Székely Hírmondó, 2016. november (21. évfolyam, 211-231. szám)
2016-11-01 / 211. szám
SZÉKELY Hírmondó 2016. NOVEMBER 1., KEDD Napirenden Vallonómia Sikerült aláírni a CETA névre hallgató szabadkereskedelmi egyezményt az Európai Unió és Kanada között. Az öt éve folyó tárgyalások előbb azért feneklettek meg, mert Románia és Bulgária szabályszerűen zsarolta Kanadát: ha nem oldja fel a vízumkényszert, nem írja alá a CETA-t. A kanadai fagyi visszanyalt: feloldja a vízumkényszert, de csak akkor, ha az EU aláírja a CETA-t. Az Európai Unió azonban hosszú napokig azért nem tudta ezt megtenni, mert egyik tagállamának (Belgium) hat régiója közül az egyik, Vallónia nem adta hozzá a beleegyezését. Most ne térjünk ki arra, hogy az évek óta a kereket kötő román politikusok már tücskötbékát ráhordtak a kanadaiakra, hogy zsarolnak, s hogy ez a nemzetközi gyakorlatban megengedhetetlen (ha Románia csinálja, az érdekérvényesítés), hanem maradjunk Vallóménál. Szóval egy hárommilliós régió (nem autonóm, mert olyan a román politikusok szerint nincs sehol Európában), a szubszidiaritás ténylegesen alkalmazott elve alapján azt mondja, neki nem tetszik az az előírás, ahogyan az esetleges kereskedelmi konfliktusokat elbíráló, ún. választott bíróság működését szabályozza a szerződés, s akkor azt nem lehet megkötni! Négyszázötvenmillió ember nem hagyhatja figyelmen kívül a Székelyföldnél alig valamivel nagyobb területen élő 3 millió ember véleményét (ez az EU népességének 0,6 százaléka) csak azért, mert többen vannak! Mert az ilyet - úgy tudják Európában - nem demokráciának hívják, hanem a többség diktatúrájának. Most kiegyeztek. Valószínűleg nem sikerült a vallonoknak elérni, hogy pontosan úgy legyen, ahogyan ők akarták, de minden bizonnyal sikerült megakadályozni, hogy ne úgy legyen, ahogyan nekik biztosan nem jó. Valami ilyesmire lenne szüksége a romániai magyarságnak. Nehéz azt elképzelni, hogy minden úgy legyen, ahogyan az nekünk a legjobb, de ne lehessen úgy eljárni, ahogyan nekünk a legrosszabb. Ne hívjuk ezt autonómiának, mert ezt a fogalmat román-magyar„összefogással" már sikerült kiüresíteni; hívjuk bárminek, önkormányzatnak vagy akár vallonómiának. Erdély András AKTUÁLIS 2 A szentgyörgyi járóbeteg-rendelőben nem állt le a munka Félénken kezdődött a sztrájk Tegnaptól általános sztrájkba kezdtek a megye minden kórházában. A szakszervezeti vezetők ugyan tárgyaltak tegnap a kormány képviselőivel, de általánosan elfogadott az a vélemény, hogy a helyzetet csak a parlament oldhatja meg. Erdély András sztrájk alatt is dolgoztak a sepsiszentgyörgyi járóbeteg-rendelőben - jelentette be tegnap Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke. A bizalmi szerint azért döntöttek így, mert a páciensek jelentős része nem sepsiszentgyörgyi, akiknek amúgy is gondot jelent az utazás. Kovászna megyében néhány helyen igen félénken kezdődött a tiltakozás. A megyei sürgősségi kórházban pénteken késő estig tanulmányoztuk az előjegyzett betegek listáját, és arra jutottunk, hogy első nap ne legyen sztrájk a poliklinikán, mert nagyon sok páciens nem sepsiszentgyörgyi, és előfordulhat, hogy nem szereztek tudomást a munkabeszüntetésről. Ha kedden (ma szerk. megj.) tovább folytatódik a sztrájk, akkor leáll a poliklinika is - nyilatkozta Vasile Neagovici. Hozzátette: minden egészségügyi intézményben sikerült megegyezni a nyújtott egészségügyi szolgáltatások minimális szintjéről. Hogy ez alatt ténylegesen mit kell érteni, azt András-Nagy Róberttől próbáltuk megtudni. A Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház igazgatója elmondta: a törvény által előírt egyharmados szolgáltatást úgy oldották meg, hogy minden benn fekvő beteget elláttak, és minden sürgősségi esetet megoldottak. A legrosszabbul azok a páciensek jártak, akiket mára rendeltek be, de az esetleges beavatkozás elhalasztása számukra sem jelent gondot, mert őket újraprogramálták. Ilyen esetben is azonban, ha a legkisebb gyanúja is felmerült annak, hogy az akár néhány napos halasztás kockázattal járhat, a beteget beutalták, és sürgősségként kezelték - magyarázta András- Nagy. A menedzser azt mondja: természetesen nem örvend a