Székely Hírmondó, 2017. február (22. évfolyam, 20-39. szám)
2017-02-01 / 20. szám
SZÉKELY Hírmondó 2017. FEBRUÁR 1., SZERDA . Napirenden Három az igazság? A legújabb romániai tüntetéshullámot kiváltó ok a kormánynak az igazságügy működését érintő két határozat-, illetve törvénytervezete, ahol az egyik a közkegyelmet, míg a másik a büntetőtörvénykönyvet. Míg az utcákon és a médiában osztatlan lelkesedéssel zajlik az ostrom a Bűnnel szemben, addig a román politikai elit továbbra is megosztott a kérdésben. A kormánynak az államelnök és pártja, sőt a korrupcióellenes ügyészség, de a nemzetközi nyomás ellenére sem áll szándékában a lényegi pontokban visszakozni, és ezt a demokráciára, vagyis a választói felhatalmazásra hivatkozva teszi. Az utcai megmozdulásokat a liberálisok törvénytelen nyomásgyakorlásának, az elnöki hivatal mesterkedésének tulajdonítják. Innen nézvén törvényhozás többségét maga mögött tudó kormány és az ellenzék vezére, az államfő igazságszolgáltatás feletti politikai harca úgy fest, mintha a bal-jobb világnézeti ,a szembenállás nyert volna újabb formát a hatalmi ágak közti dulakodásban. Ez részben igaz is, hiszen a román elnöki szerep a törvényhozás és/vagy a kormány ellensúlyozására lett kitalálva, vagyis a viszály lehetősége kódolva van az alkotmányba. De jelen esetben része a képletnek egy másik, de hasonló természetű konfliktus is, éspedig az igazságszolgáltatás szaktestülete és a választott tisztségviselők között húzódó érdeksérelem. A kormány határozatai a néhány éve nemzetközi nyomásra létrehozott, véleményük szerint a jobboldal által alkalmanként politikai fegyverként használt korrupcióellenes ügyészség hatáskörét korlátozná. Az alkotmány értelmében a törvényhozónak erre lehetősége van. A népnek, a nép felhatalmazásával alkotják a törvényt, ami az igazság népreé^tés^mi alapján az igazságszolgált^ás eljár. És mivel az igazságszolgáltatás csak végreHajtUg^képtelen megvédeni saját álláspontját, jelen helyzetben az elnök és a nyilvánosság rajtüjte^a védelem nélkül a választottakra politikai elit érdekeinek rendelődhet alá. Mindezek tükrében látszik, hogy momentán ahány hatalmi ágy vámnyi értelmeztéte a konfliktusnak. De az igazság ezek kölcsönhatása, ami egy törvényben jut kifejezésre.Viszont míg az nincs,Vácsoda,a piac,a pelfti festetekéól Vital kérdéstben. sdpesaiose 9d Bísorl Javaslatokat várnak Kovásznán Brand a lelke mindennek AKTUÁLIS 2 Fellendülhet a „vágóhídipar"? Farmon belül is vághatnak Háromszék-szerte egyetlen hivatalos vágóhíd működik, igaz, a szakemberek szerint még így is jobban állunk, mint a szomszédos Hargita megye, ahol nemrég az utolsót is bezárták. Jó hírnek számít viszont az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság 140-es, a vágóhidak mellett kisebb vágópontok nyitására is lehetőséget adó rendelete. A 2011-ben megjelent 35- öst bővítő rendeletről dr. Sikó Barabási Sándor megyei főállatorvost kérdeztük. Tinea Teddy A jogszabály a Hivatalos Közlöny december 28-i számában jelent meg, és az előírásai január 28-tól válnak érvényessé. Az említett 140-es rendelet szerint három típusba lehet ezen túl besorolni a vágóhidakat: a kis vágóhíd: itt havonta 200 disznót, juhot, kecskét, illetve 40 szarvasmarhát vághatnak, vagy ezek kombinációját, 5 számosállatot naponta; 2. vágóközpontok: havonta 100 darab disznót, juhot, kecskét, illetve 20 darab szarvasmarhát vághatnak, vagy kombinációban 2,5 számosállatot naponta; 