Székely Hírmondó, 2017. december (22. évfolyam, 231-247. szám)
2017-12-04 / 231. szám
SZÉKELY Hírmondó 2017. DECEMBER 4., HÉTFŐ Napirenden Titokban fájni jönnek tolongva a hívatlan, kéretlen prókátorok meg agitátorok. Bizony, fogadott és busásan megfizetett léleknyomorítók mindnyájan, lejárt vagy ma is érvényes megbízó leveleiket lobogtatva. Pokolian mágikus történés ez Európa, az egykori, a tegnapelőtti Európa életében. Ne fáradjon, s ne szaladjon senki példákért vissza Rómáig, az ókorig, hiszen megélt és ma is elérhető sebhelyeivel maga a bizonyság a volt kommunista uralom. Rokkant lelkű és testű áldozatai, dagadtra fölgazdagodott fattyadékai ma is szemlélhetők. Kereng két halántékom között tébolyultan a mai kijelentés is, mely szerint„Európának szüksége van a migrációra" Nekem, nekünk, kis unokáinknak. És emlékezem arra is, hogyan döntöttek a második világháború előtt meg közvetlenül annak utolsó napjaiban a győztes hatalmak vezérei, egy-egy papírszalvétára vetve boros, vodkás asztalnál, hogy melyik ország kihez, hová tartozzék, mennyire csonkítják s a rablott szajré hová, kihez kerüljön. A vezérlők végignézték tétlenül Magyarország maradékának újbóli föláldozását 1956-ban.„Európának SZÜKSÉGE volt a békére." Ma ennek az egykorivá nyöszörödött Európának szerintük szüksége van a tornádóként berontó migrációra. Soha - Istenem, meddig? - nem felejtem a minapi uniós küldöttek között repesve IGENnel szavazó, kielégülten vigyorogva kalimpáló két hölgy boldog ábrázatát; keményen megfizetett perszónák voltak, dollárzuhany után és alatt. És naponta, óránkét elhangzik, mire, mennyire van szüksége ennek a földrésznek. Hangzik az is, hogy országokat - népeket! embereket! gyermekeket! -, akik nem hajlandók másképp táplálkozni, öltözködni, játszani meg imádkozni, büntetni kell! A habzsoló nyugatiak szükségesnek (!) tartották a kommunista uralmat Európától Kubáig, Koreáig. Ma szükségesnek tartják és kötelezőnek százmilliós tömegek befogadását, elszállásolását, elviselését és eltartását. Aki mindezt érti, az sírva búvik el fájni. Pedig ennyi nem elég. Meggyújtották az első adventi gyertyákat Ünnepre hangolódva Háromszék városaiban - és némely falvakban is, például Esztelneken - az adventi időszak egyik szép pillanata a településen felállított koszorún levő gyertyák meggyújtásának szertartása, amelyre felekezettől függetlenül mindenkit várnak, és a kis műsorok az ünnepre hangolódás mellett a közösséghez való tartozást is erősítik. SzH-összeállítás Megkeresni feladatunkat Kisebb karácsonyi csodaként is értékelhető, hogy a napok óta mindenki életét megkeserítő eső szünetet tartott, amíg lezajlott szombaton a 18 órától kezdődő ünnepség Kézdivásárhelyen, a Gábor Áron-szobor mellett elhelyezett óriási adventi koszorú körül. Igazán szép számban tartották fontosnak idősek és fiatalok, gyerekek és felnőttek egyaránt, hogy részt vegyenek a politikamentes rendezvényen, amelyen igét hirdetett I. Farkas Alajos segédlelkész és Ruszka Sándor lelkipásztor. Rövid műsorral készült az alkalomra a kantai Szentháromság templom kórusa, a Benedek Elek Óvoda, a 2-es Számú Óvoda, a Petőfi Sándor Általános Iskola és a Református Kollégium. Kiemelendő az apró óvodások türelme és kitartása, ahogy a számukra felállított két kis színpadon fegyelmezetten megvárták, amíg sorra kerültek. Helyszűke miatt az ünnephez illő gondolatokat így összegeznénk: ha mindannyian elmélyülve, magunkba nézve megkeressük, mi is a mi feladatunk, és annak legjobb tudásunk szerint eleget teszünk, máris szebb és jobb adventi időszak (és nem csak) köszönt ránk Tea és Kalács Kovásznán közel 70 személy jelenlétében, a polgármesteri hivatal és a Városi Művelődési Ház szervezésében, a Művelődési Ház előtt (Csoma-szobor) meggyújtották az első adventi gyertyát. Adventváró gondolatait osztotta meg Orbán Lajos, a Kovászna-Vajnafalva Református gyülekezet lelkésze, közreműködött a Kovásznai Ifjúsági Fúvószenekar, Kertész Barna karnagy vezetésével. A városvezetés részéről jelen volt Jeszenovics Róbert Károly alpolgármester, a gyertyát Thiesz János önkormányzati tanácsadó gyújtotta meg. Az RMDSZ kovásznai nőszervezete pedig teával és kaláccsal kínálta az egybegyűlteket. Közösségi ünnep Nagyon-nagyon sokan élték meg vasárnap este közösségi ünnepként Sepsiszentgyörgyön a láng fellobbanását az adventi koszorú első gyertyáján. A főtéri színpadon a Székely Mikó Kollégium