Székely Hírmondó, 2018. június (23. évfolyam, 100-120. szám)
2018-06-27 / 118. szám
7 GAZDASÁG Az oldalt Kovács Zsolt szerkeszti Külföldi munka: csábító, de veszélyes! Mire érdemes figyelni? A munkaügyi és a külhoni románokért felelős minisztériumok tanulmánya szerint a 2017-2020- as időszakban tízmillió romániai állampolgár él az ország határain kívül és a külföldi munkavállalás rengeteg kockázatot is rejt magában. A munkaerő-elhelyező ügynökség (AJOFM) vezetője, Kelemen Tibor példaként említette, hogy két évvel ezelőtt egy Szlovákiában mezőgazdasági munkát vállaló 800 fős csoport tagjai két hónapig nem kapták meg a fizetésüket. A hasonló esetek megelőzése érdekében „Tájékoztatás itthon! Biztonság a nagyvilágban!" címmel indítottak kampányt. munkafelügyelőség vezetője, Ördög Lajos elmondta, arra hívják fel a figyelmet, hogy milyen kockázatokkal járhat, ha hivatalos munkaszerződés, nyelvismeret, illetve a jogok és kötelezettségek ismerete nélkül vágunk neki a nagyvilágnak. Szerinte nem szabad bevállalni bármilyen interneten megjelenő állásajánlatot, sőt még az ismerősök ajánlatait is alaposan le kell ellenőrizni. Például azt, hogy létezik-e a munkát kínáló cég, meg kell tudni a címét, kideríteni, volt-e panasz a tevékenységére. Ördög hangsúlyozta: semmilyen körülmények között nem szabad elfogadni a hivatalos munkaszerződés nélküli állásajánlatot, ugyanakkor a munkaszerződést alaposan át kell tanulmányozni. Mindezekhez érdemes jogász segítségét kérni. Gyanús lehet, ha a munkaközvetítő vagy munkaadó azt javasolja, használjanak hamis iratokat, például hamis meghívólevelet, vagy szorgalmazzák, hogy a határátkelőnél tagadják le utazásuk valódi célját. Az is gyanúra ad okot, ha a munkaadó elkéri a személyazonossági igazolványt vagy útlevelet arra hivatkozva, hogy „nála nagyobb biztonságban van”, és rossz előjel, ha azt tanácsolják, ne vigyenek magukkal csomagot. Kockázatos elfogadni a közvetítő által felajánlott kölcsönt is az utazási költségek fedezésére. Leggyakrabban tapasztalt viszszaélés, hogy nem adják meg a beígért bért, vagy nem is fizetnek, esetleg a befogadó országban érvényes minimálbérnél kevesebbet adnak. Kilátástalan helyzetbe sodorhatja a munkavállalót, ha a pénze nem elég a megélhetésre, sőt a hazautazását sem tudja fedezni. Kizsákmányolásnak számít, ha nem fizetett túlórára kötelezik, védőfelszerelés nélküli, veszélyes munkát bíznak rá, vagy el kell tűrnie feljebbvalóitól a verbális erőszakot. Kockázatot rejt, ha a munkavállalónak nincs egészség- és társadalombiztosítása, mert így nem számíthat sem egészségügyi ellátásra, sem munkanélküli segélyre. Mindezekre nem alaptalanul figyelmeztetnek a szakemberek, hiszen az Index Global felmérései szerint Románia 2016-ban a 167 mért ország közül a 32. helyen állt az emberkereskedelem áldozatai terén, akkor 80 ezer romániai áldozatról tudtak. Ha bajba jutottak, keressék a román konzulátust, de legalább küldjenek ismerősüknek segélykérő SMS-t. Ehhez elutazás előtt érdemes az itthon maradottakkal megegyezni egy jelszóban, amit akkor vetnek be, ha bajba kerültek. A hivatalos irataikról pedig készítsenek több másolatot, amit különböző helyeken tartanak. Lőrincz Lehel, sepsiszentgyörgyi biztosítási szakember szerint olyan utazási biztosítást érdemes kötni, amely legalább 50 ezer euróig biztosít, és ezt ki kell egészíteni baleset- és felelősségbiztosítással. Egy ilyen teljes körű biztosítás a külföldön tartózkodás időtartamának függvényében, 70-300 lejbe kerül. A Háromszéki Ifjúsági Tanács inkább itthon maradásra ösztönzi a fiatalokat. Kelemen Szilárd, az ifjúsági ernyőszervezet elnöke szerint már itthon is rengeteg az állásajánlat a köz- és magánszférában egyaránt, szerinte szorgalommal itthon is megkereshető egy tisztességes bér. Mivel viszonylag olcsó a repülőjegy, és fiatalok szívesen kipróbálják magukat külföldön, ezért nekik az Erasmus-programot ajánlja, amelynek egyik nagy előnye, hogy általában utána hazajönnek a fiatalok.