3. farmokon belüli vágópont: havonta 50 disznót, juhot, kecskét, továbbá 10 szarvasmarhát vághatnak a gazdák, vagy 1,5 számosállatot naponta. Dr. Sikó a működtetéssel, infrastruktúrával kapcsolatosan elmondta, mindenik létesítményt hatósági állatorvos felügyeli, továbbá áramot, meleg vizet, kanalizálást kell biztosítani, illetve abban az esetben, ha az állatokat nagyobb távolságról hozzák,,és nem vágják le rögtön, akkor „várakozó istállót” is kell építeni (itt az állatorvos megvizsgálhatja a levágásra várakozó jószágot). Ha a levágott állat húsát nem viszik el azonnal, akkor hűtőfelület szükséges a raktározására, de a szarvasmarhák, juhok, kecskék vágásakor is elengedhetetlen egy olyan hűtő-tároló felület, ahová az emberi használatra nem alkalmas hulladékanyagot (gerincoszlopot, belet) félreteszik. Az újdonságnak számító vágóközpontok és a saját farmon levágott állatok esetében a húst az ország területén, állategészségügyileg bejegyzett egységeknek lehet majd továbbadni (például hentes, mészárszékek, húsfeldolgozók, kantinok, panziók, élelmiszerüzletek) felé. A kis vágóhidak pedig nemzetközi szinten is eladhatják a húst. Háromszéken csupán egy vágóhíd működik Lemhényben, így Erdővidéken, a Bodzavidéken, de akár Alsóháromszéken sincs ahol levágni egy állatot. Ősszel történnek kényszervágások, ám a feketén levágott állat húsát tilos közfogyasztásra bocsátani, csak családon belül szabad elfogyasztani, de tudjuk, hogy egy család nem fal fel például egy tehenet. Az új rendelet lehetőséget ad arra, hogy friss hússal lássák el a gazdák a panziókat, éttermeket - újságolta a megyei főállatorvos. Az is pozitívum, hogy megnövekedett a levágható állatok száma a vágóhidaknál (míg ezelőtt csupán 100 darab disznót, juhot, kecskét, illetve 20 szarvasmarhát vághattak havonta a vágóhidakon, ezek a számok most megduplázódtak). Egy kis hentes-húsfeldolgozóra engedélyezett háromszéki személy már érdeklődött nálunk az újdonságokról, hiszen ezen túl akár saját magának is vághatja az állatokat, ezek húsából pedig a mifelénk igencsak keresett hagyományos termékeket készíthet - osztotta meg velünk dr. Sikó. , , Elképzelhető, hogy Háromszéken panziók, vendéglők társulnak, és közösen működtetnek majd vágópontot Ké Mivel a városfejlesztési stratégiában szerepel Kovászna város védjegyének a kialakítása, a napokban az önkormányzat a nyilvánossághoz fordult egy branddel kapcsolatos közvélemény-kutatás erejéig. N.Sz.A. Gyerő József polgármester kérdésünkre elmondta, a védjegy azért szükséges, mert a továbbiakban azt a brandet (legót, szlogent) használnák a várost népszerűsítő anyagokon, pl. bögréken, szórólapokon, bemutató filmeken stb. Októberben már kaptak egy javaslatot, amikor is Herman Rosner turisztikai szakember az általa levédetett „Az ezer gyógyforrás üdülője” márkanevet ajánlotta a testületnek, de csak meghatározott időre, és természetesen pénz ellenében. A testület akkor csak meghallgatta a javaslatot, de nem döntött róla. Most az önkormányzat egy kérdőívvel fordult a lakossághoz, amelyben arra keresik a választ, hogy egyáltalán a helyiek számára fontos-e a város védjegyének kialakítása, illetve milyennek képzelik el azt a brandet, ami Kovásznát és annak turisztikai adottságait képviseli. A javaslatokat magyar, román, angol vagy német nyelven várják március 1 -ig a tourinfo(a)yahoo.com vagy a primar(a)primariacovasna.ro e-mail-címre. Ezeket közzéteszik, és szakmai zsűri bírálja el.«