reggel átiratban értesítette őt a víz­vezetési munkálatokat végző Val­­dek Kft., hogy mától újra közle­kedhetnek az autók Kommandó és Kovászna között, mivel befejez­ték a csövek elhelyezését. Kérdé­sünkre Mikó Aba Sándor, a pro­jektet menedzselő Közüzemek Rt. pályázati irodájának vezetője el­mondta, a továbbiakban az út mi­nőségének visszaállításán dolgozik a kivitelező. Még szerencse, hogy időben el­végezték a munkát, ugyanis Kis Jó­zsef polgármester, lévén, hogy pá­lyázati pénzből felújított erdei útról van szó, állítása szerint csak két hó­napig nyithatta meg a Papok és Kommandó közti szakaszt a közfor­galom előtt. Az elöljáró, mint la­punknak kifejtette, ma mindenkép­pen visszateteti a sorompót, függet­lenül attól, hogy befejezik-e munkát vagy sem. Ugyanakkor Kis kiemel­te, a két hónap alatt, amíg Papok irányába történt a közlekedés, rom­lott az út minősége a faluban, nem beszélve az erdei út állapotáról, amit újra rendbe kell tenni.­ Papok­ végében újra leengedik a sorompót

Next