Székely Hírmondó, 2018. április (23. évfolyam, 62-79. szám)

2018-04-12 / 67. szám

SZÉKELY Hírmondó 2018. ÁPRILIS 12., CSÜTÖRTÖK MŰVÉSZ MOZI Csütörtök 16.00 Nyúl Péter (an.­am.-an. családi animá­ciós, 95 p.); 16.00 Az igazi csoda (am. családi, m. sz., 113 p.); 18.00 Paula (ném. életrajzi, 123 p.); 18.15 Én, Tonya (am. fekete komédia, 119 p.); 20.15 Mária Mag­dolna (an. dráma, m. f., 120 p.); 20.30 Ready Player One (am. sci-fi akciófilm, 140 p.). BÁBSZÍNHÁZ A Cimborák Bábszínház ma és pénteken 10 és 12 órától A há­rom kismalac című előadást játssza a Cimborák Bábszínház stúdiótermében. A jegyek elő­­foglalását, szervezett csoportok bejelentkezését a 0755.335.400- as (Csüdöm Eszter) telefonra várják.Jegyár:Zlej. SZÍNHÁZ A TASZ nagytermében ápri­lis 12-én 19 órától a Lewis Caroll Alice Csodaországban és Alice Tükörországban című meseregényei alapján a stempel Orrchestrával közö­sen készített Alice című pro­dukció tekinthető meg, Bo­­csárdi László rendezésében. TÁNC A Háromszék Táncegyüttes a Két kezem forgatta, szívem tán­coltatta című folklórműsort április 12-én 18.30-tól Ko­­vásznán, a művelődési ház­ban; az Arany Asszonyok című rituális folklórelőadást április 23-án játssza 19 órától a Há­romszék T­áncstúdióban. FELOLVASÓEST A líra udvarterei címmel ápri­lis 12-én 18 órai kezdettel köl­tészetnapi felolvasóestet tart a kézdivásárhelyi Vigadóban az Erdélyi Magyar Írók Ligája ré­széről Ferenczes István, Ki­rály László, Király Zoltán és Lövétei Lázár László. Beszél­getőtársuk: Fekete Vince. KÖNYVBEMUTATÓ A kézdiszentléleki közösségi házban, a nyugdíjas klub szer­vezésében április 12-én, csü­törtökön 19 órától bemutatják Kis Emese Háromszéki Emlék­fák nyomában című könyvét. Közreműködnek a kézdivá­sárhelyi Zöld Nap Egyesület és a Bod Péter Tanítóképző diákjai: Jánó Kinga, Marthi Szabina, Bedő Bíborka és Nagy Hanga. Bardacon a könyvet április 15-én, vasár­nap 11 órától mutatják be az istentiszteletet követően. MŰVELŐDÉS 14 Rockabilly láz a The Crazy Plumbers-szel Vissza az ötvenes évekbe Április 13-án, pénteken 19 órától a kézdivásárhe­lyi Vigadó nagytermi stú­diójában a helyi The Crazy Plumbers zenekar A rockabilly láz - egy irány­zat antológiája cím alatt ismét zenés rocktörténeti kalandozásra invitálja a hallgatóságot, vissza az '50-es évekbe. Daczó H. Barna A megszokott, zabolázatlan Plumbers-koncertekkel szemben ezúttal nemcsak a helyszín, hanem a produkció is más lesz. „Tavaly már bemutattuk a műsort, mellyel célunk a rocka­billy népszerűsítése. A próbákon jött az ötlet, tegyünk egy kísérletet, hogyan szólnának a dalaink az ’50- es évek rockabilly hangszerelésé­ben, dobok nélkül. Azonban ze­nénk erősen magán viseli a punk­­rock stílusjegyeit, így nem minden számot sikerült az ötvenes évek hangzásával megszólaltatni, ezért döntöttünk úgy, hogy kibővítjük a műsort, és egy rockabilly-történe­­lemórát, zenetörténeti előadást tartunk”, osztotta meg lapunkkal Tofán Levente bőgős, énekes. Hozzátette, ezúttal saját dalokat nem hallhat a közönség, kizárólag a műfaj nagyjainak szerzeményeit tolmácsolják korhű hangszerelés­ben. A produkciót, amelyet ezúttal a Polyp Televízió stábja is rögzít, ne­gyedik hete próbálja a zenekar. Az ér­dekeltek vetített képekkel és élő ze­nével tarkított, Tofán Levente által szolgáltatott zenetörténeti előadás tanúi lehetnek pénteken. Levente mellett Szabó „Moha” István a do­bok helyett ezúttal akusztikus gitár­ra vált, Szász „Denver” Attila pedig elektromos gitárral teszi teljessé a rockabilly hangzást. Az időutazás so­rán az érdeklődők megismerhetik a rockabilly 1954-re tehető születésé­nek, virágkorának és a ’60-as évek elején bekövetkezett hanyatlásának történetét, amelynek politikai okai voltak, ugyanis a