Székely Hírmondó, 2017. május (22. évfolyam, 81-102. szám)

2017-05-02 / 81. szám

SZÉKELY Hírmondó 2017. MÁJUS 2., KEDD Napirenden Taktikai enged­mény Brüsszelnek Nyugat-Európa sorsa egyre inkább megpecsételődni lát­szik. Az európai vezetők még ma is a „menekültek" befogadá­sáról szóló unalmas mondato­kat mantrázzák, akárcsak két éve, a válság kezdetén. Miköz­ben az elmúlt időben bebizo­nyosodott, hogy mindaz bekö­vetkezik, amitől a tisztán látók óvták Európát már a migráns­­válság kezdetén: terrortámadá­sok sorozata, a bűnözés radiká­lis megugrása, további no-go zónák kialakulása. Világos, hogy a megvásárolt uniós politikusi kasztnak fontosabb a saját egyéni érdeke, mint a kontinens jövője. Ebben a helyzetben a fehér és nyugati­ keresztény kultúra fennmaradása Közép- és Kelet- Európán múlik. Ha ez a tömb­nek sikerül összehangolt politi­kával függetlenedni Brüsszeltől - igen, az egyeztetett kilépésről beszélek - akkor van remény. Ha nem, akkor ezt a régiót is tönkretehetik. Egyelőre erről a forgatókönyvről a vezetők közül senki nem mer nyíltan beszélni. Orbán Viktornak egyensúly­politikát kell folytatnia. Le kell nyugtassa Brüsszelt, amíg nem érett meg a helyzet a közös fel­lépésre, régióbeli szövetségese­ivel félre kell tennie a történel­mi ellentéteket, fel kell venni a harcot a belső ellenséggel, a globalista világhatalom kívülről irányított profi csapataival, me­lyek eddig rezsimek sorozatát döntötték meg (most éppen Macedóniában randalíroznak, a biztosítsák a muszlim be­­adók akadálytalan átvonu­lását az országon). Mindemel­lett meg kell győzni a józan ma­gyarok kellően nagy hányadát arról, hogy ne engedjen sem a már ezerszer hiteltelenedett ál­baloldal, sem az önmagából ki­vetkőzött Jobbik szirénhangjai­nak. Ebben az egyensúlypolitiká­ban tett egy taktikai enged­ményt Orbán a DNS-vizsgálat­nak magukat alávetni hajlandó, fiatalkorú migránsok vonatko­zásában. Ez nesze semmi, fogd meg jól Brüsszel irányában, mégis ezt használja ki a Jobbik harsány retorikával, s próbálja a kormányfő és Magyarország (!) szorult helyzetét a maga javára kihasználni, nem riadva vissza a nyílt hazugságtól sem. Hivata­los közleményükben arról be­szélnek, hogy a kormány a mig­­ránspolitikában 180 fokos for­dulatot írt le, amiről nyilván szó sincs. Hogy arról most ne is be­széljek, hogy a Soros-erők Euró­pai Parlamenti össztüze jobbi­­kos erősítést is kapott a minap p­árt egyik leghitelesebb politi­­usa, Balczó Zoltán részéről. Egyelőre még nyílt kérdés, hogy az önérdekű tömény job­­bikos demagógiának mennyien dőlnek majd be a két párt kö­zött ingadozó szavazók közül. Borbély Zsolt Attila Nemzetpolitikai fontosságú intézmény született Oktatás nélkül nincs jövő Szombaton Kató Béla re­formátus püspök, Antal Árpád András polgármes­ter, Dávid László, a Sapi­­entia EMTE rektora, Ta­más Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnö­ke, Török Áron tervező és népes közönség jelenlété­ben avatták fel Sepsi­­szentgyörgyön a Fidelitas Református Egyetemi Kol­légiumot és Szállót. Az épület egyik fele egyetemi bentlakásként, a másik szállóként fog működni, hogy a bentlakást fenn lehessen tartani. Bedő Zoltán K­ató Béla püspök köszöntő be­szédében arra emlékeztetett, hogy