Székely Hírmondó, 2017. október (22. évfolyam, 187-208. szám)
2017-10-19 / 200. szám
SZÉKELY Hírmondó 2017. OKTÓBER 19., CSÜTÖRTÖK AKTUÁLIS2 Napirenden Tudják ők, hogy mi jó nekünk evette a házbizottság a szenátus plénumának napirendjéről azt a törvényjavaslatot, amely március 15-ét a romániai magyar közösség ünnepnapjává nyilvánította volna. Szerintük nem világos, hogyha március idusa egy olyan nap, amit a világ összes magyarja megünnepel, akkor miért kellene pont ezt a romániai magyarok napjává tenni. Ők csak tudják, hogy nekünk mi a jó. Azt is jobban tudják, hogy mikor kellene ünnepelnünk. Március 15-e minden magyaré, tehát nekünk nem jó. Izgatottan várjuk, hogy milyen napot javasolnak. Nem kétséges, hogy van érzékük ehhez, hisz nemzeti ünnepnek is kiválasztották azt az egyetlen napot, amin magyar nem ünnepelhet. Jó lenne talán augusztus 27-e, hisz tavaly volt 100 éve annak, hogy a magát a NATO- ban is „megbízható partnerként" népszerűsítő Románia hátba támadta a központi hatalmakat, amelyekkel 1914-ben „örök szövetséget" kötött, vagy jó lenne augusztus 23-a is, annak emlékére, hogy 1944-ben ismét csak eljátszotta ezt a jelenetet, mindkét alkalommal azért, hogy lerohanhassa Erdélyt. Szóba jöhetne január 8-a is, hisz a vitéz Axente Sever akkor égette fel Nagyenyedet, s gyilkolta le vagy ítélte fagy- és éhhalálra a magyar asszonyokat és gyerekeket, de esetleg ajánlatot kaphatunk arra is, hogy megünnepeljük szeptember 26-át a szárazajtai vérengzés emlékére. Akár megfontolhatnák azt, hogy az összes romániai kisebbségnek ugyanaz legyen az ünnepnapja. Minek itt elaprózni, kérem, hisz annyi kisebbség élünk ebben a nemzetállamban, hogyha mindeniknek adnak egy-egy napot, durván kéthetente valamelyikünk ünnepelni fog. Különben is, valamennyien ennek az országnak vagyunk az állampolgárai, együtt mehetnénk ki a terekre (majd a törvény alkalmazási módszertanában megmondják, hogy mibe jó nekünk felöltözni), megfoghatnánk egymást kezét, együtt énekelhetnénk (közös nyelvünkön, románul), és egy szívvel és egy lélekkel dicsőíthetnénk drága hazánkat, Romániát, amely mintaszerűen megoldotta a kisebbségi kérdést. A többség javára.« Erdély András A gondok sokasodnak, a szakemberek fogynak „Húsz év rólunk - értük" Nagylélegzetű rendezvénnyel, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében tartott konferenciával ünnepelte tegnap a Kovászna Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság fennállásának huszadik évfordulóját, 20 év rólunk - értük címmel. Bodor Tünde a ünnepségen az alárendelt intézmények, családi házak volt és jelenlegi vezetői, munkatársak, az együttműködő civil szervezetek képviselői és a vendégek zsúfolásig megtöltötték a termet. Az már az ünnepség első perceiben elhangzott, hogy az intézmény fenntartója, a megyei tanács biztonságot adó támogatása nélkül nem érték volna el azokat az eredményeket, amelyeket Vass Mária igazgatónő később beszédében felleltározott. Tamás Sándor megyetanácselnök nyomatékosította, napi gondok léteznek, de a rendszer jól működik, mert a tanács éves költségvetésének 30-35%-át a szociális ellátó rendszerre szánják. Azt pedig, hogy a társadalmi érzékenységnek régi hagyománya van, a Szentkereszthy Stefánia, illetve Pózsa József által a 19. században alapított árvaleány- ésfiúnevelő intézetek alapításával bizonyította. „Szakmailag jól felkészült, lelkes munkatársak nélkül nem lett volna lehetséges az a sok eredmény, ami az elmúlt két évtizedet jellemzi” - fogalmazott visszatekintőjében Vass Mária vezérigazgató, aki a 20 eltelt évből 19-et töltött az intézmény élén. Számtalan, pontosabban 38 pályázat és 29 pályázati partnerség által, európai, civil szervezeti és önkormányzati pénzekből alakult és bővült az elhagyott gyermekek intézményes ellátó rendszere annyira, hogy most már emberközelibb, életszagúbb családi házakban vannak elhelyezve a rászorulók. Ezenkívül vannak már fogyatékkal élők rehabilitációját segítő vagy csak szociálisan hátrányos helyzetűeknek szánt nappali foglalkoztató központok, de létezik a 18 éven felüli, továbbtanuló fiataloknak és a fiatalkorú vagy bántalmazott anyáknak azonnali menedéket nyújtó intézmény is. Mindezek ellenére persze még mindig vannak fehér foltok a rendszerben, noha a folyamatos építkezés, átépítés, felújítás is a munkás hétköznapokhoz tartozik, most éppen egy fogyatékos gyermekeknek szánt szentgyörgyi rehabilitációs központ készül, remélhetőleg még idén befejezik. A rendszer sokrétű feladatot lát el, és mint más ágazatokban, itt is tapasztalható a szakemberhiány, hangzott el. Nehéz munkáról beszélünk, nehéz dilemmákat kell