Székely Hírmondó, 2016. január (21. évfolyam, 1-20. szám)

2016-01-14 / 9. szám

SZÉKELY Hírmondó 2016. JANUÁR 14., CSÜTÖRTÖK Napirenden A változás szükségességéről Egyre nyilvánvalóbb, hogy az erdélyi magyar politikai osztály alkalmatlannak bizonyult felada­ta ellátására. Magyarán megbu­kott. Mire alapozom állításomat? Arra, hogy egyetlen, az erdélyi magyar nemzeti közösség szá­mára létfontosságú területen sem volt képes eredményt elér­ni. A magyarok által lakott terü­letek, különösen Székelyföld gazdasági felzárkóztatására, az oktatásra - az óvodától az egye­temig terjedő magyar nyelvű ál­lami oktatási rendszerre -, s mind közül a legfontosabbra: az autonómiára gondolok elsősor­ban. A felsorolt területeken ott állunk, mint 1989-ben. Azaz se­hol. Annak ellenére, hogy az RMDSZ bő másfél évtizeden ke­resztül kormányból, vagy kor­mányközeli pozícióból politizált. Vitathatatlan tény: az erdélyi magyar politikum bűnös módon képtelen volt felismerni az ösz­­szefogás, az együttműködés fontosságát. Elsősorban azt, hogy olyan stratégiai célért, mint az autonómia csak egységes fel­lépéssel lehet a siker reményé­ben fellépni. Pedig mindez még a politikától távol álló gyalogma­gyarok számára is egyértelmű. Ha egy kicsit is odafigyeltek vol­na a választópolgárok vélemé­nyére, ezt tudniuk kellett volna. Az internet korában előszere­tettel hivatkoznak a választópol­gárok, a nép akaratára. A politika nem kívánságműsor, a választó­­polgárnak, azaz a „közönségnek" nem mindig azt kell adni, amit kér, hanem azt, amire szüksége van. A politikum elsőrendű fel­adata lenne, hogy felismerje, meddig mehet a választói elvá­rásoknak való megfelelésben, s mikortól kell az utat mutatnia, a tempót diktálnia. Mi lenne a megoldás? Újra kellene tervezni az egész erdélyi magyar politikát, alapjaiból megújítani a politikai felépít­ményt. Mert ezt a mostanit feles­leges idő- és energia­pocsékolás lenne tatarozgatni. Megvan-e er­re az akarat a jelenlegi - bukott - politikai osztályban? Van-e ben­ne erő az önkorlátozásra, a meg­lévő hatalmi pozíciók önként történő feladására egy új kor­szak reményében? Egyáltalán képes-e felnőni a feladathoz? Ezek azok a kérdések, amelyekre egyelőre nem ismerjük az egyér­telmű választ. Szentgyörgyi László AKTUÁLIS 2 A tanácsok jobban meg kellene becsüljék az önkéntes tűzoltókat Törvényváltoztatás szükséges Semmit sem változott az önkéntességre vonatkozó jogszabály, pedig a Ko­­vászna Megyei Sürgőssé­gi Felügyelet vezetője már egy éve szorgalmaz­za azt. György Alfonz sze­rint „nem életszerűek" a jelenlegi előírások. Erdély András parancsnok azt mondja: leg­alább három pontban kelle­ne változtatni a törvényes előírásokon. Semmi értelme nincs annak, hogy 55 éves korban maxi­málják a vidéki településeken ön­kéntes tűzoltó szolgálatot teljesítő személyek életkorát.­­ A fiatalok nem tolongnak, hogy önkéntes munkát végezzenek a közösség javára, arról nem is be­szélve, hogy jelentős részük a kör­nyező városokba jár munkába. Ha egy 60 éves, jó erőben lévő ember dolgozni akar, aki sokkal keveseb­bet mozdul ki a településről, mint egy 25 éves, akkor hagyjuk, hiszen szükség van a munkájára - véli György Alfonz. Az ISU Kovászna megyei pa­rancsnoka azt sem érti, miért kor­látozzák egy csapat létszámát. Ha van egy autójuk, akkor heten le­hetnek. És ha hárman dolgozni vannak, kettő pedig a tengerparton tölti a szabadságát, akkor miért jó az nekünk, hogy ketten maradnak bevethetők? - teszi fel a kérdést György Alfonz. Ez annál is köny­­nyebben előfordulhat, hogy amíg más országokban az önkéntes tűz­oltó a bevetés alatt rendes fizetést kap munkahelyéről, nálunk a mun­káltatóra van bízva, hogy egyálta­lán elengedi-e, s ha elengedte, kifi­­zeti-e azokat az árákat, amíg hi­ányzott. György Alfonz szerint az ön­­kormányzatok is tehetnének töb­bet az önkéntesekért, hiszen hoz­hatnának olyan döntést, hogy pél­dául a tűzifa beszerzésénél elsőbb­séget élvezzenek - Nem arról van szó, hogy in­gyen kapják meg, hanem arról, hogy méltányolják azt, hogy az em­ber éjjel-nappal készenlétben áll, hogy járja a falut, hogy megkérdez­ze: kisöpörték-e a kéményt, hogy képezi a társait, hogy szakértelem­mel irányítja a segítőket, ha tűz üt ki valamelyik portán. És vannak ilyen