amikor az erdélyi ma­gyar történelmi egyházak püspökei megalapították a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet,­ar­ra kötelezték el magukat, hogy minden erejükkel támogatni fogják az erdélyi magyar felsőoktatást, így a Sepsiszentgyörgyön átadott kol­légium is a Sapientia munkáját hí­vatott segíteni. Azt sem rejtette véka alá, hogy amióta a sepsiszentgyörgyi Refor­mátus Székely Mikó Kollégiumot el­vették az egyházától úgy érzik, hogy ebben az országban csak a saját te­rületükön és épületeikben lehetnek viszonylagos biztonságban. Éppen ezért a gazdasági tevékenységeket bonyolító Fidelitas cégük vásárolta meg és újította fel az épületet, mely­nek egyik szárnyában egyetemi kol­légium kapott otthont. A másikat szállodaként fogják működtetni, de csak a kellő diáklétszám eléréséig. Létrehozásának fő célja ugyanis az oktatás elősegítése volt és maradt. Azé az oktatásé „amely nélkül nincs jövő, nincs egyház, és nincs közös­ség” - jelentette ki végezetül Erdély református püspöke. Dávid László rektor a Kárpát­­medence-szerte fontos szerepet játszó kollégiumok szükségességé­re hívta fel a hallgatóság figyelmét. Véleménye szerint ugyanis az in­nen kikerülő értelmiségiek már egyetemista korukban egy közös­ség tagjaivá válva, megtapasztalván annak összetartó és felhajtó erejét, később is közösségben fognak gon­dolkozni, valamint érte fognak cse­lekedni. Elszigetelődéstől fertőzött világunkban pedig az a legfonto­sabb, hogy gyermekeink már fiatal korban belekóstoljanak a közössé­gi lét édes gyümölcsébe. Ugyanak­kor nem titkolt büszkeséggel emlí­tette, hogy eddig elért eredménye­inek köszönhetően a Kárpát-me­dence legjobb határon kívüli ma­gyar felsőoktatási intézményévé nőtte ki magát a Sapientia EMTE. Antal Árpád András, Sepsi­­szentgyörgy polgármestere az álta­la vezetett hivatal és a lakosság ne­vében is köszönetet mondott a re­formátus egyháznak, hogy jóvoltá­ból a város egy újabb, nemzetpoli­tikai szempontból is nagyon fontos intézménnyel gyarapodhatott. Ugyanakkor kijelentette: „ez az át­adás azt üzeni azoknak, akik igen­igen gyakran ellenünk dolgoznak, hogy nem tudnak annyit rombol­ni, nem tudnak annyit elvenni tő­lünk, mint amennyit mi építeni tu­dunk akkor, hogyha összefogunk.” Az egykori „leányblokk” törté­netét, valamint felújításának részle­teit ennek egyik megtervezője, Tö­­rök Áron építész ismertette az egy­begyűltekkel. Miután Kántor Csa­ba püspökhelyettes megáldotta és Kató Béla püspök, Dávid László rektor, valamint Antal Árpád And­rás polgármester elvágta a nemzeti színű avatószalagot, az újonnan lét­rejött intézményt belülről is meg le­hetett tekinteni. Ennek során pedig meggyőződhettünk, hogy itt való­ban átlagon felüli körülményeket biztosítanak a diákoknak . Tamás Sán­dor tanácsel­nök, Göncz Attila vállalko­zó, Antal Ár­pád polgár­­mester, Dávid László rektor, Kató Béla püs­pök és Kántor Csaba segéd­püspök a kol­légium ünne­pélyes avató­­ján Többet keresnek a sepsiszentgyörgyiek Ötmillió lejjel több Egyre több pénz folyik be a vá­roskasszába a személyi jövede­lemadóból, így alig egy hónapra a költségvetés elfogadása után ezt ki is egészítették. Az erre vo­natkozó határozatot soros ülé­sén fogadta el Sepsiszentgyörgy