Székely Hírmondó, 2018. március (23. évfolyam, 40-61. szám)

2018-03-01 / 40. szám

SZÉKELY Hírmondó 2018. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK ) Napirenden A külügy kioktatta Európát A román kormány nem érti, hogy milyen baja van az Európa Tanácsnak a romániai kisebbsé­gek helyzetével. Az sem világos előttük, hogy miért mindenféle kisebbségi és civil szervezetek ilyen-olyan árnyékjelentéseiből tájékozódnak, hogy miként él­nek a nem román anyanyelvűek ebben az országban. Hát nem egyszerűbb lett volna, ha mind­járt a román kormányt kérdezik meg? Mert akkor megkapták volna az egyetlen helyes vá­laszt: a kisebbségi kérdést min­taszerűen megoldották Romá­niában. A külügyminisztérium vála­szában pontrateszi a sok brüszszeli aktatologatót, akik olyan „képzeletbeli régiókat" emlegetnek, mint Székelyföld. Mielőtt ebben a kérdésben ál­lást foglaltak volna, el kellett volna olvasniuk az ország tör­ténelmével foglalkozó (felte­hetően Romániában kiadott) fontosabb könyveket - oktatja ki a külügy a jelentés készítőit. Érthetetlen a bukaresti hata­lom számára az is, hogy miért tekintik kisebbségellenes akció­nak azt, hogy a román kormány nem támogatta a csíksomlyói búcsú felvételét az UNESCO vi­­lágörökség-listájára,„hiszen az nem is etnikai, hanem vallási esemény". Remek. Ilyen alapon a marosvásárhelyi római katoli­kus gimnázium ügye sem etni­kai, hanem tanügyi kérdés. Amúgy a külügy a szegreg­áció támogatásával vádolja a Euró­pai Tanácsot azért (merre vagy, Európa?), hogy olyan iskolák létrehozását szorgalmazza, amelyekben kizárólag magyar nyelven tanítanak. Van azonban figyelemremél­tó felvetésük is: a jelentésnek foglakoznia kellett volna a Har­gita és Kovászna megye terüle­tén kisebbségben élő románok helyzetével. Ebben igazuk van! Milyen jó kis laboratóriuma le­hetne a kisebbségi létnek az it­teni románok helyzete. Valóban járna nekik alpolgármesteri, megyei tanácselnök-helyettesi szék, hogy ne csapja őket agyon a többség diktatúrája. Csak akkor ez legyen így a me­zőségi magyaroktól a szilágysá­giakig mindenütt, az állami in­tézmények vezetőinél, bel­­ügyben, külügyben, mindenhol. Ismerjenek el államalkotó nem­zetnek, és annyi jogot kapjon országos szinten a magyarság, mint amennyit a Székelyföldön kisebbségben élő románok. Na, akkor talán beszélhetnénk a ki­sebbségi kérdés megoldásáról. Erdély András AKTUÁLIS Nem érintette a parajdi bányászsztrájk Szentgyörgyöt Elegendő a hóoldószer Több megye útkarbantar­tása is bajba került a pa­rajdi sóbánya dolgozói­nak sztrájkja miatt, a szomszédos Brassóba például Szeben megyéből importálnak oldatot. Ko­vászna megyében még van tartalék, ugyanakkor a bányászok ismét felvet­ték a munkát. Bús Ildikó A­z utak járhatóvá tételére használt sót és csúszásgátló anyagokat a legtöbb erdélyi város Parajdról szerzi be idén is. Az Agerpres tájékoztatása szerint a pa­rajdi bányászsztrájk miatt a szom­szédos Brassó bajba került, ugyan­is mindössze 328 tonna homok, só és kalcium-klorid állt rendelkezé­sükre az utak takarításához. Ezért Szeben megyétől kértek 250 tonna sót, és rákészültek, hogy amennyi­ben elhúzódik a sztrájk, más me­gyéktől is segítséget kérjenek (azó­ta a belügyi figyelmeztetésre talán abbahagyták, szerdán a vezérigaz­gató azt mondta, reméli, hogy visz­­szaállnak munkába a bányászok - szerk.). A sepsiszentgyörgyi Tega Rt. köztisztasági vállalat is a parajdi bá­nyától szerzi be a megfelelő só­mennyiséget a téli időszakra, a vá­sárlás eddig nem ütközött problé­mába - mondta megkeresésünkre Székely Kincső, a vállalat munka­társa. Hozzátette: egy rövidebb, in­tenzív hideg, csapadékos időszak­ra még van tartalékuk, viszont fon­tos kiemelni, hogy a Tega Rt. nem csak sóval dolgozik, hanem folyé­kony kalcium-kloridot is használ az utak síkosságmentesítéséhez, ezt Borzeşti-ről szerzi be a vállalat. A napokban beállt, -10 Celsius-fokot is meghaladó hőmérséklet eseté­ben is ezt az oldatot használták, mi­vel a leggyakrabban használt út­szóró só által képzett oldat -7 Cel­­sius-fok körül már elkezd megfagy­ni, míg a kalcium-klorid 30%-os ol­dat még akár mínusz 42 foknál is folyékony állapotban marad. Ugyanakkor a kalcium-klorid kör­­nyezetbarátabb, nem károsítja a növényzetet és az aszfaltot úgy, mint a hagyományos útszóró só. Alkalmas megelőző kezelésre és utókezelésre, hóréteg, jégpáncél olvasztására