emberek - mondja a pa­rancsnok, és név szerint sorolja őket Kökösből, Uzonból, Bércek­ből, Zágonból, Lécfalváról és Rá­rób­ól, ahol, egyébként, feltétlenül bővíteni kell. Európai uniós források vannak, hogy vidéki települések új tűzoltó­kocsit vegyenek. Ezek nagyon drá­gák, több százezer eurós tételről beszélünk, amire pénzt lehet lehív­ni. Olt megyében, Guivărăşti-en, egy háromezres településen vásá­roltak egy kis „ékszert”, mely ki­szolgálja a falut ötven évig. Amit mi leírunk, s odaadunk 35 évesen, mint legutóbb Hidvégnek, azok­­ nem vennek mérget rá, hogy bár­mikor begyújthatók és bevethetők - állítja György Alfonz. Kovászna megyében 45 csopor­tot szerveztek és szereltek fel a he­lyi tanácsok, amelyekben 1459 ön­kéntes és 34 alkalmazott tevékeny­kedik. Huszonöt egységnek saját tűzoltóautója van, de ezek közül hét nem működőképes, 14 tűzol­tó- és 14 búvárpumpájuk van. 2015-ben az önkéntes tűzoltók 53 bevetésen vettek részt, ebből 35- ben az ISU csapataival közösen.­­ ( Fotó: Vargyasi Levente Önkéntes tűzoltók ver­senye Lécfal­ván: a csapa­tok tanúbi­zonyságot ad­nak felkészült­ségükről Újabb épülettel gazdagodott Kézdivásárhely Készül az étkezde is Tegnap délben a kézdi­vásárhe­lyi önkormányzat munkatársai a kivitelezők, a tervezők és a Gá­bor Áron Műszaki Oktatási Köz­pont (GÁMOK) vezetősége je­lenlétében átvették azt az új in­gatlant, amely a GÁMOK két ré­gi épülete közé ékelődik be. Bartos Lóránt A GÁMOK felújítására 2007- ben pályázott az akkori városve­zetés, és meg is kapták rá a szük­séges finanszírozást, azonban a 2008-as válság után minden épít­kezést és főjavítást befagyasztot­tak, részletezte a jelenlevőknek Bartha János, a városháza pályá­zati irodájának vezetője. 2014- ben kaptak ismét finanszírozási ígéretet, a szerződés a diákszálló korszerűsítésére, pedagógusok­nak szánt szolgálati lakások kiala­kítására, az aula építésére és a GÁ­MOK étkezdéjének a felújítására és bővítésére vonatkozott. A kivi­telezők jól haladtak, mígnem az étkezde falainak a megbontásakor súlyos kivitelezési hibákat fedez­tek fel - rosszul elhelyezett tartó­gerendák -, ami miatt a határidő meghosszabbítását kellett kérni az Európai Uniótól, így, munkálatra április végén vagy május folyamán tudnak pontot tenni. A tegnap leltárba vett új épület 99 százalékban elkészült, mind­össze az előadói csarnokának szé­keit kell a helyükre csavarozni. A modern létesítményben több ki­­sebb-nagyobb helyiséget alakí­tottak ki, ugyanakkor mindenben megfelel az új tűzvédelmi előírá­soknak. Az étkezdére manzárd ke­rült, ugyanakkor a mai kor elvárá­sainak megfelelő, teljesen felsze­relt konyhával látják el. A Baumeister Kft. által végzett munkálat összértéke 25 millió lej, ebből az Európai Unió 17, a kor­mány 2,6, míg Kézdivásárhely ön­­kormányzata 5,4 millió lejjel járul hozzá. Kellenek a jó szándékú adakozók is Száz fiatalt támogatnak Nagy tervekkel vágott neki az idei évnek a Háromszéki Közösségi Alapítvány (HKA), és minden re­ménye megvan arra is, hogy ezek meg is valósuljanak. Bereczki Kin­gát, az alapítvány alelnökét kérdez­tük, mi jót hoz a háromszékieknek az idei év? Bodor Tünde Kellenek a jó szándékú adakozók is ahhoz, hogy az adományok szem­mel látható módon gyarapodjanak. Tavaly a HKA 265 ezer lejből 251 ezret fordított vissza közösségi cé­lokra. - Folytatjuk a Székelyföldi Te­hetség Alap javára történő gyűjtést különböző rendezvényeken - részle­tezte Bereczki Kinga. - Eddig 25 ezer lej gyűlt össze, őszig szeretnénk ezt az összeget 100 ezerre feltornászni, és abból a székely megyékben 100 fi­atalt támogatni tanulmányi téren. A csemetekert programját is foly­tatja a HKA, most az eszközbeszer­zéssel és az öntözőberendezés kiépí­tésével foglalkoznak, tavasszal újabb 3000 magot vetnek el, valamint ki­osztanak 1500 őshonos gyümölcsfa­csemetét.­­ Fel szeretnénk pörgetni a szé­kelyföldi hagyományos mestersé­gekről készült DVD-sorozat értéke­sítését is, és egy újabb játszóteret ter­vezünk az állomás­negyedbe, vala­mint 12 kosárlabda-pannó felállítá­sát azon városrészekbe, ahonnan a legtöbb lelkes résztvevő szállt be a Tekerj egy jó célért! akciónkba - osz­totta meg lapunkkal Bereczki. :, Tavaly minden addigi rekor­dot megdöntve 319-en teker­tek a jó célokért

Next