Székely Hírmondó, 2015. november (20. évfolyam, 211-230. szám)

2015-11-02 / 211. szám

SZÉKELY Hírmondó 2015. NOVEMBER 2., HÉTFŐ Vészhelyzet Utólag minden hibát kideríte­nek a hatóságok a bukaresti szó­rakozóhely működése körül, ahol fiatalok tucatjai haltak meg, vagy szereztek életük végéig be nem gyógyuló sérüléseket a tűzvész­ben. Lesznek nagy nyilatkozatok, hatalmas látszatintézkedések, az­tán nem változik semmi. Nehéz elhinni ugyanis, hogy abban az országban, ahol a kilométeren­ként tízmillió eurókért épülő au­tópályánál (felfoghatatlan, hogy az állítólag még Romániánál is korruptabb Bulgáriában ez átla­gosan 3,2 millióba kerül) nem si­kerül leellenőrizni és betartani a tiszta és világos minőségi előírá­sokat, akkor az átláthatatlan klub­engedélyeztetési rendszerben ne lehetne az összes engedélyt né­hány száz lej kenőpénzzel besze­rezni. Ez sokkal olcsóbb, mint nem gyúlékony anyaggal szigetelni, automata füstérzékelő és elöntő­rendszert beszerelni, kivilágított vészkijáratokat szabadon hagyni. És ez nem csak a klubok gondja. Vajon hány színház- és egyéb ren­dezvényteremnek, sportcsarnok­nak vannak ilyen berendezései? A legtöbb helyen, beleértve az isko­lákat is, az esetleg meglévő vész­kijáratokon hatalmas lakatok ék­telenkednek, amelyek kulcsa utol­jára annál az öreg mesternél volt, aki még '89 előtt dolgozott ott, csak azóta nyugdíjba ment. Persze, lehet azt mondani, hogy nem mindenütt tartanak rockkoncertet tűzijátékkal, de van egy „őshonos" veszélyforrás: a földrengés. A japán iskolákban a tanterv részei a katasztrófavédel­mi gyakorlatok. A gyerekek a ta­nárokkal és tűzoltókkal együtt ha­vonta egyszer hosszú időn át gya­korolják, hogyan kell minél gyor­sabban az iskolapad alá bújni, ho­gyan lehet a lehető leggyorsab­ban elhagyni az épületet, hol és hová érdemes menekülni. Hogy mikor lesz a következő nagy földrengés, azt nem tudjuk, de a statisztikai adatok szerint a romániai törésvonalak mentén 30-50 évenként nő akkorára a szeizmikus feszültség, hogy ka­tasztrófát okoz. A legutóbbi, több mint 1500 halálos áldozatot köve­telő földrengés 1977-ben volt. Ta­lán ideje volna a védelmi gyakor­latokat komolyan venni. Ágas-bogas kérdés a külföldi munkavállalás Gyerekek szülő nélkül Igen kevés elvált és egye­dülálló szülő teljesíti tör­vény szerinti kötelezettsé­gét, mely szerint külföldi munkavállalása idejére gyámot nevez ki kiskorú gyermeke mellé, és ezt je­lenti a törvényszéken. Ez akkor is kötelesség, ha egy családból mind az anya, mind az apa hatá­ron kívül vállal munkát. Bodor Tünde K­iss Imre főtanfelügyelő sajtó­­tájékoztatón közölte, me­gyénkben összesen 2165 gyermeknek tartózkodik legalább egyik szülője külföldön. 315-nek az anyja és az apja is távolban dolgo­zik, 236 esetben pedig az egyedüli családfenntartó vállal munkát kül­honban. A számokat fedő valóság igen bonyolult, szakembereket hív­tunk segítségül a jelenség körüljá­rásához. Miért kell foglalkozni ezzel a té­mával, statisztikába rendezni a kü­lönböző mértékben, de tulajdon­képpen csonka családban nevelke­dő iskolás gyermeket? Nagyon sok gond adódik ebből, hiszen főleg kamaszkorban a korlátok hiánya nem sok jóra vezet, és az iskolael­hagyás is nagyobb valószínűséggel következik be. Kétségkívül vannak olyan családok is, ahol aránylag problémamentesen eltelik ez az időszak A gyermekjogvédelem azonban csak akkor léphet bármit, ha valaki jelenti nekik, hogy a más gondjaira bízott gyereket nem látják el kellő­képpen, rosszul nevelik, vagy ki­marad az iskolából. Kevés példa van erre, talán nem figyelünk elég­gé egymásra. Tankó Vilmos, a szo­ciális igazgatóság vezetője szerint az általa vezetett intézménynél ösz­­szesen hatan jelentkeztek az idén bejelenteni a szerződéses külföldi munkavállalást, valószínűleg azért, mert a cégek már kérik a jövendő alkalmazottaiktól a törvényszék ál­tal kibocsátott papírt, mely igazol­ja, hogy az otthonmaradt gyermek felügyeletét megoldották. A helyzet gazdasági-társadalmi vonatkozásait Papp Adolf család­terapeuta is csak vázolni tudta. - Nagyon jól nézhet ki a külföl­di munkáról hazahozott és itthon elköltött pénz adója a hazai gazda­sági mutatókban, de az sehol nem szerepel, hogy ez a gyerekek visel­kedésében, életvitelében a későb­biekben hogyan mutatkozik meg. Lóg-e, lop-e, erőszakoskodik-e vagy balesetet okoz, illetve ezek igazítására