Székely Hírmondó, 2017. augusztus (22. évfolyam, 144-165. szám)

2017-08-02 / 145. szám

SZÉKELY Hírmondó 2017. AUGUSZTUS 2., SZERDA . Napirenden Beolt­assam, ne oltassa Ki döntheti el, hogy elvegye­­e saját, vagy más életét? A Biblia szerint csak Isten. „Vagy nem tudjátok, hogy testetek, amit Istentől kaptatok, a bennetek levő Szentlélek temploma, és ezért nem a ma­gatokéi vagytok?" - mondja Pál apostol a korinthusbeliekhez írt első levelében. Ha innen indulunk ki, akkor a saját életemet sem vehetem el, de jöjjünk„közelebb", mert a Biblia olvasása erősen kiment divatból, öngyilkosságból világ­bajnokok vagyunk. Vajon elvehetem-e saját gye­rekem életét? Milyen jogon döntöm el, hogy nem oltatom be egy halálos betegség ellen? Hiszen a szülő, esetleg gyám dönti el, hogy beoltatja-e egyé­ves gyerekét, aki nyilván nem tud döntést hozni. Hát azt vajon eldönthetem-e, hogy elvehetem-e más gyer­mekének életét? Hiszen a védő­oltás olyan környezetre van ki­dolgozva, ahol az oltottsági arány 95 százalékos. Azaz, hiába oltatom én be a gyereket, mert az csak úgy biztosít biztos vé­dettséget és utólagos szövőd­ménymentességet, hogyha a körülötte lévő 100 gyerekből legalább 95 biztosan nem fertő­zött. De van, aki nem oltatja be a gyerekét! Mert ő hallotta a tévé­ben, a javasasszonytól, a kocs­mában, a piacon, az általa láto­gatott vallási közösségben, ol­vasta az interneten, mondta a szomszédasszony, a koma, a pó­pa, posztolták a Facebookon, hogy az oltásnak mindenféle mellékhatásai vannak, és külön­ben is, neki emberi jogai van­nak! Hát nincsenek! Olyan ez, mintha gépkocsit akarnék ve­zetni, de nem tenném le a so­főrvizsgát, mert az nekem szív­dobogást okoz, s ki tudja, mi­lyen utóhatása marad vissza. Oszt'vezetek, s hátha nem ütök el senkit. Persze, bármikor a fejemhez lehet vágni, hogy mit értek én ahhoz, hogy mit jelent a védő­oltás, és mit értek én ahhoz, hogy milyen rejtett mellékhatá­sai lehetnek a vakcináknak, így van, valóban nem értek hozzá. De itt vannak a számok, azokhoz értek! Romániában csaknem 200.000 gyerek beol­­tatlan, 8.232-en elkapták a kórt, 32-en már meghaltak kanyaró­ban! Arról viszont nincs hír, hogy valaki a kanyaró elleni ol­tás mellékhatásába halt volna bele. Erdély András Egy közösségi kert fordulatos élete Szentgyörgyi pionírok 2013 tavaszán pattant ki az ötlet egy kezdeménye­zőkészséggel rendelkező hobbikertész fejéből, hogy közösségi kertet alapítson. Nem is túl sok keresés után meglett a te­rület, s még­hozzá az ak­kor még többnyire isme­retlen városi kertésztár­sak is, és elindult a mun­ka. A nagy cél pedig ak­kor még a biokert volt... Bodor Tünde önczey Botond újsághirdetés útján toborozta maga mellé a reményteljes további bérlő­ket, s nevükben 5 évre megkötötte a szerződést a város szélén levő 50 áras terület használatára. Azt közö­sen 1,7 óras parcellákra osztották fel, kezdetben mintegy 20-an láttak neki a dolognak, volt, aki egynél több parcella művelését is vállalta. Együttes erővel ágakból fontak ke­rítést, hogy a szomszéd kecskéit tá­vol tartsák, két kutat fúrtak a 250 méteres területre, s mivel a föld ki­váló minőségű, sok örömet szer­zett az időközben részben megcse­rélődő bérlőknek is. Igaz, nem egyforma hozammal és küllemmel rendelkeztek a par­cellák, hiszen a nyugdíjasoknak több idejük volt rá, mint az elfog­lalt tanároknak vagy más, nem nyolcórás munkaidő mellett ker­­tészkedőknek. Az alapítót elszólí­tották más elfoglaltságai, a vegy­szermentes kertészkedéshez ra­gaszkodók mellett egyesek komp­romisszumot kötöttek, és a pityó­kát, vagy erős fertőzöttség mellett esetenként más zöldségeket is be­fújtak azzal, amivel annak idején nem is gondolták volna, hogy meg­teszik. És hát nem lehet minden lárvát kézzel leszedni, és a liszteske és a káposztabolha is nagyon haté­konyan tönkre tudja tenni a ter­mést... Közben persze tapasztalatcsere is történt, a fokhagymaleves-per­­mettől a csalánleves-trágyaléig, a paradicsom rézdrótos megvédésig, a növénytársításoktól a fajtaválasz­tásokig és magcsereberéig sok min­den volt a közösségben. Nagyobb megrendülés akkor érte a csoportot, mikor a harmadik év őszén a gazda gyors távozásra szólította fel a társaságot, mivel sürgősen el akarta adni a kertet. Az eljárást akkor nem vették jó néven, egyedüli megoldásnak az látszott, hogy a kertészkedők megvegyék a területet. Végül is ketten éltek a bérlők elővásárlási jogával, de mert a tisztesség úgy kívánta, az 5. év