Székely Hírmondó, 2017. február (22. évfolyam, 20-39. szám)

2017-02-14 / 29. szám

SZÉKELY Hírmondó 2017. FEBRUÁR 14., KEDD Fejek hullnak, de nem az égből Mondta, mondta a magáét nagymami, fiam, csináljad, ha te jobban tudod, csak ne legyen baj belőle. Teltek, múltak az évek - a rendszerváltás óta el­telt időről beszélek -, nagyma­mi közben belefáradt, csak hányja a borsót a falra. Most be­keményített, már nem azt haj­togatja, hogy ne legyen baj be­lőle, hanem, hogy ugye meg­mondtam, baj lesz. Baj lett. Nagymamit tekintsük a nép­nek, és nézzünk körül, mi folyik Romániában és Magyarorszá­gon, a két volt baráti szocialista országban. Vonjunk párhuza­mot a kettő között. Romániában a rendszervál­tás óta nem volt annyi ember az utcán, mint az elmúlt napok­ban. Volt olyan helység, ahol minden negyedik ember ki­ment, pedig ropogós a hideg, jobb lett volna ablakból nézni a tájat, s örülni, ha havazni kezd, ami sokszor azt jelenti, enyhül az idő. Kívülálló jóformán nem is tudja, mi az a PSD, vagy SRI, csak azt, hogy a nép torkig lett két évtized politikai elitjével. A megmozdulások szervezésében és anyagi fedezésében vajon benne vannak-e a titkosszolgá­latok, és az olyanok, mint példá­ul Soros? Vannak, akik úgy vélik, benne. Az ördög tudja, a kóbor­áram mindenhova beteszi a lá­bát. Ennek ellentmondani lát­szik, hogy voltak, akik a gyer­mekeket is vitték magukkal, és sok a fiatal. Óriási tömegeket meg lehet mozdítani nagy hir­telen? A tömeg veszélyes, ha dühös. Ceauşescu utolsó beszé­de sem úgy sikerült, ahogy sze­rette volna. Magyarországon a rendszer­­váltás óta eltelt idő legnagyobb korrupciós botránya lépett szín­padra. A különben szépen meg­épített 4. metró fejeket követel. Irdatlan összeget loptak. Párhuzamot vonva a két or­szágban zajló politikai esemé­nyek között: egyik kutya, a má­sik eb. Romániában kormányon, Magyarországon ellenzékben van az a társaság, mely a ve­szélyben levő fejek többségét tartalmazza. Nincs irigylésre méltó helyzetben az ellenzék­ben munkálkodó RMDSZ, klasz­­szikusnak számító problémát kell megoldania. Hátha beéri kevés káposztával a kecske? A kormány meghátrált. Úgy tesz. Ilyenkor az apró betűs részek je­lentik a szeget a zsákban. A kezek a fejeken, vakarják, hátha ki lehetne ötölni valamit. Rács mögött a káposzta sem esik jól. Új választások? Egy or­szág nem tud működni, ha há­rom hónaponként választáso­kat tartanak. Csókolom, fiatalos tetszik lenni, Nagymami! MPP: legyen „megadva" március 15-e! Ez lenne a 15. szabadnap Kulcsár-Terza József háromszé­ki parlamenti képviselő szerint törvénnyel kell rendezni azt, hogy március 15. munkaszüneti nap legyen a magyarlakta tele­püléseken. Pár évvel ezelőtt Ko­­vászna megye tanácsa és Sepsi­­szentgyörgy önkormányzata be­lefoglalták a kollektív munka­­szerződésbe, hogy alkalmazotta­ik a magyarság ünnepén szabad­napot kapjanak, de ez csak az önkormányzatok dolgozói szá­mára oldja meg a kérdést. Kiss Edit „Tiszteletben kell tartani min­denkinek a nemzeti ünnepét. Mi, magyarok tiszteletben tartjuk a román nemzeti ünnepet, decem­ber elsejét, viszont elvárjuk, hogy ők is tartsák tiszteletben a mien­ket”, indokolta érdeklődésünkre Kulcsár­ Terza a kezdeményezé­sét. A Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezetének elnöki tisztségét is betöltő politikus, aki az RMDSZ képviselőházi frakciójá­ban fejti ki tevékenységét, ugyan­akkor megjegyezte, hogy Románi­ában, „ha két tányért összecsendí­tenek”, akkor már ünnep van, és ez jár a magyarságnak is. „Konzultálni fogunk az RMDSZ-frakcióban, hiszen to­vábbra is az a szándékunk, hogy minden kérdést közösen megbe­széljünk. Fontosnak tartom, hogy minden törvénykezdeményezés, amit benyújtunk, ne csak egy-két képviselő, hanem az egész frakció által legyen aláírva, ez adna neki súlyt”, részletezte Kulcsár-Terza József. „ Romániában idén tizennégy hivatalos szabadnap van. Kulcsár- Terza József a parlamentben Változtatni kell a kritériumokon A megye„kizöldülne" A Zöld Ház program valóságos tájfunt okozott Kovászna megyé­ben, és a pénz nagyon rövid idő alatt elfogyott. Ehhez képest más megyékben milliók maradtak meg - nem jó az elosztási rend­szer, nyilatkozta a Kovászna Me­gyei Környezetvédelmi Hivatal igazgatója. E. A. Gheorghe Neagu sajtóértekez­letén kifejtette: a minisztérium a la­kosság számának arányában osz­totta el a megyék között a Zöld Ház programra kiutalt pénzt. Ko­vászna megye a legkisebb, mi kap­tuk a legkevesebb pénzt. - Az