Székely Hírmondó, 2016. szeptember (21. évfolyam, 168-189. szám)

2016-09-16 / 179. szám

SZÉKELY Hírmondó 2016. SZEPTEMBER 16., PÉNTEK Napirenden Romániában a helyzet változatlan történet közismert, a mé­dia­­­sajtót azért nem írok, mert szerintem az egészen más, mint amit ezen a címszón egy ideje a torkunkon legyúr­nak - s a mindenféle„kommen­­tátorok"elmondtak róla már mindenfélét. S természetesen­­ nem nevezhetnék az országot Romániának, ha nem így lenne - annak az ellenkezőjét is. Tehát: az USA bukaresti nagykövete, bizonyos Hans Klemm nevű úriember egy, a „végeken" tett látogatása alkal­mával a székely zászlóval fény­­képezkedett, a helyi - szinte azt írtam: bennszülött - vezetőkkel. Amit egyesek­­ gyarmatosítók? - igencsak zokon vettek. Oly­annyira, hogy sokan - gyalogro­mánok, egyáltalán nem gyalo­gok, sőt, magasrangú állami il­letékesek is - azonmód szóvá is tették. Merthogy mégiscsak fel­háborító, hogy az egységes, szent és sérthetetlen román nemzetállamban egy ilyen bot­rány, de nevezhetném szent­ségtörésnek is, egyáltalán elő­fordulhatott. Mármint, hogy a román trikolóron kívül más is loboghat a hazafiak által fújt passzátszélben. A román stupid pipes, aho­gyan Brucan­­yatya annak ide­jén nevezte, a szokásos formáját hozta a különböző hírportálok, egyéb internetes felületek kom­­mentjeiben. Elmondtak min­dent, amit ilyenkor szoktak a magyarokról: hogy hol képzelik magukat, nyereg alatt puhított húst zabálók koszos utódjaiként örülhetnének, ha román ke­nyérhez jutnak, egyébként is, ha nem tetszik a román ven­dégszeretet, mars vissza Ázsiá­ba - hogy csak a leggyakorib­bakat említsem, az amerikai nagykövetnek meg felrótták, hogy stratégiai partnerként nem úgy viselkedett, ahogyan azt tőle elvárták, mármint a Dâmboviţa partján. Merthogy Bukarestben azt várják el az ilyen-olyan szövetségesektől, hogy élvezve a balkáni vendég­szeretetet, engedjék magukat megvezetni... Ezt nem tudta a bizonyos Klemm úr - vagy igenis tudta, de úgy tett, mintha nem tudná -, ami komoly felháborodást váltott ki országszerte. A történ­tek kapcsán két dolog lehetsé­ges, illetve csak egy, mert diplo­máciáról lévén szó, nehezen fel­tételezhető, hogy a nagykövet nem tudta, nem tájékoztatták róla, hogy hova utazik, tesztelni akarta, milyen a román politika és a közember hozzáállása a magyarkérdéshez. Hát újfent meggyőződhetett.« A Szentgyörgyi László AKTUÁLIS Tanácsülés Kézdivásárhelyen Nincs tartozása a városnak! Dr. Kelemen András taná­csos elnökletével tegnap délután tartotta szep­temberi rendes ülését a kézdivásárhelyi tanács. A megbeszélésen több terü­let értékesítéséről, illetve a költségvetés módosítá­sáról is szó esett Bartos Lóránt E­lsőként a helyi büdzsé átalakí­tásáról kellett dönteni, ugyan­is a polgármester magyarázata szerint az év elején betervezett be­vételi oldal némiképp magasabb lett, a városkasszába 523 ezer lejjel több folyt be. Ez egyébként jókor jött, mivel további pénzösszegek át­csoportosítása révén ki tudják fizet­ni azt a 740 ezer lejt a Gábor Áron Iskolaközpont kampuszát építő cégnek, amivel el voltak maradva. Bokor Tibor arról tájékoztatta a testületet, hogy az önkormányzat­nak egyéb tartozása nincs. A pol­gármester azt is elmondta, kényte­lenek a Vágóhíd és a Május 1. ut­cák korszerűsítésére szánt 445 ezer lej­es pénzösszegnek más rendelte­tést szánni, mivel a versenytárgya­láson részt vevő cégek március óta folyamatosan fellebbeznek, és mi­vel a munkálat határidős lett volna, most már biztos, hogy erre idén nem kerülhet sor. A költségvetés módosításánál fennmaradt pénzösszeg egy kisebb részét a tanügyben dolgozók ez évi bérezésére fordítják. Ismételten vi­tát kavart néhány kisebb, 100 és 200 négyzetméter közötti parcella eladását célzó tervezet. Johann Ta­­ierling tanácsos ismét amellett kar­doskodott, hogy ezeket a területe­ket fel kell ajánlani olyan szemé­lyeknek, akiknek az államosításkor elvették a tulajdonát, jóllehet né­hány esetben ezeket a területeket meg sem lehet közelíteni, mert más telkekkel vagy ingatlanokkal van­nak körbezárva. Az eladást célzó tervezetek végül megkapták a szük­séges támogatást, mivel az EMNP tanácsosainak egy része is megsza­vazta, amit Taierling rossz néven is vett: jól hallhatóan arra akarta rá­venni őket, hogy „legalább tartóz­kodjanak”. A tanácsülésen elfogadtak egy határozatot, ami tartalmazza azo­kat a kritériumokat, amelyek révén fiatal házaspárok építési célra tel­ket kaphatnak az önkormányzat­tól. A polgármester elmondása szerint örvendetes, hogy egyre több fiatal szeretne építkezni, és az önkormányzat ezt területekkel szeretné támogatni. 