Székely Hírmondó, 2017. szeptember (22. évfolyam, 166-186. szám)

2017-09-12 / 173. szám

SZÉKELY Hírmondó 2017. SZEPTEMBER 12., KEDD Napirenden 444 nap Négyszáznegyvennégy nap. Ennyi van még hátra, hogy ez a dicsőséges ország betöltse 100. születésnapját. Már amennyi­ben úgy tekintjük, hogy 1918. december elsején jött létre, amikor is a MÁV által ingyene­sen rendelkezésre bocsátott kü­­lönvonatokon érkező román küldöttek Gyulafehérváron egy­oldalúan kiáltványt fogadtak el Erdély Romániához való csato­lásáról, és eltekintünk attól a történelmi ténytől, hogy a nagyhatalmak hónapokkal ko­rábban már megrajzolták Euró­pa országainak új határait. Még 444 nap van hátra, és a román politikusok már most azon az egyetlen témán lova­golnak, amiben ideológiai ho­vatartozástól - ha van egyálta­lán ideológia ebben az ország­ban -függetlenül maradéktala­nul egyetértenek: a haszonleső „győztes" pozíciójából, de a vesztes összes frusztrációjával „megleckéztetni"a magyarokat. Ennek egyik különleges gyöngyszeme Traian Basescu volt államfő (aki nem is oly ré­gen még Szász Jenővel pezsgő­zött Cotroceni­ben, és székely bácsikkal pálinkázott szűkebb pátriánkban) felhívása, hogy bojkottálni kell a magyar MOL üzemanyagtöltő-állomásokat, amelyek„nem tisztelve annak az országnak az alkotmányát, amely készségesen befogadta, az autonóm Székelyföld térké­pét forgalmazzák". Ennek a mondatnak minden egyes szava hazugság. Egyrészt, Románia nem kegyet gyakorolt, amikor„befogadta"a MOL-t, ha­nem a magyar olajvállalat az Eu­rópai Unió egyik alapelve sze­rint céget hozott létre, amely Románia 15, egymilliárd euró­­nál nagyobb forgalmat lebo­nyolító vállalatának egyike, 208 kutat működtet, több száz em­bernek ad munkát, és tavalyi mérlege szerint csaknem 30 millió lej adót fizetett be az ál­lamkasszába. Másrészt, melyik cikkelyével ütközik az alkot­mánynak az, hogy ha egy ben­­zinkútban kiteszik annak a régi­ónak a négynyelvű térképét, amelyikben az egység találha­tó? Főleg, ha mindenütt így jár­nak el: Moldvában természete­sen Moldva térképe kerül ki, és nem a (sajnos egyáltalán nem autonóm) Székelyföldé. Most akkor nekünk is arra kellene buzdítanunk olvasóin­kat, hogy csak a MOL-nál tan­koljanak? Kinek jó ez, és hová vezet? És még mindig van 444 nap! Erdély András Fizetni, fizetni, fizetni az államnak! Csak maszlag a szlogen A szeptembertől érvényes 60-as sürgősségi kor­mányrendeletnek kö­szönhetően a fogyatékkal élők eddigi kevés munka­­lehetőségét is alaposan megnyirbálták a döntés­hozók. Az Írisz Ház igaz­gatója, Makkai Péter lel­kész lapunknak elmond­ta, Szentgyörgyön 22 sze­mély vált ennek következ­tében munkanélkülivé. Bodor Tünde A­mikor a 448-as törvényt 2006-ban kiadták, biztos pi­acot teremtettek azoknak a védett egységeknek, amelyek ter­melő tevékenységben vagy szolgál­tatásokban foglalkoztatták alkal­mazottaik legalább 30%-át, azáltal, hogy a nagyobb vállalkozásokat ar­ra kötelezték, minden 50 alkalma­zott után fizessenek be egy fél mi­nimálbért, vagy vásárolják le annak értékét a védett egységeknél. Ez évente mintegy 200 millió euróra rúgó összeg. Ezt a piacot, illetve ezt a kitételt a törvényben megszüntették, most már csak befizetni vagy alkalmazni lehet fogyatékkal élőket, és tették ezt állítólag azért, mert nagyon sok volt a visszaélés ezen a területen.­­ Nálunk mindennel visszaél­nek, éppen a minisztériumban nyúlták le az otthongondozásra fordított pénzt jó részét, de a meg­oldás nem az, hogy az egész rend­szert eltöröljük, hanem megbün­tetjük a visszaélőket - adott hangot méltatlankodásának Makkai Péter. Valóban sok volt a visszaélés (például egy papír-írószer-forgal­­mazó egy fogyatékkal élő személy részmunkaidős és egy másik alkal­mazásával bonyolított jelentős ke­reskedelmi tevékenységet­, a tu­domásukra jutott eseteket több­ször is jelezték különböző fórumo­kon, konferenciákon az illetéke­seknek. Azt, hogy ennek az intéz­kedésnek valódi célja csupán az ál­lamkassza hizlalása, az is jelzi, hogy ezeket a befizetéseket nem egy el­különített alapba utaltatják a befi­zetőkkel, amelyből az érintetteken lehetne segíteni valamilyen formá­ban, esetleg támogatnák minden személy után egy összeggel a vé­dett egységeket, hanem az állami költségvetésbe irányítják. S bár a