mennyit költ az állam? Ez sehol sincs összegezve. Az is meglehet, tudattalan bosszúként nagyvonalúan költi a bármilyen mennyiségű pénzt, amit a szülők (szeretetpótlékként) neki adnak, de mindenképpen sérül. Az persze más helyzet, ha a családban nincs más kiút, mert egyszerűen nem elég a családfenntartásra a kereset. Akkor megtanulhatja a gyerek, hogy a család a prioritás, és csele­kedni mégis lehet és kell. A külföl­di munka motivációi sokfélék, és mindig mérlegelni kell. Rossz a gazdasági helyzet, de néha megol­dás lenne, ha a pénzt nem kütyük­­re és menő cuccokra adná a gyer­meknek a szülő, hanem az idejét és figyelmét szánná rá. Képünk illusztráció A másik szü­lő tartós hiá­nyát minden gyerek meg­sínyli A reformáció napját ünnepelték Ha az Isten velünk... Pál apostolnak a romabeliekhez írt levelét idézte szombat esti ige­hirdetésében Incze Zsolt szemer­­jai esperes. A reformáció napján, a reformáció nagyhetének befeje­ző eseményén Sepsiszentgyörgy négy református gyülekezete és az evangélikus közösség együtt vonult a Kálvin-szobortól a belvá­rosi református templomba. Erdély András A történelem folyamán Bethlen Gábor fejedelemtől a porosz kato­nákig sokan, sokszor használták jel­mondatnak, hogy „Velünk az Is­ten”, de te, kedves testvérem, ér­­zed-e mindig, minden körülmé­nyek közepette, hogy veled az Is­ten? - szegezte a több száz hívőnek a kérdést Incze Zsolt. Az esperes úgy véli: sokan válaszolnának nem­mel, hiszen a halottak napja emlé­kezteti őket, hogy szeretteiknek egy része már nincs mellettük, és bőven találni olyanokat is, akik el­lenünk áskálódnak.­­ Úgy érezzük, ellenünk van a társadalom, hiszen perelnünk kell, hogy visszaadják azt az isko­lát, amit őseink nekünk építettek; ellenünk vannak a még itt sem lé­vő migránsok, mert más istenben hisznek; a szomszéd, mert állan­dóan zajong; ellenünk van a test­vér, a család, mindenki ellenünk van. „Természetesen” ellenünk vannak a katolikusok, de ellenünk van a többi református közösség, meg a város 22 ezer reformátusa, akiket nem érdekelnek a reformá­ció hetének eseményei. Önma­gunk ellenségeivé válunk. Pedig a fontos az, hogy együtt jöttünk le a Kálvin-szobortól, és igenis, ve­lünk van az Isten! Ha életünkkel, szavunkkal, cselekedetünkkel merjük vallani, hogy velünk van az Isten, akkor mindegy, hogy há­nyan vannak ellenünk - hirdette az esperes. Az úrvacsoraosztással befeje­ződő istentiszteleten imádkoztak a bukaresti tűzvészben áldozatul esett fiatalokért is. AKTUÁLIS 2 Hat óra harc a lángokkal Zágonban Magára gyújtotta a házat Pénteken este lángba borult egy ház és a hozzá tartozó csűr Zá­gonban. A hatóságok a ház tulaj­donosa, Ferencz Lajos ellen szándékos gyújtogatás vádjával indítottak kivizsgálást, ugyanis mint kiderült, a pszichikai gon­dokkal küszködő férfi okozta a tüzet. Értesüléseink szerint a szom­szédok este 10 óra körül vették ész­re a lángokat, és értesítették a helyi tűzoltókat, akik nyomban ki is vo­nultak a helyszínre, de már sem a házat, sem a csűrt nem tudták meg­menteni, így arra összpontosítot­tak, hogy a szomszédos házakat lo­csolják, védjék a lángoktól. Tolvaj Marius, a megyei tűzoltóság szóvi­vője közölte: Sepsiszentgyörgyről két egység vett részt az oltásban, hat órán keresztül harcoltak a lán­gokkal, de hiába. Az életmentők­nek az istállóból sikerült kimente­niük a lovat és a három disznót. Az ügyben rendőrségi nyomozás is in­dult. - Az első, helyszíni vizsgálatok során kiderült, hogy a gazda, a felté­telezett gyújtogató pszichikai gon­dokkal küszködik - tájékoztatott Ni­­coleta Marin rendőrségi szóvivő. A szóban forgó férfi, Ferencz Lajos egyébként szerepelt már la­punk hasábjain. Két évvel ezelőtt a gyámhatóság elvette tőle öt kisko­rú gyerekét, ugyanis - állítólag za­varodott állapotából adódóan - idegnyugtatót adott be nekik kö­högés ellen. A gyerekek gyámságát időközben a férfi testvére kapta meg. A feleségével, akit ugyancsak pszichés gondokkal kezeltek, már évek óta megromlott a viszonyuk, bár továbbra is együtt éltek, a falu­beliek szerint napi szintű volt ná­luk a perpatvar. A gyújtogatás esté­jén is durván összevesztek, Ferencz Lajos el is kergette hitvesét, majd magára gyújtotta a házat. Az eset szemtanúi szerint a férfit erőszak­kal kellett kihurcolni, ugyanakkor azzal fenyegetőzött, hogy felgyújt­ja a megmentőit is. (nagy­ tinta)

Next