2010-ben az akkori önkormányzat már kiosz­tott hat telket, viszont csak hár­mon sikerült építkezni, most vi­szont többen jelezték, lenne erre igény, így az idén felajánlott par­cellák mellé vélhetően még tízet osztanak szét. A kéréseket elbíráló bizottságba Gál Elemér és Budău Ionuţ tanácsosokat szavazták be kollégáik. Az ösztöndíjat kiérdemelő diá­kok számára Hegedűs Ferenc ta­nácsos javaslata jön jól: azt indít­ványozta, hogy a minimálbér nö­vekedésének mértékében a testü­let növelje ezt az amúgy is kevés juttatást, amit a testület végül meg­szavazott, bár nem 25 százalékkal, hanem nyolc lejjel (ez valamivel több mint 25 százalék) emelve ezt a szimbolikus támogatást.« Milyen a kézdiszékiek egészségi állapota? Óriási az érdeklődés Kovászna és Bács-Kiskun me­gyék együttműködése jegyében szeptember 12-16. között a be­­recki művelődési központban in­gyenes egészségügyi szűrőprog­ramra kerül(t) sor. B.L A szűrést a magyarországi Bács- Kiskun Megyei Kórház szakorvosai és asszisztensei végezték a berecki egészségügyi szakemberek és a Ca­ritas munkatársai segítségével. Teg­nap hosszú sorban várakoztak az emberek, hogy az ingyenes (egyéb­ként több tízezer forintot felemész­tő) vizsgálatokat elvégeztessék Ma van az utolsó nap, amikor az érdek­lődők jelentkezhetnek a belgyógyá­szati, kardiológiai, bőrgyógyászati, fül-orr-gége, gyerekgyógyászati, se­bészeti stb. vizsgálatokra. Dr. Svébis Mihály, a Bács-Kis­kun Megyei Kórház igazgatója el­mondta, a szűrővizsgálat során ki­derült: a háromszékiek zöme olyan állapotban van, mint a magyaror­szági vidékiek Egy 11 éves kislány­nál kezdeti fázisban levő rákot ész­leltek, gyógyításával most már te­mesvári szakorvosok foglalkoznak A témára bővebben a Berecki Kör­képben térünk vissza.« Hosszú sor a berecki művelődési központban. Van igény az ingyenes vizsgálatra A turisták kilencven százaléka belföldi Háromszéki Turisztikai Napok A turizmusból származó bevétel a megyei összterme­lés mindössze két százalékát teszi ki, de jó úton va­gyunk, hangsúlyozták tegnapi sajtóértekezletükön a Háromszéki Turisztikai Napok szervezői. Az esemény idei kiadására szeptember 20-25. között kerül sor. Erdély András A Kovászna megye fejlődését előíró Pózsa József Terv is kitörési pontként jelöli meg a turizmust - fejtette ki Grüman Róbert. 2006 és 2015 között a háromszéki idegen­­forgalom gyakorlatilag megkétsze­reződött. Míg 2006-ban 52 szállás­hely volt, ez a szám 2015-re 108-ra nőtt, a turisták száma pedig, ugyan­ebben az időszakban, 51.000-ről 97.500-ra emelkedett. Ezeknek 90 százaléka belföldi - sorolta az ada­tokat a megyei tanács alelnöke. Le kell számolni azzal a városi le­gendával, hogy a Háromszékre lá­togató turisták nagy része magyar­­országi, hiszen ha minden külföldi anyaországi lenne is, akkor is tízből csak egy turista lenne magyar - je­lentette ki Édler András, a kereske­delmi és iparkamara (KIK) elnöke. „A két százalék nem tétel. Azt sze­retnénk, hogy két év alatt legalább öt százalékra növeljük a megye be­vételét a turizmusból” - fogalmazta meg a célt lapunk kérdésére. László Endre turisztika-szakember, a KIK alelnöke szerint most kedvező hely­zetben van Románia az európai tu­rizmus tekintetében, ugyanis az or­szág biztonságos és olcsó. A jövő héten folyó akciót tema­tikus napokra bontották: kedden a kúriák és kastélyok, szerdán a gyógyfürdők és mofetták, csütör­tökön a szakmai továbbképzés, pénteken a múzeumok és tájházak napja lesz, szombaton és vasárnap a természetjárók hétvégéjét szer­vezik meg. Kedden a Daniel-kas­­télyban közzéteszik a Háromszék 7 csodája-verseny „nyerteseit”.«

Next