Székely Hírmondó, 2017. november (22. évfolyam, 209-230. szám)
2017-11-08 / 214. szám
SZÉKELY Hírmondó 2017. NOVEMBER 8., SZERDA A katalánok igaza A katalán függetlenség október 29-én történt kikiáltását követően a spanyol alkotmánybíróság törvénytelennek nyilvánította és felfüggesztette azt, majd a madridi kormány feloszlatta a katalán parlamentet, menesztette a kormányt és december 21-re előrehozott választásokat írt ki. Mindezt tetézte a spanyol központi büntetőbíróság döntése, elrendelte a leváltott katalán kormány nyolc tagjának előzetes letartóztatását, melyet végre is hajtottak. A spanyol hatóságok ugyanakkor európai elfogatóparancsot bocsátottak ki a Belgiumban tartózkodó Carles Puigdemont félreállított katalán elnök és négy társa ellen. Az állami főügyész ugyanis lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények vádjával büntetőeljárást kezdeményezett ellenük. A történtek tudatában és hatására ki kell mondanunk, hogy a spanyol hatalom intézményei és szervei ezekkel az intézkedésekkel nemcsak a demokrácia alapvető szabályait, köztük a szabad vélemény- és akaratnyilvánítást tiporták sárba, hanem a népek önrendelkezési jogát is. És tették ezt annak ellenére, hogy betartásukat az ENSZ Alapokmányának 1. cikke és több nemzetközi egyezmény, illetve szerződés garantálja. Ráadásul a demokratikus módon megválasztott katalán parlament előbb kiáltotta ki a függetlenséget, mint ahogy a madridi kormány azt feloszlatta volna, így viszont a spanyol kormány öszszes, Katalóniát érintő intézkedése a nemzetközi jog szerint agressziónak minősül. Különben bármit is írjanak elő az emberek által jól-rosszul összetákolt törvények, minden nemzetnek joga van az önrendelkezéshez! Ezt a jogot pedig a Teremtőtől kapta, így azt emberi akarat felül nem írhatja! Ha pedig bármelyik földi hatalom ezt mégis megpróbálja, előbbutóbb óhatatlanul belebukik, amint ezt számtalan történelmi példa igazolja. Éppen ezért szerencsétlennek és szükségtelennek tartom néhány erdélyi és magyarországi politikusnak a katalán helyzetet spanyol belügynek nyilvánító nyilatkozatát. Mert igaz ugyan, hogy nem tanácsos egy szövetséges, esetünkben Spanyolország ellen nyíltan állást foglalni, azonban magyar politikus nem ítélheti el a katalán nép szabadságküzdelmét sem. Hiszen nemcsak igazuk van, hanem sorstársak is vagyunk. Aki a közön van, az kapja a pofont Körbejártuk a szemetet Lapunk 4. oldalán közlünk egy visszatérő témára rávilágító olvasói panaszt, amiből kiderül: a lakosság egyrészt nem ismeri a szemételhordás/fizetés jogi hátterét, másrészt nincs kommunikáció a felek között. Érdeklődtünk a panaszos önkormányzatánál és a Tegánál is. Nagy Sz. Attila, Tinca Teddy Mind Barátos község polgármestere, Tánczos Szabolcs, mind Máthé László, a sepsiszentgyörgyi Tega Rt. köztisztasági vállalat vezetője elmondta: a román törvénykezés minden polgárt hulladékszerződés-kötésre kötelez. Akinek nincs ilyen szerződése, azt a tanácsnak kell felszólítania, mert a szolgáltatók nem tudják a magánszemélyeket partnerségre kötelezni. Barátos községben 2015-ben, a 2006/101 -es kormányhatározat értelmében hoztak egy erre vonatkozó határozatot. Ebben kiróttak egy speciális illetéket (havonta 15 lej/fő) azon személyekre, akik nem kötöttek szerződést egyik hulladékelszállító céggel sem. Ezen helyi határozat értelmében az önkormányzat felszólította az érintett lakókat, hogy 2015-ig visszamenőleg fizessék ki ezt a speciális illetéket, ezáltal próbálva rávenni őket a szerződéskötésre. A községben 146 olyan személy van, akinek nincs szerződése hulladékelszállításra. Utánuk az önkormányzatnak kellene fizetnie a Tegának egy jelentős összeget, ami igencsak megterhelné a ha .Tiszánkat. Beruházások közepén vagyunk, nem tudunk fizetni, a vállalat pedig beperelte a polgármesteri hivatalt a 40 ezer lejes elmaradásért. Erre rájön még a kamat is - részletezte Tánczos Szabolcs polgármester. Az sem helyes, hogy bizonyos lakók miatt az önkormányzat kaszszája terhelődjön, de az elöljáró nem ért egyet a Tega módszerével sem, mert az kéri a pénzt ugyan azon személyek után, akikkel nincs szerződése, de mégsem viszi el e lakóktól a hulladékot. - Miért nem mennek ők maguk, és győzik meg a falusiakat, hogy kössenek szerződést? - kérdezi Tánczos. - Mi is azt szeretnénk, ha mindenkinek lenne