Székely Hírmondó, 2016. július (21. évfolyam, 125-145. szám)

2016-07-01 / 125. szám

SZÉKELY Hírmondó 2016. JÚLIUS 1., PÉNTEK Besült szürkeállományok Pár hónapunk van még hátra az országgyűlési választásokig, és semmi jelét sem látni annak, hogy bárkit is érdekelne a sorsa, a sorsunk. A közbeszédben nem látjuk ezeket a jeleket, a médiá­ban pedig lenne, amit feszeget­ni - és nemcsak a választásokig. A székelyföldi magyarság számára létkérdés, hogy valami mozduljon az adminisztratív­gazdasági berendezkedésben, hiszen a 650 ezresre becsült la­kosság „felett" két és fél megye satnya gazdasági eredményei jelentik a tetőt és az alapot is, ami a mindennapi élethez kell. Azt a 2-4 milliárdos GDP-t lehet magyarázni, hasonlítani a dzsungel szegényebbjeihez (Vaslui, Giurgiu, Botoşani), de akinek nem felel meg itt a meg­élhetés, vagy nem talál igényei­nek megfelelő munkát, nem összehasonlító statisztikát ke­res, hanem buszjáratokat, jobb helyek felé. Fajanszos szaki, or­vos, lakatos, mérnök: nem poli­tikai retorikát kennek a kenye­rükre, hanem saját életüket sze­retnék élni, aminek a kerítését aligha lehet szónoklatokkal ki­támasztani. A konyhán pedig egyelőre szónoklatokat találunk, egy cso­dálatos, felhőkre kivetített Szé­kelyföldről, ahová valamikor majd tódulnak a turisták kürtös­­kalácsot enni, borvizet kóstolni, és talán megnézik a „madárle­gelőre beadott" harist is, de ad­dig kellene egy-két használható regionalizációs terv, amiből pro­fitálhatunk mi is, egy olyan, ami két lábbal áll a földön. Székelyföld egy szép politikai marketing terv, amiből megélni nem lehet, de harcolni lehet ér­te, vannak elegen, akik ezt 24 órában művelik. Ugyanakkor senki sem akadályozna abban, ha az erdélyi románokkal közö­sen megpróbálnánk előre vinni a 160 éve akadályozott regiona­­lizációt, ami a vidék felemelke­dését jelentené, párhuzamosan azzal, hogy Bukarestben nagy­ságrendekkel kevesebb pénzt tudnának ellopni, és még brüs­szeli dicsérő sürgönyöket is hozna számunkra a postás. Ez is járható útja annak, hogy végre kilépjünk a harmadrendű euró­pai polgárok sorából, saját vidé­künk felemelése, saját életünk, körülményeink jobbítása útján. Márpedig azzal, hogy ismét csak vállvonogatva elballagunk szavazni, mert csak ezekre le­het, ki másra, rossz helyzetből még rosszabbá taszítjuk önma­gunkat. Várhatóan kötelező lesz a trágyatelep használata Fertőzik a talajvizet Elsősorban a megye pol­gármestereit, de mezőgaz­dászokat, az önkormány­zatok alkalmazottait vár­ták arra a tegnapi találko­zóra, amelyen az uzoni nyertes pályázatok kap­csán a környezetvédelmi minisztérium szakemberei az újabb lehetőségeket is­mertették. Tálcán kínáljuk a pénzt, vegyék el!­­mondta Ciprian Bodea mi­nisztériumi tanácsos. Bodor Tünde A­zonban, Szentivánlaborfal­­ván, Lisznyóban és Bikfal­­ván már befejezték a kör­nyezetvédelmi minisztérium köz­benjárásával megkapott, de a Vi­lágbank által folyósított hitelekből készült szennyvíztisztító állomást, illetve a vezetékhálózat lefektetését (közel 7 és fél millió lejből), most pedig a községi trágyalerakó tele­pet véglegesítették, a működtetés­hez, fenntartáshoz 6 munkagépet is kaptak a projekt keretében: trak­torokat, utánfutókat, szippantót, trágyaszórót, rakodót. A munkálat összértéke mintegy 1,16 millió lej - tudhattuk meg. Bőkezűen bántak az informáci­óval a minisztérium illetékesei, akik kiemelték, már a pályázatok előkészítésekor számíthatnak a se­gítségükre abban, hogy az iratcso­mó megfelelő legyen, és folyama­tos konzultációt biztosítanak, amit Ráduly István uzoni polgármester meg is erősített. A községeknek csupán jogtiszta saját telekkel, a munkálatok kivitelezéséhez pedig körülbelül 5%-nyi önrésszel kell rendelkezniük, végül biztosítaniuk kell a működéshez az ügyfeleket, a vezetékekre kapcsolódást kérő háztartásokat, a trágyát a platform­ra szállító mezőgazdászokat.