műfaj hatására az addigi szegregált amerikai társada­lom kezdett megbomlani: a fehérek a színesbőrűek koncertjeit kezdték lá­togatni, és fordítva. Lejárató kam­pány indult a műfaj ellen, melynek köszönhetően az előadók egy része műfajt váltott, volt, aki Angliába me­nekült, másokat bebörtönöztek mondvacsinált okokkal. Ismét hallhatjuk a műfaj szülő­házának számító Sun Records füg­getlen lemezkiadó és tulajdonosa, producere, Sam Philips történetét, az 1956-ig több mint 40 lemezt ki­adó Elvis és a börtönrock megte­remtőjének számító Johnny Cash dalait, csakúgy, mint a Sun Re­cords első egymillió lemezes el­adását produkáló Carl Perkinsét, az anti sztáralkat Buddy Holly-ét, a rockabilly undergroundját képvi­selő Eddie Cochranét és Gene Vincentét, vagy a „női Elvis”-ként ismert Janis Martinét, és a ma is élő Wanda Jacksonét. Jegyek 10 lejért a Vigadó jegypénztárában már válthatók. Fotó: Dénes Botond Csak az önkifejezés módozata változott Forma és téma fonódása Az Erdélyi Művészeti Központ­ban (EMŰK) péntek este nyílt meg a sepsiszentgyörgyi textil- és grafikusművész, Küllő Margit (1944) életművéből ízelítőt nyúj­tó tárlat. Egy olyan alkotóé, aki a múltba nézve, de a jelenre figyel­ve és a jövőbe tekintve szövi gyapjúba, vagy rögzíti rajzpapí­ron a belőle felfakadó és lényét átitató érzelmeit, álmait, gondo­latait, aggodalmait. Bedő Zoltán Az eseménytől kényszerűségből távol maradó Hegedűs Enikő mű­vészettörténész ez alkalomra meg­fogalmazott gondolatait a szép szá­mú közönséget intézményvezető­ként köszöntő Vécsy Nagy Zoltán, művészettörténész, a kiállítás kurá­tora olvasta fel. A szakember véle­ménye szerint Köllő Margit szö­vött munkái, valamint papírra rög­zített műveinek formavilága és té­mái egyaránt összefonódnak, illet­ve egybeszövődnek saját életével, életterével, drámai vagy minden­napi helyzeteinek az átélésével. „Lélekkel szemléli önmagát és övéit, a hozzá tartozókat és saját korát. Művei ön és társadalmi ref­lexiókként, de még inkább üzene­tekként értelmezhetők. Grafikái­nak néha finom, olykor pedig erő­teljes vonalvezetése lelkének rez­düléseit tükrözik. Alkotóként meg­küzd az anyaggal, hogy a vonalak és fonalak kuszaságában rendet te­remtsen, hogy a szálak vezetésében a Teremtő munkáját folytassa. A szövőszéken naponta műveibe kapcsolja e tájak természetes nö­vényi és állati fonalait egyéni élet­érzésével. Kódolt művészi kifeje­zésében a belső érzések megmu­tatkozásán túl mindenkori környe­zetére és annak hatásaira is utal” - hangzott el. Maga az alkotó pedig egy vele ezelőtt készített interjúban úgy fo­galmazott, hogy a XX. század em­berének önmaga kifejezése csak a kor nyelvén lehetséges. Éppen ezért a munkáknak olyannak kell lenniük, hogy kitűnjön, ezeket csak a XX. század végén, a századfordu­lón készíthették. Még akkor is, ha akár rajzban, akár textíliában több ezer éves technikákat használ föl, a kifejezésmódban tükröződnie kell annak, hogy Einstein után va­gyunk. Ezt viszont nem lehet ugyanúgy csinálni, mint a múltban, azonban ugyanazt kell csinálni, mert az örök emberi értékek nem változtak. A módozat viszont igen, így a művészetben ma a hogyan na­gyon fontos szerepet játszik. Hegedűs Enikő alapos, a kiállí­tott alkotásokat nem csak összes­ségében, hanem egyenként is elemző vélekedésének felolvasása után Köllő Margit köszönetet mondott mindazoknak, akik mun­kájukkal hozzájárultak a tárlat lét­rehozásához. Az eseményt Vivaldi Tavasz című művének felcsendü­­lése zárta Miklós Katalin, Lőfi Gel­­lért és Karácsony Gabriella hege­dűsök, valamint Sebestyén Lajos brácsás és Gábor Szende csellós jó­voltából. Vécsy Nagy Zoltán intézményvezető, művészettörténész köszön­ti a művésznőt. A kiállítás május 4-ig tekinthető meg

Next