is. A Tegánál egyébként mintegy 60 olyan ember dolgozik, akik a hóeltakarításért felelnek. A 60 sze­mély munkaideje hajnali 4-kor kez­dődik, a készenléti sofőrök váltás­ban dolgoznak, este 5-től és 7-től lépnek szolgálatba. A késő esti, éj­szakai havazások alkalmával már éjjel kettőkor kezdődik az első mű­szak Emellett a humánerőforrás-ál­lomány kiegészül a gépparkkal, 8 kicsi járdaseprő géppel és 8 külön­böző méretű hókotró géppel ren­delkeznek. Tavaly a hótalanítási munkálatok során összesen 1350 tonna szilárd csúszásgátló anyagot és 300 tonna folyékony CaCl-ol­­datot használtak fel. Tavaly, a téli időszakban több mint 57 napon át volt negatív hőmérséklet, emiatt csaknem kétszer annyiszor, vagyis 40 alkalommal kellett mozgósítani a rohamcsapatot, mint a 2016-os télen, amikor csak 21 alkalommal volt szükség síkosságmentesítésre. A havas járdafelületek megtakarí­tása gépi és kézi erővel történik, a kézi munkaerővel takarított részek 30.985 négyzetmétert, a géppel megtisztítottak pedig 49.482 négy­zetmétert tesznek ki városszerte.A Szentgyörgy havas utcáit takarítani még akkor sem egyszerű, ha nem parkolnak tucatszám az út szélén Idillikus helyzet az egészségügyben Rendes pénzt kereshetnek Bár országos szinten zajlik a cir­kusz az egészségügyben, Kovász­na megyében megnyugodni lát­szanak a kedélyek. Még a szak­­szervezet is azt mondja: ha be­tartják az ígéreteket, mától ren­des pénzt (is) kereshetnek az or­vosok. Erdély András A Kovászna megyei egészség­ügyben csak néhány elszigetelt esetben fordult elő az, hogy a tár­sadalombiztosítási járulék terhé­nek a munkáltatóról az alkalma­zottra hárítása miatt csökkent vol­na a munkavállaló bére - mondta el megkeresésünkre Vasile Neago­­vici. A Sanitas szakszervezeti szö­vetség helyi elnöke szerint ilyen a megyei kórház gazdasági igazgató­jánál és a közegészségügyi igazga­tóság, illetve a megyei egészségbiz­tosítási pénztár néhány köztisztvi­selőjénél fordult elő. Némi gondot okoz, hogy az adott keretbe egye­lőre nem „férnek be” a pótlékok, de erre megoldást találhatnak abban a bizottságban, amelyik a szakszer­vezet bevonásával a pótlékok rend­szerének szabályzatát módosítja. A szakszervezeti bizalmi azt mondja: mától az orvosok olyan fi­zetést kapnak, amely erősen lefé­kezheti a kivándorlási hullámot.­­ Március elsejétől egy 20 év ta­pasztalattal rendelkező főorvos bruttó havi alapbére meghaladja a 16 ezer lejt. Erre jönnek rá a pótlé­kok, és ha ehhez még vállal néhány ügyeletet, fizetése elérheti a nettó 2500-3000 eurót. Ez szerintem van olyan szint, mintha Londonban ke­resne 4-5 ezer eurót, és így igen kétségessé válik, hogy érdemes-e mindent itt hagyni, és elmenni - vélekedik Neagovics. A szakszervezet egyik gondja az, hogy ehhez képest le van ma­radva az egészségügy - képesítés szempontjából­­ „második vona­lába” tartozó gyógyszerészek fize­tése, és javítani kellene az asszisz­tensek és főleg az ápolók javadal­mazásán is.« Infrastrukturális fejlesztés várható Zágoni évértékelő Bár a költségvetés szűkösnek bi­zonyult Zágon községben is, azért az erdőkből származó saját jövedelemnek köszönhetően a megkezdett projekteket befeje­zik - tudtuk meg a Kis József pol­gármesterrel folytatott év eleji beszélgetésünkből. N. Sz. A. A polgármester elégedetten nyugtázta, hogy a tavaly kormány­pénzből és önerőből sikerült befe­jezniük a szennyvízhálózat és üle­pítő létesítését Papolcon. Azóta 250 háztartás csatlakozott a rend­szerre. Továbbá Zágonban foly­tatták a víz- és szennyvízhálózat ki­építését, valamint a közvilágítás bővítését. A 2017-es évet adósságmente­sen zárták, az idénre tervezik az ivóvízhálózat kiépítését Papolcon. Ez az uniós alapból finanszírozott munkálat jelenleg a közbeszerzés állapotában van, és ha nem felleb­bez valaki, akkor március végére a nyertes kivitelező is meglesz. Ugyancsak Papol­ javára szolgál az idei év tervei között a közvilágí­tás kicserélése és felújítása. Zá­gonban a víz- és szennyvízhálóza­tot építik tovább, valamint egy edzőtermet létesítenek a sport­csarnokban, felújítanák a zágoni és papolci művelődési házakat. A szűkös költségvetés kapcsán a pol­gármester megjegyezte: ha nem lenne saját jövedelme az önkor­mányzatnak, akkor a nyár bekö­­szöntével a lakatot is feltehetnék a polgármesteri hivatalra.­ Adósságok nélkül zártuk a 2017-es évet, mondja Kis József

Next