kórusa karácsonyi népénekkel kezdte el a műsort, majd rövid prédikációjában Dávid György plébános hívta fel a figyelmet: nem a világ dolgait kell ajándékba adnunk, hanem önmagunkat, azaz figyelmünket, mosolyunkat, ölelésünket, időnket. Antal Árpád polgármester távollétében, aki éppen Budapesten gyújtotta meg a gyertyát az adventi koszorún, Kövér László tavalyi látogatását viszonozva, Tóth-Birtan Csaba alpolgármester cselekedett hasonlóképpen, és osztott a fényességből azoknak, akik hazavinni is kértek. A Susnyás zenekar zárta a hangulatos estet: vajdaszentiványi tánczenét, moldvai kolindát és egy csángómagyar archaikus imát adtak elő. A szeretet legyen az első Baróton meglepően sokan vettek részt a város adventi koszorújának első gyertyagyújtásán. Az eseményre a Diákdomb köré gyülekezőket Lázár-Kiss Barna polgármester köszöntötte, beszédét Palkó Zalán Koppány felsőrákosi unitárius lelkipásztor áhítata követte. Mindketten az adventi időszak fontosságára helyezték a hangsúlyt - azt mondták, abban igyekezzünk ne a külsőségekre, hanem inkább a szeretetre, a lelki békére összpontosítani, és minél több jót cselekedni embertársaink örömére. A mintegy félórás műsorban közreműködött a felsőrákosi unitárius egyház kórusa, Szőcs Fruzsina és Réz Edina pedig verseket tolmácsoltak.« Tízéves erdélyi magyar politikai pluralizmus A múltból tanulni kell Nézzünk szembe a múlttal, okuljunk a tévedésekből, hangzott el az EMNP által kezdeményezett lakossági fórumon, amelyen számba vették, hogy az erdélyi magyar közösség „nagykorúvá válása óta” mit sikerült elérni, és mit miért nem. A Székely Nemzeti Múzeumban megszervezett rendezvényen felszólaltak azoknak a szervezeteknek a képviselői, akiknek támogatásával 2007- ben független jelöltként jutott be az Európai Parlamentbe Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Kiss Edit Többek között Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke megjegyezte, hogy a tíz évvel ezelőtti felhajtó erő egyszer megszakadt azért, mert „nem profi módon politizált az MPP”, és folytatódott azzal, hogy Tőkés László 2009-ben az RMDSZ listáján indult, amit a nemzetben való politizálás igen jelentős hibájának tartott abban a pillanatban. „Tíz év után azt kívánom, hogy legyünk bölcsek és tanuljunk a múltból”, emelte ki Gazda. „A helyzetteremtő politika versus helyzetet elfogadó politika dilemmái mind a mai napig érvényesek”, fogalmazott Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke is, aki szerint a neptuni botrány kapcsán merült fel először, hogy szükség van a változásra. Tőkés László is megerősítette: a neptuni paktum után egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy tarthatatlan a helyzet az RMDSZ-ben, hogy a román kommunista visszarendeződéssel párhuzamosan rendeződik vissza a magyar politika és közélet is. Felidézte, mindhárom erdélyi magyar párt létrehozatalában részt vett, de ha „egy autó rossz útra visz, akkor nyilván egy másikat kell keresni”. Azt is elmondta, hogy meglepte az utóbbi időben a magyar kormánypártok irányváltozása, de azt reméli, hogy sikerülni fog egyesült erővel az egész magyar politikán fordítani. „Pozitívumként könyvelhetjük el, hogy az RMDSZ nem Bukarest felé tájékozódik, hanem inkább Budapest felé. Ez már egy nemzetpolitikai irányváltozás, csak legyen őszinte. Az is igaz, hogy mivel a román hatalom eltaszítja, rá is kényszerül, hogy gazdát váltson. Reméljük, hogy ez nem csupán egy politikai opportunizmusból fakadó döntés, hanem érlelődik az RMDSZ-ben is egy ilyen változás. Ha összefogunk, és úgy igyekszünk a magyar ügyet előre vinni, hogy az autonómiát visszahozzuk, és ha az RMDSZ ebben partner, akkor azt mondhatjuk, hogy a kompromisszum útján valamit sikerül elérnünk”, hangsúlyozta Tőkés. „Olyan kegyelmi momentumot nyújtott nekünk a 2007-es esztendő, amit érdemes felmutatni, és érdemes a hullámvölgyeket kibeszélni. Hajszálon múlott, hogy Háromszék nem került egy olyan politikai, nemzeti hatalmi pozícióba, hogy fordítani tudott volna az összerdélyi politizáláson”, emelte ki Kovács István unitárius lelkész is, aki szerint a múlt kritizálásával nem elkeseredni kell, hanem okulni a jövőre nézve. „Hiszem, ha időnként a hófúvások el is havazzák az autonómia vonatjának az érkezését, végül mégis célba ér”, fogalmazott Kovács István. Tőkés László felidézte: mindhárom erdélyi magyar párt létrehozatalában részt vett AKTUÁLIS