megoldaniuk a szociális munkásoknak, például eldönteni, hogy egy kevésbé működő családban hagyják-e a gyermeket vagy vegyék intézményi gondozásba, de a családi házak vezetői is egyre több gonddal szembesülnek (tudatmódosító szereket fogyasztó fiatalok, engedély nélkül távozók). Coman Victor Florin valamikor maga is megtapasztalta az árvaházak érzelmi sivárságát, de még az éhezést is, most ő vallott arról, hogyan élte túl, miért is állt be ő maga nevelőnek, és maradt meg 19 éve ebben a nem könnyű feladatkörben. Az biztos, hogy a Diakónia és a Szent Ferenc Alapítvány, a Pro Nobis Egyesület, a Vöröskereszt, a baráti Laura-ház együttműködésére továbbra is szükség lesz. Ezek képviselőit is kerekasztalhoz ültették a konferencián - hiszen a gondok sokasodnak, új kihívásokkal kell szembenézni, miközben a régiek is napirenden vannak: a kiskorú anyák és az elhagyott gyermekek, a bántalmazási esetek számát csökkenteni kell, de a fiatalokat is jobban fel kell készíteni az életre. « A 20 év-f2ótuv& — Ctándb 20¡f&ayii/DesjO\&!^l®¡/ — Pevü?uī t,£i- Kijelölték a turistaútvonalakat Irány a Bodoki-hegység! A Kovászna Megyei Természetvédelmi és Hegyimentő Központnak köszönhetően elkészült a Bodoki-havasok teljes turistaútvonalának kijelölése, ami GPS- szel is elérhető, 17 turista ösvényt jelent 170 km hosszú szakaszon. A megyei önkormányzat alárendeltségében működő intézmény minden olyan település központjában, ahonnan egy vagy több turistaútvonal indul, háromnyelvű (magyar, román, angol) információs táblát helyezett el, amely segít a turistáknak a tájékozódásban, adott esetben főgerincet összekötő turistaútvonalak megtervezésében, nevezetességek ismertetésében. A kirándulni vágyók ilyen táblákat találnak Málnás, Málnásfürdő, Bodok, Maksa, Mikóújfalu központjában és Bálványos környékén. Ezek további bővítése folyamatban van. Mosevicsov Leonid, a természetvédelmi és hegyimentő központ vezetője szerint a megyében kis és közepes nehézségi fokozatú turistaútvonalak vannak, nehezebbnek számítanak a gerinctúrák, azok is hosszúságuk miatt. A turisták leginkább a Bodoki-hegység turistaútvonalát veszik igénybe, de a kommandós Lakóca-tető és Lugásfürdő környéke is látogatott. „Jövő évtől szervezett csoportok számára túravezetést is biztosítunk. Addig is az a kérésünk, hogy a turisták, ne hagyják el a jelzett útvonalakat. Sok esetben az intézmény tudta nélkül jelölnek ki egyesületek olyan ösvényeket, amelyek nincsenek nyilvántartva, így ha azokon baleset történik, a hegyimentők nem találják meg időben a sérültet.” Elhangzott: jövő évben a Baráti-hegységben, Kommandó-Lakóca, Kovászna és Sugásfürdő környékén jelölik ki a turistaösvényeket. Igény szerint pedig lovas és biciklis túraútvonalakat is kialakítanak. A meglévő jelzéseket GPS- szel is elérhetik a barangolni vágyók, amelyek letölthetőek a www.natcov.ro honlapról.« Nincs politikai akarat a befejezésére Figyelnek a reptérre A megyei tanács rendkívüli ülésén döntöttek arról, hogy 6000 lejjel támogatják az Andrei Mureşanian Színház november elején zajló Dbutan-T fesztivál megszervezését, és a megyetanácselnök beszélt a brassói reptér ügyéről is. Erdély András Újságírói kérdésre válaszolva Tamás Sándor elmondta: amikor legutóbb a Központi Fejlesztési Régió tanácsának Sepsiszentgyörgyön volt az ülése, akkor elfogadtak egy határozatot arra vonatkozóan, hogy felkérik a román kormányt, hogy a közlekedési mestertervbe emeljék be a nagyszebeni és marosvásárhelyi repterek továbbfejlesztését és a Brassó-Vidombáki Nemzetközi Repülőtér megépítését. Ez azért volna rendkívül hasznos, mert akkor kénytelenek volnának kormánypénzt is adni a reptérre. Eddig ugyanis azt hangoztatták, hogy ez a helyiek akciója, nem lehet rá központi költségvetésből pénzt költeni - magyarázta Tamás Sándor. A régió tanácsának felhívására a Brassó megyei prefektus találkozóra hívta a helyi és megyei elöljárókat, a parlamenti képviselőket, hogy szögezzék le, mi a teendő annak érdekében, hogy az épülő légikikötő bekerüljön a kerettervbe. A projekt támogatása körül politikai színezettől függetlenül teljes konszenzus alakult ki. A kormány képviselője abban bízik, hogy ez megoldaná az évek óta tartó finanszírozási gondokat. A brassó-vidombáki repülőtér 2850 méter hosszú, 45 méter széles kifutópályája már 2014-ben elkészült. Az eddigi munkálatokra a Brassó megyei tanács 24 millió eurót költött, és még legalább 30 millióra volna szükség a befejezéshez. Korábban a Kovászna megyei és a sepsiszentgyörgyi tanács jelezte: három-három millióval hozzájárul a beruházáshoz, de csak akkor, amikor „már csak ez az összeg hiányzik”. «