érdeklődés viszont itt volt a legnagyobb. Kínosan éreztük ma­gunkat, hogy az udvaron az em­berek várólistákat állítottak össze, mint Ceauşescu idejében a hűtő­­szekrényre és a színes televízióra. Az érdeklődők kéréseinek csak tö­redékét tudtuk kielégíteni - ma­gyarázta Gheorghe Neagu. Az igazgató szerint a megyének kiosztott pénz 168 kérésre volt elég, legkevesebb 200 kérést át sem vettek. Ehhez képest más, nagyobb lakosságszámú megyékben, példá­ul Konstanca vagy Kolozs megyé­ben, igénylések hiányában százezer lejek maradtak meg. Gheorghe Neagu tudomása szerint országos szinten kilencmil­lió lej maradt felhasználatlanul, de ez a szám 11-12 millióra fog nőni, amikor az elbírálás során kiderül, hogy egyes igénylések nem jogo­sultak támogatásra. Az igazgató azt nyilatkozta, hogy a minisztérium kérésére megfogal­mazta ajánlásait: változtatni kelle­ne a kritériumrendszeren. A pénzt ne feltétlen a lakosság, hanem az igénylések száma szerint osszák el. Meglátása szerint Brassó, Hargita és Kovászna megye sokkal több pénzt felhasználna, mint amennyi a lakosság után járna, miközben más megyékben valamiért nincs igény arra, hogy zöld energiát használja­nak a háztartásokban.« AKTUÁLIS Trichinella-fertőzést azonosítottak Megsemmisítették a disznót Az elmúlt esztendők átlagát fi­gyelembe véve Háromszék , a disznóvágási szezonban nem csökkent a trichinella-vizsgála­­tok száma - tájékoztatott dr. Sikó Barabási Sándor megyei főállat­orvos. Az azonosított fertőzések számára voltunk kiváncsiak. Tinea Teddy Mint azt a szakember már ko­rábban kifejtette lapunknak, a téli ünnepek alatt közel 30 ezer disznót szoktak levágni Háromszéken: az illetékesek még a szezon elején hangsúlyozták, hogy nem érdemes rizikózni, hiszen a levágott, és utó­lag trichinella-fertőzéssel beazono­sított disznókért (a fü­lszámozott egyedekért) kártérítés jár.­­ Egészségünkkel nem érdemes játszani! Szerencsére a gazdák megértették üzenetünket, így az el­múlt esztendőkhöz képest nem csökkent a bevizsgálások száma. Háziállatoknál egyetlen fertőzést sem azonosítottunk a megyében, csupán egy vaddisznó esetében igazolódott - részletezte érdeklő­désünkre dr. Sikó. Kiderült, hogy az elmúlt héten vadászat után hozták bevizsgálásra a vaddisznót, és beigazolódott a tri­­chinella-fertőzés. - A vaddisznóknak, főképpen abban a periódusban, amikor vem­hesek, nagyon nagy mennyiségű kalciumra van szükségük. Ilyenkor mindenféle dögöt felfalnak (a csontozat miatt), a megfertőzött egerek, patkányok pedig ilyenkor könnyebben terjesztik a kórt - ma­gyarázta a szakember. « ti » xn . Ha igazolódik a fertőzés, az állat húsát meg kell semmisíteni, el kell égetni A közüzemek nem áll szóba az emberekkel Hetek óta nincs víz Gidófalván húsz családnál hetek óta nincs vízellátás - írja a víz nélkül maradottak nevében Sza­bó Ferenc és Máthé István, akik hozzáteszik: a sepsiszentgyörgyi közművek nem hajlandók megol­dani a problémát. Mi is utána próbáltunk nézni - velünk sem álltak szóba. Erdély András „A pórul járt érintettek a sepsi­szentgyörgyi közüzemekhez napi szinten jelentették és jelentik tele­fonon problémájukat, de bajaikra a mai napig nem született megoldás. Rendes fizetők, nincs elmaradásuk, a szerződésben írt kötelességüknek eleget tettek. Nem értik, hogy a közüzemek miért nem intézked­nek, hisz tisztálkodni, főzni, állato­kat itatni kell. Az egyik gazda, aki­nél már több mint egy hónapja nem folyik a víz, január 25-én ké­rést iktatott a vállalat titkárságán, de nem történt a mai napig semmi változás. A hetek óta víz nélkül ma­radt húsz család is türelmét veszt­ve, február 6-án petícióval fordul­tak a közüzemekhez és a prefektú­­rához, kérve, hogy biztosítsanak minél hamarabb ivóvizet számuk­ra” - írják a levélben, amelyet a Székely Hírmondónak is elküldtek. Természetesen nem állt szán­dékunkban a levelet közölni a má­sik fél megkérdezése nélkül, de er­re öt nap alatt nem nyílt lehetősé­günk. A levelet múlt csütörtökön továbbítottuk Butyka Elemér üze­meltetési igazgatónak, aki üzent, hogy visszahív. Nem hívott sem csütörtökön, sem pénteken, sem szombaton, sem vasárnap. Hétfőn megpróbáltuk telefonon elérni - nem válaszolt. Megpróbáltuk sze­mélyesen megkeresni a vállalat székhelyén - nem volt az irodájá­ban. A titkárnőnél hagytunk név­jegykártyát, aki azzal biztatott, hogy „amint az igazgató úr vissza­jön, felhívjuk”. Nem hívtak fel. Ezek után kénytelenek leszünk a vállalatot fenntartó önkormány­zatnál érdeklődni. «

Next