szerződése a hulladék elszállítására, hiszen nincs olyan háztartás, ahol ne keletkezne szemét, és ezáltal az önkormányzat válláról is levennék ezt a kényelmetlen terhet. Ebben a helyzetben a polgármesteri hivatal van középen, és mindkét oldalról kapja a „pofont”: a Tegának pénz kell, a szerződéssel nem rendelkező lakók meg rá orralnak. Fizetni muszáj, hiszen ellenkező esetben a tartozóknak a polgármesteri hivatal nem állíthat ki igazolásokat, de bírósági végrehajtó is behajthatja a speciális illetéket. Máthé László, a Tega vezetője elmondta, vidéken is sokan kötnek velük egyéni szerződést. A tanács illetéke - a Tega 7 fejével szemben - valóban 15 lejre rúg személyenként, mivel ez egyfajta „büntető-járulék”. Ezért biztatunk mindenkit arra, hogy inkább velünk kössön szerződést, mert úgy kevesebbe kerül - magyarázta. Utólag valóban nem tudják bizonyítani, hogy pont a panaszostól elvitték-e a hulladékot, ám Máthé szerint ez nem is fontos, hiszen a szemetesautó ütemterv szerint járt az említett településen, és a polgár mulasztása, ha nem rakott ki szemetet a kapuja elé. Már nincs matricás rendszer, így mindenkitől elveszik a hulladékot, aki a kapuja elé kirakja. Ugyanakkor valószínűtlennek tartja, hogy valaki a csempekályhájában égesse el a fölösleges PET-palackokat, elektromos hulladékot (a kinti műanyagégetésről nem is beszélve, hiszen az törvénytelen). - A 70 év fölötti személyek bérmentesítése csak akkor tud működni, ha egyáltalán volt szerződése velünk az illetőnek, hiszen a tanácsnak nincs ilyen kedvezményezési lehetősége - mondta Máthé, elismerve, hogy valamiféle kompromisszumot mindig találnak ilyen esetekben, de ehhez kommunikációra van szükség, így ezúton is a székhelyükre invitálja a panaszost.« A Tega hulladékudvara. A szemetet el kell szállítani, és azt valahol, valakinek ki kell válogatni - erről szól a törvény Népszerűsítenék a juhhúsfogyasztást Az unió élvonalában Háromszéken akár sikeres is lehetne a Válaszd a juhot elnevezésű, Petre Daea mezőgazdasági miniszter által kezdeményezett, a juhhúsfogyasztást serkentő kampány, derült ki a dr. Sikó Barabási Sándor megyei főállatorvossal folytatott beszélgetésünk során. Tinea Teddy Daea miniszter elképzelése szerint jövő év folyamán minden megyeszékhelyen a juhtenyésztők számára speciális piacokat létesítenének, ezzel népszerűsítve a hazai juhhúsfogyasztást. Dr. Sikó Barabási Sándor érdeklődésünkre emlékeztetett, egykor Kilyén és Sepsiszentgyörgy között, a „gödörben” működött hasonló piac, ám nem volt kereslet, így megállt a tevékenység. Az új helyszín mindenképpen be kell legyen kerítve, a vízellátás is elengedhetetlen, illetve olyan helyet kell kialakítani, ahová a trágya összegyűjthető a nap végén. Egy irodahelység is szükséges az állatok eladása utáni átíratások lebonyolítására - magyarázta. A szakember meglátása szerint inkább a „juhos területeken”, Kovászna vidékén lenne hatékony a piac, hiszen ott nagyobb a juhállomány. Érdeklődő lenne, hiszen jelen pillanatban is durván 230 ezer juh van a megyében, a gazdák többsége pedig ráállt a fajtenyésztésre. A bárányok nemcsak húsvétkor népszerűek, sőt, az igazi haszon az exportban rejlik, a gazdák arab államokba viszik a jószágokat, de krumpliszedéskor is sok juhot levágnak, egyes gazdálkodók így oldják meg a napszámosok etetését - részletezte. Háromszéken nincs olyan hivatalos hely, ahonnan helyi juhhúst lehetne beszerezni, a három működő vágóhídból is csupán egynek van állandó engedélye juhvágásra. Épp emiatt az illetékesek azon iparkodnak, hogy kisvágóhidak, családi konyhák (gasztronómiai pontok) létrehozását népszerűsítsék... Aki távolabbra merészkedik, néha a Bálentónál is van lehetőség mindenféle juhterméket vásárolni AKTUÁLIS 2 A hazai juhhúsfogyasztás 2016-ban 2,6 kg-ot tett ki lakosonként - legalábbis a szaktárca adatai szerint, mert az Országos Statisztikai Intézet úgy tudja, 2,2 kg jutott egy főre. De mindenképpen jónak nevezhető uniós viszonylatban (az EU-ban az átlagfogyasztás 2 kg/fő volt, a legmagasabb - 2,9 kg/lakos-pedig Franciaországban). A hazai fogyasztás fedezése érdekében Magyarországról, Spanyolországból, Görögországból és Ausztriából importálunk juhhúst és abból előállított készítményeket, a jóféle juhkolbászért viszont így Törcsvárig kell utazni, ahol 40 lejért mérik kilóját.