kormányrendelet szerint lehet vá­lasztani az alkalmazás és a befizetés között, egy hónappal korábban az állami intézményeknél befagyasz­tották a személyzetfelvételt, szá­mukra tehát egyedüli alternatíva a pénz átutalása maradt. Kovászna megyében az Írisz Házzal kötött szerződésekből évente 300 és 400 ezer lej közötti összeget fordíthattak a fogyaték­kal élők foglalkoztatására (min­den 4-5 főre jut egy csoportvezető is). A vécépapírgyártásban, zöld­övezet-karbantartásban, kerté­szetben vagy irodában foglalkoz­tatott 19 személy és 3 irányítójuk munkaszerződése szűnt meg else­jével. Az Írisz Ház továbbra is fog­lalkoztatja őket nappali központ­jában, mert az otthoni tétlenség biztosan nem vezetne jóra esetük­ben. - A román állam irracionalitása ellenére irántuk felelősséget és szeret­etet érzünk, miután 15 éve dolgozunk velük, tehát továbbra is keressük a megoldást - mondta Makkai Péter. A vállalkozók, cégvezetők hoz­záállása pozitív, nagy a munkaerő­­hiány is, de sok esetben a cég te­vékenységének olyan átstrukturá­lására lenne szükség - az egység­ben az akadálymentesítés még a kisebb része a dolognak, az integ­rációt is elő kell készíteni­­, ami nagy kérdéseket vet fel. Azonban különösen az érintett gondozot­tak számára teszi nagyon bizony­talanná a jövőt ez a kormányren­delet - vonta le a következtetést az Írisz Ház igazgatója. - A falu nevezetességeiről is szó esett Hétvégi ünnep Köpecen Hétvégén Köpecen is falunapot tartottak. A Baróthoz tartozó településen hosszabb szünetet követően második alkalommal rendeztek közös ünneplést. Azon helyi értékek bemutatásá­tól a szórakozást, kikapcsoló­dást nyújtó programokig min­dent megtalálhattak az érdek­lődők. Böjte Ferenc Vasárnap, az ünnepi istentiszte­let után a helybéli Szabó Attila helytörténeti előadása volt talán a legkülönlegesebb színfoltja a hét­végi eseményeknek. A számos el­hangzott érdekesség mellett az elő­adásból megtudhattuk többek kö­zött, hogy Köpec neves szülöttjei­nek névsora korántsem merül ki a heraldikus Keöpeczi Sebestyén Jó­­zseffel, mert haditudósítót (Kame­­nitzky Etelkát, szül. 1875-ben), szí­nészt (Györffy Rózsát, szül. 1923- ban), írót (Gúzs Imrét, szül. 1936- ban), valamint egyetemi oktatót (Urák István, szül. 1974-ben) is adott a magyar kultúrának. Annak a kultúrának, mely nap­jainkban is képviselve van a kis te­lepülésen, vasárnap délután a templomkertben felállított színpa­don tapsolni lehetett ugyanis a Nagy Adél tiszteletes asszony ve­zette református dalárdának, majd a köpeci ifjak és gyermekek zenés műsorának, valamint a helyi nép­­táncosoknak is.­ Köpeci dalos asszonyok a falunapok színpadán AKTUÁLIS 2 Számos munkálat csőre töltve Szépül Mikóújfalu Mikóújfalu életében a korszerű­sítések újabb szakaszába léptek. A részletekről Demeter Ferenc polgármestertől (fotónk) érdek­lődtünk. Tinea Teddy Ismeretes, hogy tavaly június­ban, feltehetőleg rövidzárlat miatt leégett a mikóújfalusi sportpálya épülete, és ennek felújítása külön­féle bürokratikus okok miatt egyre csak húzódott. A napokban végre sikerült megszerezni a szükséges építkezési engedélyeket.­­ A tervezővel egyeztetve az a döntés született, hogy a leégett részt az alaptól kezdve újraépítjük (tegnap már le is rombolták), illet­ve a „kuglit” (az érintetlenül ma­radt részt) korszerűsítjük. A mun­kálatok a tervek szerint jövő évben fejeződnek be. Az első fázisban a költségek 100 ezer euróra rúgnak, illetve hosszú távú cél, hogy ven­dégszobákat alakítsunk ki, és egy modern szabadidőközpont jöjjön létre a leégett épület helyén. Ennek a finanszírozása önerőből, illetve Kovászna Megye Tanácsának se­gítségével valósul meg - részletez­te Demeter. A faluban más munkálatok is zajlanak: a vízhálózat felújítását célzó pályázat leadása végett fel­méréseket végeznek, remélhetőleg még beleférnek az október végére „leszűkített” határidőbe. Ugyanak­kor a polgármester iskolakezdés­kor jelentette be, hogy a Csere ut­cai sportterem melletti udvarra fel­nőttek számára szabadidő eltölté­sét, illetve gyermekeknek különfé­le szórakozási lehetőségeket bizto­sító játszóteret építenek Céljuk évente, a falu több pontján egy-egy kisebb játszóteret kialakítani, mi­után a lakosság jelezte, hogy nem elég az óvoda területén lévő egyet­len létesítmény.«

Next