Székely Hírmondó, 2016. október (21. évfolyam, 190-210. szám)

2016-10-03 / 190. szám

SZÉKELY Hírmondó 2016. OKTÓBER 3., HÉTFŐ Most az unió vizsgázik Már fertőtlenítik a népsza­vaztató irodákat, humorommal még azt is hozzátehetem, hogy a volt és mai emeszpések, volt és makacs kommunisták ezúttal megkímélték a fülkéket, nem szemeteltek a szavazáson. Ami mocskot elművelhettek, az mind az övék. Minap ismét Székelyudvar­helyen hallgattam reggel a Szarkakő felőli erkélyen a szol­gálatos kutyák ugatását. Min­den reggel hallatnak magukról, elvégzik a reggeli jelzéseket, az­zal annyi. És arra gondoltam, mi is a különbség a házi kutyák és a neokommunisták között. A kutya végzi a szolgálatot, azzal elhallgat. A kommunista nyo­morultak viszont egész áldott nap ugatnak! Külföldi barátom itt elhűlve magyarázta nekünk, hogy hiszen mindaz, amit ezek meg mertek tenni, hazaárulás. Igen, az! A tegnapi referendum a hon­unkat­ foglalók beözönlése ellen történt. Az utóbbi hetek­ben igent vonítók vagy távol­­maradásra biztatók hangja va­jon elcsitul-e mára? Nyugtalaní­tóként megjegyzem: ezek so­sem csitulnak. Hogy nem az övék a győzelem? Orcátlanul végzik az aknamunkát továbbra is. Honvesztésben, hazafúrás­ban kiválóan vizsgáztak most is. Vannak nálunk, Erdélyben is po­litikusok, akik távolmaradásra intették az itteni magyar állam­polgárokat, ne szóljanak bele egy másik (magyar!) ország dol­gába. A szégyen állít számukra itt kopjafát. Ezen a szavazáson a nemzeti oldal is vizsgázott. Minden, de minden benne volt a serpenyő­ben. És vizsgázik a hírhedt Euró­pai Unió is: vajon megértik-e, hogy negyven esztendei szovjet uralom után a magyarság és más nációk sem kívánják az újabb idegen jelenlét dirigációját? Aki anyját, apját, népét és nemzetét közepes hőfokon sze­reti, nem a mi utcánkból való - ezen a népszavazáson ez is ki­derült. Szeretni hazát és nemze­tet csak szélsőségesen tudok. És magam ismerem legjobban ama hőfokot is, amelyen igene­lek vagy tagadok. Nagyon szép lenne közvélemény-kutatáson faggatni e (a) népet: győzelem volt s van, mit érez, nénikém, bátyám, mit érzel, babám? Nem ittunk előre a medve bőrére, de azt tudhattuk, hogy ezúttal a nemzetietlenek, az idegenséget igenelők, az egész nap ugatók nem ússzák meg ép bőrrel. Áldásom a jobb oldalam­ról! Nagy gondjuk az erdőőrzés, mert sajnos sokan lopják a fát Soha nem végeznek tarvánását Pénteken, szeptember 30- án első alkalommal ren­dezett nyílt napot az ösz­­szesen 15 804 hektár er­dőt, beerdősített legelőt, gyérfás, valamint rendes legelőt kezelő Baróti Ma­gánerdészet. A nyílt nap­pal az volt a céljuk, hogy az emberekkel megismer­tessék tevékenységüket, hiszen arról, mint hangsú­lyozták, sokaknak csak fe­lületes tudomásuk van, ami még a jobbik eset. Olyanok is akadnak ugyanis, akik egyáltalán nem tudják, „mi fán te­rem" az erdészet, de ennek ellenére folyamatosan bí­rálják, kritizálják őket, és különféle legendákat „gyártanak" rovásukra. Böjte Ferenc nyílt napon több mint ötven személy, erdészek, Csíkszere­dából érkezett erdészeti szak­iskolások, civil érdeklődök vettek részt, akik az Erdőfülétől hat kilomé­terre található Kormos panziónál, a Dél-Hargita erdőrengetegeinek aljá­ban gyülekeztek, ahol Benkő Lehel erdőmérnök, a magánerdészet igaz­gatója köszöntötte őket. Elmondta, a hivatalosan 2004-ben megalakult Baróti Magánerdészet fő szolgáltatá­sai közé tartozik többek között a szakmai tanácsadás, a faanyag leltá­rozása, a vágterek átadása kiterme­lésre, a kitermelés ellenőrzése, majd a vágtér visszaverése, nem utolsósor­ban pedig az erdőőrzés.