sztrájknak, mert a problémákat „nem ilyen formában kellene megoldani”, de a követelések jogosságát nem lehet kétségbe vonni. Arra, hogy a bérelszámolón vagy a személyzeti osztályon dolgozó munkatársnak feleakkora fizetése van, mint egy valamelyik kórházi osztályon dolgozó takarítónőnek, arra a méltánytalan viszonylag enyhe kifejezés - ismerte el az igazgató. A kórházmenedzser szerint egy esetleges elhúzódó sztrájk pénzügyi gondokat okoz az intézménynek. Tegnap országszerte a kórházak 82 ezer alkalmazottja lépett sztrájkba - nyilatkozta Marius Sepi, a Sanitas országos alelnöke. A szakszervezeti tagok azért elégedetlenek, mert az irodai személyzet, az egészségügyi igazgatóságok alkalmazottai, a tanügyben és a szociális ellátásban alkalmazott egészségügyi dolgozók nem részesültek a 20-as és a 43-as sürgősségi kormányrendeletek által biztosított béremelésben. A szakszervezet azt javasolta, hogy a kimaradt munkatársaikat foglalják bele a kedvezményezettek körébe, amikor a parlament napirendjére kerülnek a kormányrendeletek. Erre már ma is lehetőség nyílik.« A Archív felvétel Most más módszerrel tiltakoznak. Neagovici (jobbról):„Ha kedden folytatódik a sztrájk, akkor leáll a poliklinika is" A szelektív gyűjtésen lesz a hangsúly Januártól drágítanak Civil öntudatosság, környezetvédelem, ugyanakkor anyagi megfontolásból is fontos a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése és fejlesztése - fejtette ki lapunknak Tóth-Birtan Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere, valamint azt is, hogy jövőtől új illetéket vezetnek be. Tinca Teddy Megyénkben főként vidéken van gond a hulladék szelektíven való gyűjtésével, a mennyiség ugyanis nagyon kevés. Pedig az éves hulladékmennyiség 15%-át szelektíven kellene gyűjteni, ha például a sepsiszentgyörgyi Tega Rt. köztisztasági vállalat ennél kevesebbet értékesít a megyében általa lefedett területről, településekről) akkor a 15%-ból hiányzó mennyiséget tonnánkénti 100 lej illetékkel büntetik. Ezt az öszszeget a polgármesteri hivatalnak kell befizetnie év elején a környezetvédelmi alapba. Január elsejétől ráadásul új illetékkel próbálnak buzdítani a szelektív hulladékgyűjtésre: az évi kötelező 15%-től függetlenül, a lerakóba kerülő hulladék mennyisége után tonnánkénti 80 lejt kell kifizetni, ezt az összeget pedig már nem az önkormányzatnak kell előteremtenie, hanem a köztisztasági vállalatnak. Például, ha eddig a Tega Rt. 65-70 lejt fizetett Brassónak egy tonna hulladék lerakásáért, jövőtől az előbb említett összegen felül plusz 80 lej illetéket kell tonnánként lepengetnie - értelemszerűen ez az összeget a lakosságot fogja terhelni. Tóth-Birtan szerint azon dolgoznak, hogy a költségeket csökkentsék. Persze, a tökéletes megoldás az lenne, ha a teljes lakosság szelektíven gyűjtene, így a lerakóba kerülő mennyiség jelentősen csökkenne (és ezzel arányosan a befizetett illeték is), de ez még várat magára. Ebédet is kapna huszonnégy gyermek iskola utáni program A Diakónia Keresztyén Alapítvánnyal és a Gaál Mózes Általános Iskolával közös partnerségi szerződést hagyott jóvá tegnapi ülésén Barót város tanácsa. A szerződés hátrányos helyzetű családokból származó gyermekek számára indítandó „after school”, vagyis iskola utáni programra vonatkozik, melyben a tanácsülésen elhangzottak szerint egyelőre 24 gyermek venne részt, két pedagógus felügyelete mellett. A baróti polgármesteri hivatal a program költségeinek egynegyedét fedezné, ami 1893 lejt jelent, további egynegyedét a kiadásoknak az iskola állná, felét pedig a Diakónia Alapítvány. A programban résztvevő gyermekek ebédet is kapnának. A tanácsosok az RMDSZ-frakció javaslatára jóváhagytak egy módosító javaslatot is a határozattervezettel kapcsolatban, mely arról szólt, hogy a programban résztvevő gyermekek előzőleg összeállított névsorát láttamoznia kell a baráti hivatal keretében működő szociális irodának is. Lázár-Kiss Barna polgármester a programmal kapcsolatban megjegyezte: reméli, a program hasznos és jó kezdeményezés lesz, melyet jövőre akár bővíteni is lehet. (böjté) Baróti gyermekek a tanévnyitón. A most indítandó iskola utáni programot jövőre akár bővítenék is