­­ Bár a gazdáknak egyelőre nem kötelességük a községi telepre szál­lítani a trágyát, hiszen bizonyos fel­tételek mellett ezt még tárolhatják a mezőn is, de az európai normák szerint az lesz - hívta fel a figyelmet Ciprian Bodea. - Akik a mezőgaz­dasági kifizetési ügynökségtől tá­mogatásra pályáznak, azoknak vi­szont kötelező, mert fel kell mutas­sanak egy szerződést a trágya meg­felelő kezeléséről. Több felszólaló polgármester is hangsúlyozta, kiveszett az emberek­ből a szomszéd iránti felelősség, vannak, akik 3-4 háziállat tartására kiépített gazdaságokban vagy azok területén már több tíz állatot nevel­nek, suttyomban kivezetik a csurga­­lékot a trágyatelepről, istállókból a földbeásott csöveken, nem törődve azzal, hogy a talajvíz megfertőzésé­vel a szomszédokat, de akár a fél fa­lut is megbetegíthetik. Fontos len­ne tehát a környezetvédelmi hivatal szigorúbb ellenőrzése, hangzott el. Kovászna megyében még csak Csernáton nyert pályázatot hason­ló célra, vannak megyék, ahol egy településen sincsen kiépített trá­gyalerakó, de egész Románia ve­szélyeztetettnek számít a talajvizek nitrátokkal való szennyezésének szempontjából. « Teljes létszám a szentgyörgyi tanácsban Párban elégedetlenkedik Magyarosi Imola, Miklós Zoltán és Tischler Ferenc is letette az esküt, így a 21 tagra kibővült sepsi­szentgyörgyi tanács teljes létszámmal tartotta meg tegnap első rendes ülését. _ Erdély András A testület a Tega Rt. és a Sepsi­­ipar Kft. közgyűlésébe Miklós Zol­tánt és Debreczeni Lászlót, a Köz­üzemekhez Czimbalmos-Kozma Csabát, az Urban-Locato Kft. köz­gyűlésébe Debreczeni Lászlót és Bálint Józsefet, a Multitrans Rt.­­hez Miklós Zoltánt és Andrei Co­­chiort, a Sepsirekreatív Rt.-hez Debreczeni Lászlót és Tischler Fe­rencet delegálta. A városatyák 5,6 millió eurót hagytak jóvá a Székely Mikó Kol­légium főépületének, bentlakásá­nak, illetve a régi épületének (volt Jókai-nyomda) rehabilitációjára. Sztakics Éva alpolgármester Parvan Rodica kérdésére jelezte: a közbeszerzést a Mihai Viteazul Lí­ceumra is megtartották, de az első kört egy „komolytalan bukaresti cég” nyerte, ezért elölről kellett kezdeni az eljárást. A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője egyébként mél­tánytalannak nevezte azt is, hogy a hat szakbizottságból „a Magyar Polgári Párt frakciója” (két taná­csossal) kapott egy elnöki tisztsé­get, míg a román pártok (négy ta­nácsossal) szintén csak egyet kap­tak. Antal Árpád polgármester fel­világosította a képviselőasszonyt, hogy jelenleg egyáltalán nincs MPP-s tanácsos az önkormányzat­ban. Néppártosok ugyan vannak, de frakciójuk nekik sincs, mert ah­hoz legalább hárman kellene lenni­ük. Ezen túl pedig - fejtette ki a polgármester -, az EMNP kapott az RMDSZ után a legtöbb szava­zatot, és csak ezután következtek a liberálisok, így „nem lett volna kor­rekt”, ha a magyar párt nem kap legalább egy bizottsági elnöki posz­tot. .. AKTUÁLIS A látható és láthatatlan egyházról Presbiter-nap Torján A Kálvin-héten tegnap presbiteri értekezletet tartottak Torján, a helybéliek áldozatos munkájával megújított ősi templomban. Biró Erika Pap Zsolt kézdimárkosfalvi lel­kipásztor igehirdetésében arról prédikált a közel 120 résztvevőnek, hogy bár a tanítvány és a presbiter nem tökéletes lény, ennek ellenére Isten arra választotta ki, hogy a vi­lágban, ami gyűlöli a másságot, a krisztusit, őt hirdesse és szolgálja. Egyed László Levente helyi lelki­­pásztor és nt. Balogh Zoltán esperes köszöntőbeszéde után Lőrincz Ist­ván marosvásárhelyi lelkipásztor Az istenfélő presbiter előadását hallgatták meg a jelenlevők, aki az istenféle­lemről, a látható és láthatatlan egy­házról, a presbiteri tisztség fontossá­gáról, az anyagiak kezeléséről, a ta­­nítványságról, az imádkozásról, az emberi kapcsolatok minőségének egyházépítő hozadékáról beszélt. Ezután az előadó könyvének: Barangolások bibliai tájakon bemu­tatója következett. Az értekezlet záróakkordja a közösen elfogyasz­tott ebéd volt. Ma Székelytamásfalván talál­koznak az ifjak, ahol Dezső László Levente igei szolgálata után Vitus- Bulbuk István ajtonyi lelkész Kint vagy bent: Ez itt a kérdés! címmel tart előadást. Szombaton pedig Zá­­gonban, a gyülekezeti­ nappal zárul a Kálvin-hét.A lelkipásztor bemutatta Baran­golások bibliai tájakon című könyvét -­ BE TESTTÉ LETT ÉS LIÍKOZÉK (­ Lőrincz István marosvásárhelyi

Next