­­ Ebben a bizonytalan gazdasá­gi helyzetben sajnos sokan lopják a fát, nagy gondunk az erdőőrzés, és a törvény sincs mellettünk. Ez a te­vékenység leköti erdészeink idejé­nek javarészét. Ha nem így lenne, számtalan más, sokkal hasznosabb dologgal tudnánk foglalkozni - mondta Benkő. Kiemelte ugyanakkor a magán­erdészetet 2014-ig vezető, majd nyugdíjba vonult Egyed Csaba er­dőmérnök munkásságának érde­meit, melyek, mint hangsúlyozta, vitathatatlan módon az erdőgaz­dálkodás fejlődését segítették. Farkas Sándor, az Erdővidéki Erdő- és Legelőtulajdonosok Egyesületének elnöke az általa ve­zetett, tizenöt erdővidéki közbirto­kosságot tömörítő, úgynevezett Erdővidéki Unióról szólt, kifejtve annak álláspontját. Elmondta, hogy az erdővidéki közbirtokossá­gok már 2002-ben a tömörülés mellett döntöttek, aztán, részint az állami erdészet monopolhelyzeté­nek megszüntetésére is törekedve, azzal az elképzeléssel hozták létre a magánerdészetet, hogy a gazdál­kodásba maguk a tulajdonosok is bele tudjanak szólni. - Az a célunk, hogy megvédjük az erdőket, gyarapítsuk és hátra­hagyjuk utódainknak - hangsú­lyozta. Ezután Szőcs Zoltán és Balázsi Imre, a magánerdészet körzetveze­tői ismertették az igazgatásuk alatt levő területek jellegzetességeit, majd a résztvevők a Kuvaszó-patak völgyében tett séta során az erdő­gazdálkodás különböző folyamata­ival ismerkedhettek. „Az erdőgazdálkodás hasonlatos a mezőgazdasághoz, csakhogy itt a ciklus nem egy évig, hanem 120 évig tart”, magyarázták a szakem­berek. Ennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy egy bizonyos erdőré­szen végvágásra sor kerüljön, ami azonban messze nem tarvágást, „er­dőirtást” jelent. „Ilyent a Baróti Magánerdészet által kezelt terüle­teken soha nem csinálnak”, jegyez­ték meg. A végvágásnál az alátele­­pülés már 80%-os kell legyen, vagy­is sarjadzik már a fiatal erdő, mikor az adott területen az utolsó öreg fá­kat kivágják Arra kimondottan fi­gyelnek, hogy a megújulás termé­szetes legyen, hogy a fiatal fák meg­felelő mennyiségű fényt kapjanak, aztán a ciklus kezdődik elölről: jön a tisztító vágás, a gyérítés, vagy szá­­lalás és még megannyi, akár több évtizedes időtartamokban mérhető munka az üzemtervek alapján. Véd­erdők kialakításáról is gondoskod­nak a nagy dőlésszögű lejtőkön, ezekben csak egészségügyi vágást alkalmaznak A Baróti Magánerdészet 2010- től a felelős erdőgazdálkodást iga­zoló tanúsítvánnyal is rendelke­zik, melyet a WWF (Természet­­védelmi Világalap) támogatásával szereztek meg, gondnokságában Natura 2000-es területek is van­nak. Utóbbiak kezeléséről Bedő Olivér erdőmérnök beszélt a je­lenlevőknek . A A Baróti Magánerdészet hatáskörébe 15 800 hektár terület tar­tozik, ebből 11 500 hektár erdő - mutatja Benkő