Székely Hírmondó, 2016. május (21. évfolyam, 84-103. szám)

2016-05-18 / 94. szám

SZÉKELY Hírmondó 2016. MÁJUS 18., SZERDA Rövid hírek Molesztálok hétvégéje Legkevesebb nyolc szexuális zaklatás történt hétvégén Berlinben, a kultúrák karnevál­ján (Karneval der Kulturen). A zaklatások többsége egy vi­szonylag új típusú bűncselek­mény, az úgynevezett rátánco­­lás (Antanzen - örömittas tánc­nak, mulatozásnak álcázott cso­portos utcai zsebtolvajlás) elkö­vetése közben történt. Az áldo­zatok azt jelentették a hatósá­goknak, hogy csoportosan tá­madtak rájuk, az elkövetők„dé­­lies kinézetű"fiatalemberek vol­tak. A szexuális zaklatásokkal kapcsolatban 4 személyt vettek őrizetbe, köztük két 14 éves és egy 17 éves fiút. Ők Berlinben születtek, ketten török szárma­zásúak, a harmadik libanoni származású. A negyedik egy 40 éves török férfi.­ Megússzák a görögök? A Nemzetközi Valutaalap (IMF) azt javasolja Görögor­szág európai hitelezőinek, tegyék lehetővé, hogy a tőke­­tartozás kamatait csak 2040 után törlessze Görögország. Az IMF a görög törlesztési terhek fokozatos csökkentését, illetve annak a GDP 15 százaléka alatt való megtartását szeretné elér­ni javaslatával. A kamatot a je­lenlegi átlagos 1,50 százalékos szinten rögzítenék 30-40 évre. A tavaly nyáron indított mosta­ni, sorban a harmadik görög mentőcsomag az európai hite­lezők felé fennálló adósságot további mintegy 60 milliárd eu­­róval növeli az eddigi, mintegy 200 milliárd euróról.« Sikeres péniszátültetés Hétfő óta boldogan mosoly­gós fotókat posztolgat az in­terneten Amerika első pénisz­­átültetett férfija. A Massachu­setts­ Általános Kórházban vég­rehajtott, 15 órás műtét során, a 64 éves férfi rák miatt eltávolí­tott hímvesszőjét egy elhunyt donoréval pótolták. Ha minden jól megy, pár hét elteltével már nem csak a vizelésre, de a szexu­ális élet kiélvezésére is használ­ható lesz a beültetett hímtag. A világ első péniszátültetését kb. egy éve egy afrikai férfin végez­ték el, és mindenki hatalmas meglepetésére három hónap alatt minden képességére hasz­nálható volt az új fallosz.« A Székely Hírmondó kommunikációs partnere az­­jcDnter­net Küzdenek az északi meder megújításáért Megmentenék az Aral-tavat Az Aral a világ negyedik legnagyobb tavának számított még 1­961 -ben, a legelők gyapotföldekké alakítását szorgalmazó szovjet elképzelések azonban megpecsételték a sorsát. Az utánpótlást nyújtó Amu-darja és Szir-darja vizét ugyanis elnyelte az ész nélküli öntözés. M­a a tavat a teljes kiszáradás fenyegeti, s Kazahsztán a nemzetközi pénzügyi szer­vezetekkel karöltve - a szomszédos országok felelőtlenségével is da­colva - próbálja megelőzni az öko­lógiai katasztrófát. S teszi mindezt úgy, hogy vízellátása teljes mérték­ben a határain túl eredő folyóktól függ. Az Aral-tó az elmúlt harminc évben egykori felszínének 10 szá­zalékára zsugorodott. A kiszáradt mederben maradt sót nemcsak a környéken hordja szét a szél, de el­jut az Antarktiszig és az Északi­­sarkkörig is, gyorsítva így a jég ol­vadását. Az Aral-tó még az 1990-es évek­ben két részre, a nagyobb délire és a kisebb északira szakadt. A régió legnagyobb folyója, az Amu-darja által táplált első Üzbegisztán, míg a Szir-darjára támaszkodó második Kazahsztán területén van. A Szir­­darja Tádzsikisztánon, Türkme­nisztánon és Üzbegisztánon át jut el idáig, s vizére alapozzák ezen or­szágokban a mezőgazdasági ter­melést. Lényegében ez az öntözé­ses földművelés az Aral végzete. Kazahsztán a múlt század 90-es éveitől tesz erőfeszítéseket a tó saját területére eső részének megmenté­sére, de csak 2005-re, a Világbank által nyújtott segítséggel sikerült megépítenie az északi és a déli tavat összekötő Berg-szorosban a 13 ki­lométer hosszú, 6 méter magas, a víz átjutását zsilippel szabályozó Kok-Aral duzzasztógátat, így az Aral északi részét lényegében zárt tóvá változtatta. Csupán egy év alatt két métert emelkedett a víz szintje, míg a felülete 18 százalék­kal növekedett