le­jártáig minden maradt a régiben, azaz mindenki tovább művelte ker­­tecskéjét. És jön! Az idei időjárás szépen feltette a koronát az 5. évre, gazdag termést, esetenként dzsungelt produkált némi emberi segítséggel, vagy ép­pen annak híján, merthogy olyan sokfélék az emberek... Jövőtől pe­dig kezdődhet minden­­ közösségi kertészkedés - elölről, ha akad va­laki, aki megszervezi máshol, má­sokkal, mert ebben a kertben az új tulajdonosok a továbbiakban épít­kezni szeretnének. A közösségi kert ötlete nálunk sem volt új dolog, nagyvárosokban már évekkel korábban kapirgáltak pár négyzetméteres parcellákon a saját murok, paradicsom ízét érté­kelni tudó lakók. Székelyföldön sem kuriózum, Gyergyószentmik­­lóson például 4 éve folyik a város tulajdonában levő 20 áras, 30 négy­zetméteres parcellákra osztott terü­leten a kertészkedés, nagyjából ál­landó, harmincas létszámú társa­sággal. Ajánljuk a kezdeményezést a városvezetőség figyelmébe is, az „élhető város” imázsához ez is hoz­zájárulna. Kézdivásárhelyen idén márciusban hirdették, hogy hely bérelhető a Diós közösségi kertben, utánanézünk, hogy lett-e sikere. «­­­ özép nagy fekete para­dicsomok, jön, hogy be­leharapjon az ember, csak a gazdasszony szerint nehéz kitalálni, mi­kor érett... Folyamatban az oltási kampány Sikeresnek mondható az egész­ségügyi igazgatóság és a prefek­­túra által kezdett oltási kampány: egy hét alatt több mint felét im­munizálták a 600, kanyaró ellen beoltatlan gyereknek. Erdély András A Kovászna Megyei Egészség­­ügyi Igazgatóság járványtani főor­vosa, dr. Sántha Ferenc azt nyilat­kozta, hogy a megyében nyolc tele­pülésen állítottak fel oltóközponto­kat, és a múlt héten a 600, eddig be nem oltott gyerekből 273-nak be­adták a vakcinát. 18 esetben a szü­lők, különböző okokra hivatkozva, elutasították gyermekük beoltását. Az akció augusztus 7-ig tart, ami­kor újabb összegzést készítenek azon a nyolc településen, ahol a leg­több beoltatlan gyereket azonosí­tották, azaz Sepsiszentgyörgyön, Bodzafordulón, Hidvégen, Nagy­­borosnyón, Előpatakon, Zágonban, Zabolán és Sepsikőröspatakon. Dr. Sántha korábban azt mond­ta, hogy a városi környezetben élő egyéves gyerekek 98 százalékát be­oltották kanyaró ellen, a beoltott vidéki gyerekek aránya valamivel gyengébb, 87 százalékos. Ezek a számok ötéves korra romlanak, mert többen közülük nem kapták meg az emlékeztető vakcinát. A biztonságosnak számító oltási arány 95 százalék.­­ A járvány ki­robbanása óta Kovászna megyében 18 személy fertő­ződött meg kanyaróval. Fotónk illuszt­ráció AKTUÁLIS 2 Egyesek nem minket képviselnek Parlamenti beszámoló Hétfő délután a sepsiszentgyör­gyi Kónya Ádám Művelődési Házban a maga nemében egyedü­li lakossági fórumot tartott Kul­csár Terza József, a Magyar Pol­gári Párt (MPP) Kovászna me­gyei elnöke, parlamenti képvise­lő. Tudomásunk szerint ugyanis az elmúlt 27 év alatt egyetlen képviselő sem számolt be az álta­la végzett munkáról (a szerző tu­domása szerint - szerk.). Bedő Zoltán Beszéde elején Kulcsár felidéz­te azokat az emlékezetes pillanato­kat, amikor az általa állandó úti­társnak nevezett magyar nyelvű Szent Bibliára és székely zászlóra tette le képviselői esküjét a román parlamentben, annak utolsó mon­datát magyarul is megismételvén. Amint kiderült, a képviselő ed­digi legnagyobb megvalósításának az Emberjogi Bizottság keretében a javaslatára megalakított és ma­gyar ügyekkel foglalkozó albizott­ság létrejöttét tartja. Erre szerinte eddig is lett volna lehetőség, ha a magyar képviselőkben megvan az ehhez szükséges szándék. Az albi­zottság működését, melynek elnö­ke is, azért tartja rendkívül fontos­nak, mert az általuk megírt jegyző­könyvek a román parlament hiva­talos dokumentumaivá válnak, ezért súlya van a bennük foglaltak­nak. Nem véletlen tehát, hogy sep­siszentgyörgyi kihelyezett gyűlésü­ket követően, melynek során kol­légái megismerkedhettek a szé­­kelység sajátos gondjaival, a Ko­lozsvárra tervezett ülésre már nem kerülhetett sor. Szomorú viszont, hogy annak akadályoztatásához egyes magyar képviselők is hozzá­járultak A továbbiakban többek között azt is megtudhattuk, hogy az Euró­pa Tanács Bukarestbe látogató tag­jaival részletesen ismertette a sé­relmeinket, és átadott nekik egy székely zászlót. Az autonómiastatútum benyúj­tásáról pedig úgy vélekedett, hogy azt ősszel meg kell tenni, amennyi­ben pedig a magyar frakció erre nem lesz hajlandó, akkor majd egyedül is megcselekszi."

Next