Lehel, a magáner­dészet igazgatója Jövőben fennállásuk 45. évét ünnepük Tanévnyitó a Klubnál Pénteken délután nyitotta meg új tanévét a kézdivásárhelyi Tanulók Klubja. Az intézmény udvarán a mazso­rettcsoportok és a fúvósze­nekar is fellépett, a repülő-, hajó­­modellező és elektronikakörön ké­szült különleges darabokat szabad­téri standokon állították id. Kertész Tibor Kis Katalin intézményvezető kö­szöntőjében elmondta: az új tanév­ben is öt kört indítanak - Az elmúlt 45 évben sokat dol­goztunk, sok babért begyűjtöttünk ahhoz, hogy olyan szinten kezeljenek és értékeljenek, ahol az intézmé­nyüknek helye van. A szépséghiba csupán annyi, hogy egy ekkora vá­rosban legalább 10-15 kör működ­hetne a jelenlegi 5 helyett, de ez saj­nos nem rajtunk áll - mondta el la­punknak Kis Katalin. A fúvószenekart idén Gyergyai Barna és Réti Levente vezeti, ide ze­nekedvelő fiúkat és lányokat várnak heti két alkalommal Az elektronika-, háztartási gépek javítása kört Gligor Zoltán fogja össze, ők lettek idén a bajnokok a Kézdivásárhelyen meg­rendezett megyei elektronikaverse­nyen. A repülő- és hajómodellező­kört Jancsó László vezeti, ide első osz­tályosnál nagyobb diákokat várnak. A legnépesebb, több tánccsoportot is magába foglaló mazsorett- és mo­­derntánckört Kis Katalin, a ritmikus tornát óvodásoknak Kis Oka oktatja. Az érdeklődők hétfőtől munkanapo­kon 10 és 19 óra között iratkozhatnak be a köri tevékenységekre. Az előző tanévben a „fúvósmu­­zsik” országos és nemzetközi verse­nyen vettek részt, ahonnan díjakkal tértek haza, emellett a környék falu- és városünnepeinek is állandó sze­replői. November 26-án táncfeszti­válra készülnek, szeretnék megszer­vezni a nagy háttérmunkát igénylő karácsonyi hangversenyt, majd 2017 tavaszán a Tanulók Klubja fennállá­sának 45. évfordulóját is megünne­pelnék. AKTUÁLIS Hanyag volt a szervezés Csalódást okoztak Szombaton kellett bemutatkoznia a kézdivásárhelyi sportcsarnok előtt a Csillagösvényen Hagyo­mányőrző Csapatnak, amely állító­lag színes programkínálattal káp­ráztatta volna el az érdeklődőket Bartos Lóránt Ezekből egyébként akadt egy pár, viszont a beharangozott események­ből mindössze egy jurtát volt alkal­munk megcsodálni, ami 11 óra körül kezdett formát ölteni (építése 9 órá­ra volt meghirdetve), az ott tartóz­kodó kisgyerekes családok is fájlalták a szervezők - a Kézdiszékért Egye­sület és a Kézdiszéki EMNT - ko­molytalanságát Úgy tudjuk, némi tevékenység volt ugyan 13 óra körül, de elenyésző számú érdeklődő jelenlétében, és mindössze egyetlen hagyományőr­ző vett részt, aki az íjászat alapjait mutatta be a kb. tíz érdeklődőnek. 14 órakor viszont egy lélek sem volt az építmény körül, amiben egyetlen szék árválkodott A későb­biekben már nem tértünk vissza az esemény színhelyére. Az eseményt a plakát szerint a Nemzet Kulturális Alap (az NKA honlapja szerint 2015-ben a Kézdi­székért Egyesület 400 ezer forint tá­mogatásban részesült hagyományőr­ző ifjúsági napok szervezésére) és a Bethlen Gábor Alapítvány is támo­gatta, ami ugyancsak 400 ezer forin­tot hagyott jóvá hagyományőrzésre és jeles napok megünneplésére. A háromórás kásás nem vált a rendezvény javára

Next