« A Alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz Megoldások gazdáknak A háromszéki gazdáknak alkalmazkodniuk kell a változó klímához, hívja fel a figyelmet Könczei Csaba. A mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerint egyre szárazabbak és melegebbek az évek, és olyan kártevők is megjelentek nálunk, amelyek eddig nem voltak jellemzőek. - Egy gazdaember két dolgot tehet: szárazságtűrő szaporítóanyagokat használ, ezért követni kell a magkereskedők újdonságait - mondta Könczei Csaba. - Másodsorban olyan talajmunkálatokat végez, amelyek nem engedik kiszáradni a termőföldet. Ilyen fontos munkálat a mély altalajlazítás, amit a profik alkalmaznak, viszont jelentős üzemanyagköltséggel jár, ezért a kisgazdák elhanyagolják Lényege, hogy 2-3 évente 40-50 centiméter mélyen fellazítják a talajt, összezúzzák az eketalp által képzett réteget, amely megakadályozza az esővíz leszivárgását, illetve a talajvíz felfelé való terjedését és a talaj levegőzését. A klímaváltozáshoz növényvédelmi szempontból is alkalmazkodni kell, mert térségünkben eddig nem ismert kártevők jelentek meg. A mezőgazdaság a folyamatos alkalmazkodásról szól, ehhez meg kellene erősíteni a tanácsadási tevékenységet, a szakemberek és gazdák közti szorosabb együttműködést - véli Könczei. Az igazgató szerint idén a száraz tavaszt követően a júniusi eső aranyat ért, de még több csapadék is elkelne. Az áprilisi szárazság miatt egyes kultúrák nem fejlődtek egyenletesen, a termésátlagok tekintetében nem lesz kiemelkedő az idei esztendő. A cukorrépa-termesztőket aggasztja, hogy nem tudják teljesíteni a hektáronkénti 26,4 tonnát, ahogyan a támogatási kritériumban szerepel. Kétszáz háromszéki répatermesztő igényelt kárfelmérést, az ellenőrzések jövő héten kezdődnek, és jegyzőkönyvbe veszik azokat a parcellákat, amelyeken szemmel láthatólag nem terem meg a szükséges mennyiség. Ezt a gazdáknak 15 napon belül le kell adniuk az APIA-hoz, így mentesülhetnek a támogatási kritérium teljesítésétől. A kormány 2020-ig a jelenlegi 1,2 millió hektárról 2 millióra szeretné növelni az öntözhető területek mértékét. Az öntözés nemcsak a szárazság kivédését, hanem a minőségi és mennyiségi termésállandóság biztosítását szolgálja. Háromszéken 2019-2020-ban lesz lehetőség az öntözőrendszerek bővítésére. Most a 83 ezer hektár szántóterület 4,3 százaléka öntözhető, ezt kívánják 12 százalékra bővíteni. Megalakultak a maksalécfalvi, illetve az uzon-szentivánlaborfalvi vízfelhasználók egyesületei, amelyek az altalajfeljavító intézettől átveszik a térségbeli öntöző rendszereket, és azok korszerűsítésére pályáznak majd. Felértékelődött az öntözés szerepe 2018. JÚNIUS 27., SZERDA SZÉKELY Hírmondó Nincs „ingyen malac" A feldolgozók számára nem vonzó a kormány által meghirdetett mangalica- és báznaisertés-program, mondta Könczei Csaba. A mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerint Háromszéken mintegy 700„ingyen malacot" igényeltek, de kevés a rendelkezésre álló mangalica és báznai állomány. Legnagyobb gond, hogy a kormányprogram nem elég ösztönző a feldolgozóknak. Keveslik a kilogrammonkénti 11 lejes árat, viszont az ezzel járó bürokratikus munkát sokallják, hiszen követniük kell, hogyan hízik a malac a gazdánál, mondta Könczei, aki szerint a program jövendőbeli sikere attól függ, hogy átalakítják-e a feltételeket, és vonzóvá teszik-e azt a feldolgozók számára." Paradicsom Háromszéken Idén kilenc háromszéki gazda vesz részt a mezőgazdasági minisztérium paradicsomtermesztést támogató programjában. Ők több éven keresztül igénybe vehetik az évi 3 ezer eurós vissza nem térítendő támogatást, ha legkevesebb 10 áras üvegházban vagy fóliasátorban termesztenek paradicsomot, és a termény értékesítését a primőr kerti zöldségekből hiányt jelentő téli és kora tavaszi hónapokra időzítik. Ketten a tavaszi értékesítési periódust célozták meg, és ugyan késésen, de teljesíteni tudták a négyzetméterenkénti 2 kilogramm terméshozamot, köszönhetően annak, hogy a szaktárca két héttel meghoszszabbította az eladási periódust. A többi gazda év végén, novembertől fogja majd a helyi piacokon értékesíteni a helyben termesztett paradicsomot. Egyszerűsített telekkönyvezés Elfogadta a parlament azt az RMDSZ-es javaslatot, hogy a telekkönyvezésnél érvényesek lesznek a mezőgazdasági zsebszerződések is, mutatott rá Korodi Attila. A szövetség képviselőházi frakcióvezetője szerint több ezer gazdát érint a módosítás, akik közjegyzői hitelesítés nélkül, azaz zsebszerződéssel vásároltak földterületet. A törvénymódosítás azoknak a helyzetét is tisztázza, akiknek telekkönyvét az 1938/115-ös rendelet alapján állították ki, de ez esetben 1979-ig nem lehet módosítás az illető telekkönyvben. A jogszabályt - életbe lépéséhez - még az államfőnek is ki kell hirdetnie.«