képviselőtestülete. A megyeszékhelyi tanács már­cius 20-án fogadta el a város 2017. évi összesített költségveté­sét, és akkor az önkormányzat ve­zetősége 126,9 millió lejnyi bevé­tellel számolt. „Nem számítot­tam arra, amikor elfogadtuk a költségvetést, hogy már április vé­gén lehetőségünk lesz egy jelen­tős összeggel kiegészíteni ezt, amit most nem a kormánytól vagy az Európai Uniótól kapunk, hanem a személyi jövedelemadó­ból befolyt összeg volt jelentősen magasabb, mint amikor terveztük a költségvetést”, mondta a hatá­rozattervezet előterjesztésekor Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármeste­re szerint ez gyakorlatilag azt je­lenti, hogy az év első négy hónap­jában a szentgyörgyi emberek több pénzt kerestek, és így 4,4 millió lej­jel, vagyis közel egymillió euróval tudják megemelni a személyi jöve­delemadóból az év végéig befolyt összeget. „Ezen kívül más tételek­nél is volt többletbevétel, ezért most ötmillió lejjel egészítjük ki­ a költségvetést, és ez azt jelenti, hogy a márciusban elfogadott 126,9 mil­lió lej helyett 131,9 millió lejnyi be­vétellel számolunk”, mondta Antal. A városvezető biztos abban, hogy a következő hónapokban még lesz lehetőség pozitív kiegészítésre, és így az év végéig ennél még sokkal nagyobb lesz a város költségvetése. Ami a kiadási tételt illeti, isko­lák, művelődési intézmények kap­nak ebből a kiegészítésből, de útja­vításra, a Sportaréna villanyháló­zattal való ellátására is leosztottak különböző összegeket.­­ • (Kiss) AKTUÁLIS 2 Egy zászló kitűzése sem egyszerű „Szentesített" szerződés A Szent György Napok ideje alatt írta alá a testvérvárosi szerződést Sepsiszentgyörgy és a magyarországi Szentes. Ez al­kalommal bemutattak egy kisfil­­met is a Csongrád megyei tele­pülésről. Kiss Edit „Én nem jártam még Szentesen, de ebből a kisfilmből az derül ki számomra, hogy a környezetet, a természetet és a sportot is szerető emberek élnek ebben a városban. Az derül ki számomra, hogy Szen­tes megúszta azt, amit mi sajnos a kommunista évtizedek alatt nem, éspedig a város urbanisztikáját nem sikerült tönkretenni, mint ná­lunk, Sepsiszentgyörgyön” - emel­te ki beszédében Antal Árpád. Sep­siszentgyörgy polgármestere meg­jegyezte, egy kis irigység fogta el akkor, amikor láthatta, hogy Szen­tesen, az önkormányzat épületén ott loboghat a város zászlaja, hiszen itt ez sem igen egyértelmű és egy­szerű. „Sokszor gondolkozom azon, hogy nézne ki ma Sepsi­szentgyörgy, ha a történelem más­ként alakul, és az elmúlt 99 eszten­dő nem hozta volna a városunkat olyan helyzetbe, hogy igen-igen sok időt és energiát arra fordítunk, amire nem kellene”, tette hozzá. A polgármester azt is elmondta, hogy egy alulról jövő kezdeménye­zésről van szó, hiszen a két telepü­lés különböző intézményei között szoros kapcsolat alakult ki az el­múlt években. „Mi ma semmi mást nem teszünk, mint hivatalosítjuk azt, ami már működik a két város között”, húzta alá a városvezető. El­mondta, bízik abban, hogy ezek a kapcsolatok tovább bővülnek, hi­szen ez akkor igazán gyümölcsöző, ha az utcán járó emberek között alakulnak ki ezek a kapcsolatok. Sepsiszentgyörgynek és a hozzá tartozó két falunak összesen 16 testvértelepülése van nyolc ország­ból. «

Next