meg. Felére csök­kent a sótartalom is, ám ez még mindig háromszorosa a katasztro­fális változások megindulása előtti szintnek. A víz visszatérésével meg­élénkült a környék lakóinak élete is, újraindult a halászat, s javultak a ré­gió környezeti mutatói is. Sokat segíthetne, ha a kazahok­­hoz hasonlóan az üzbégek, tádzsi­­kok, türkmének is foglalkoznának a vízkímélő technológiák, így pél­dául a csepegtetős öntözés elter­jesztésével vagy a csatornák kar­bantartásával, ám ennek nincsen semmilyen jele. Ráadásul Üzbe­gisztán és Türkmenisztán a gya­pottermesztés felfuttatásával to­vább szipolyozza az Amu-darját. Eközben a tó kazah része újra­éled, a vízszint emelkedik, nem utolsósorban az olyan munkálatok elvégzése következtében, mint a Szir-darja medrének megtisztítása. Szakértők úgy számolnak, hogy ez a rész 10-15 év alatt a jelenlegi víz­­mennyiség mellett is megújul. A teljes reanimációhoz azonban szük­ség van a szabályozó Kok-Aral gát szélesítésére is, enélkül ugyanis el­szivárog a víz a kiszáradásra ítélt dé­li mederbe. A Kis-Aral megújulásá­hoz a gazdasági válsággal küszködő Asztanának nemzetközi segítségre van szüksége, s mint a gát megépí­tésekor, most is elsősorban a Világ­bankra számít. Ezzel nemcsak csök­kenteni lehetne az ökológiai ka­tasztrófa mértékét és következmé­nyeit, de példát lehetne mutatni a régió többi országának is. 5. A környékbeli falvak lakói a hajóroncsokból • ._ .. _______^......A maradt fémhulladékok gyűjtögetéséből próbálnak megélni. A halászatnak befellegzett Vigyázni a„dunyhatakarékkal Otthon lapul a forintja? Köztudott, hogy sokan - főleg fa­lun, de városon is - a megspórolt, pillanatnyilag tartaléknak számító pénzüket otthonukban tartják, őr­zik különböző rejtekhelyeken. Akinek van ilyen jellegű, elfekvő házi takarékja, nem árt, ha követi a híreket. Sz. L. A Magyar Nemzeti Bank a mi­nap közölte, hogy csak év végéig, december 31-ig lehet használni a régi 20 ezer forintos bankjegyeket. Az említett dátum után 3 évig a magyarországi postahivatalok és pénzintézetek még becserélik a ré­gi 20 ezer forintosokat, a Magyar Nemzeti Bank pedig beváltja elő­reláthatólag (a törvények szerint) 2036-ig. Azokat a húszezer forin­tos bankjegyeket vonják vissza, amelyeket 2015 előtt bocsátott ki a magyar jegybank. Az új 20 ezer forintost tavaly szeptember 25-én mutatták be hiva­talosan, rajta Deák Ferenc (1803- 1876) néhai igazságügyi miniszter portréja látható. Már több mint 38 millió darab van forgalomban. A szintén felújított 10 ezer forintos bankjegyekből több mint 122 millió darabot bocsátottak ki ez ideig. A Magyar Nemzeti Bank szándéka az, hogy 2018-ig a hat magyar bankjegy (forint) mindegyike új címlettel ke­rüljön forgalomba.­ Továbbra is Deák Ferenc portréja látha­tó rajta, a szí­ne azonban eltér az eddi­giektől PANORÁMA 16 Ismét a német tankok uralják Európát Oroszországtól fél a NATO Németország csapata szerezte meg az első helyet a Strong Euro­pe Tank Challenge nevű harcko­csi-ügyességi versenyen - szá­­ molt be a Washington Post. A németországi Grafenwöhr­­ben tartott megmérettetést 1991 óta először rendezték meg, a cél a katonai partnerség kifejezése volt annak bemutatásával, hogy a NA­­TO-tagországok képesek hatéko­nyan együtt dolgozni. Az esemé­nyen teljesíteni kellett egy akadály­­pályát, volt lőgyakorlat és navigáci­ós feladatok is. Hét csapat mérkő­zött meg egymással: két amerikai, egy-egy német, dán és lengyel ala­kulat, valamint Szlovénia és Olasz­ország képviselői. A németek mögött a dánok vé­geztek a második helyen, a bronzér­met pedig a lengyelek szerezték meg. Az amerikai hadsereg közleménye szerint a verseny német-amerikai közös szervezésben valósult meg, és hallgatólagosan kifejezi azt is, hogy a NATO-nak jól képzett hagyomá­nyos haderőre van szüksége arra az esetre, ha valaha is fegyveres konflik­tusra kerülne sor Oroszország és a nyugati hatalmak között.­ A német had­sereg Leo­pard típusú tankja akció közben

Next