Székely Hírmondó, 2018. június (23. évfolyam, 100-120. szám)
2018-06-27 / 118. szám
SZÉKELY Hírmondó 2018. JÚNIUS 27., SZERDA Autó a kirakatban Nekihajtottak kisteherautóval a De Telegraaf című holland napilap amszterdami irodájának keddre virradóra, a rendőrség szerint szándékos támadás történhetett, az elkövetőt egyelőre nem sikerült elkapni. A jármű hajnali 4 óra körül csapódott bele a város egyik kereskedelmi negyedében lévő szerkesztőség falába, s az ütközést követően kigyulladt. Az épületben szinte senki nem tartózkodott, sérültek nincsenek. A hatóságok még keresik az ismeretlen tettest, aki egy másik autóval elmenekült a helyszínről. Elfogyott a buborék ideiglenesen leállította gyártását a Coca-Cola Nagy-Britanniában, mivel kifogyott a szén-dioxidból. A szén-dioxidhiány sörgyárakat, köztük a Heineken üzemeit és az Amstelt is érinti, illetve a mélyhűtött termékeket. Ezeket szárazjéggel, vagyis szilárd szén-dioxiddal tartják hidegen. A hiány oka, hogy legalább öt nagy európai gáztermelő vállalat is most állt le karbantartás miatt." A legveszélyesebb ország India a világ legveszélyesebb országa a nők számára - állítja egy nemzetközi kutatás, amely 550 szakértő véleményét összegzi. A Thomson Reuters Foundation által összeállított negatív lajstromon Afganisztán és Szíria következik a sorban, majd szorosan utánuk jön Szomália és Szaúd-Arábia. A kibővített tízes listán egy kivételével ázsiai és afrikai országok szerepelnek, a tizedik azonban igazi meglepetés: az Amerikai Egyesült Államok.« Elkobozzák a disznóhúst A vaddisznók tömeges kilövését rendelték el az északbulgáriai Dobrics megyében, miután a vele romániai Tulcea megyében az afrikai sertéspestis (ASP) 15 gócpontját azonosították. Eredetileg október 1-jével kezdődik a vaddisznókra a vadászati szezon, az állomány drasztikus ritkítása érdekében ezt most előre hozzák. Megtiltották továbbá minden sertéshús és azt tartalmazó élelmiszer bevitelét is Bulgáriába. Az ilyen termékeket a határon elkobozzák és megsemmisítik. Emellett elrendelték az Európai Unióból érkező járművek fertőtlenítését a határon.« Egy város, ahol szinte alig szemetelnek az újrahasznosítás csodája Egy japán település megmutatta, mire képes a szelektív hulladékgyűjtés: a szemét több mint 80 százalékát újrahasznosítják. Terveik szerint két év múlva már egyáltalán nem lesz a kisvárosban hulladék. apán Kamikatsu városa 2003- ban egy olyan nemes célt tűzött ki maga elé, melynek megvalósulása esetén 2020-ra a környék teljesen megszabadul a mindenütt jelen lévő szeméttől. A mindössze maroknyi - nagyjából 1700 - lakos mára bebizonyította, az összefogás hatalmas erő, és együtt sokat tehetünk környezetünk védelmében. A mintaértékű projekt elsődleges célja ma már nem a feleslegessé vált termékek szelektív összegyűjtése, megszüntetése, hanem hogy a szemét sorsa ne a hulladékgyűjtő telepeken való felhalmozás, hanem azok újrahasznosítása legyen (bár a projekt kezdetben így indult, és ez a feladat ma elhanyagolhatatlan részét képezi az összefogásnak). A kamikatsui emberek a program előtt éppúgy kezelték a hulladékot, ahogyan mindenhol máshol: egy helyre gyűjtötték vagy elégették. Mindettől olyan mennyiségű mérgező anyag és üvegházhatású gáz szabadult fel, hogy úgy döntöttek, ezen változtatni kell. Ekkor jött létre a „Zero Waste”, azaz a „Nulla Hulladék” ötlete. Az első lépések számtalan nehézséget okoztak, a megszokás rabságából nem volt könnyű kilépni. A szemét szelektálása hosszú, fárasztó s egyben időigényes folyamat; a palackok címkéinek és kupakjainak egymástól való elválasztása vagy az újságok és magazinok rendezett kötegelése nagy odafigyelést és fegyelmet követelt. Mindez csupán egyetlen szelete a számtalan szabályhoz kötött gyűjtési rendszernek, amit elsősorban a program központjaként szolgáló hulladékgyűjtő állomás felügyel. Az állomás az akár nálunk is megszokott négy kategorizáló tároló helyett negyvenöt címkével ellátott tartállyal biztosít helyet a hulladékok számára (palack, újság, doboz, fém, alumínium stb.), és bár a negyvenöt jelentősen több a négynél, korántsem sorolható bele minden létező termék. A már szükségtelenné vagy használhatatlanná vált tárgyak számára, - például háztartási gépek, ruhák, játékok -, melyek valamilyen formájukban még használati értékkel rendelkeznek, egy újrahasznosítási központ biztosít helyet. Ide bárki, bármit bevihet, otthagyhat vagy elvihet teljesen ingyen és bérmentve. Miután a településnek nincs saját szállítója, így az emberek maguk oldják meg a szállítást is. A központ forgalmának jelentőségét jól mutatja, hogy a 2015-ben körülbelül 13 tonna árut adtak le, és nagyjából 11 tonnányit el is vittek belőle, ez körülbelül 80-85%-os újrahasznosítási arányt jelent. Az eddigi tapasztalatok és az ott élők elmondása szerint ma már teljesen másképpen tekintenek a szemétre, odafigyelnek arra, hogy mit és hogyan vesznek és használnak. A csomagolásra különösen nagy hangsúlyt fektetnek. Egy helyi boltvezető például elmondta, hogy a program kezdete óta kizárók é" olyan dolgokat vásárol, mely a csomagolását a későbbiekben is hasznosítani tudja. A helyiek nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy a mára 80%-os újrahasznosításuk 2020-ra megüti a százszázalékot.«J Mégis bővítik a Heathrow repülőteret Zúghat a fejük a londoniaknak Nagy többséggel jóváhagyta a londoni alsóház a súlyos kapacitásgondokkal küszködő londoni Heathrow repülőtér harmadik kifutópályájának megépítését. A tervezetet Chris Grayling közlekedési miniszter terjesztette elő június 5-én, és az alsóházi képviselők éjszakába nyúló, sokszor szenvedélyes vita után, 415-119 arányban hétfőn megszavazták a beterjesztést. Heathrow, a világ legnagyobb forgalmú két kifutópályás repülőtere jelenleg 99 százalékos kapacitás-kihasználtsággal működik, vagyis gyakorlatilag megtelt Grayling a három héttel ezelőtt beterjesztett kormányzati indítványt ismertetve elismerte, hogy a harmadik pálya megépítése „heves érzelmeket szít” az érintett térségben. Bejelentette ugyanakkor, hogy a kormány 2,6 milliárd fontos kártérítési és zajvédelmi juttatásban részesíti a helyi közösségeket. Ebből az összegből 700 millió fontot a környékbeli lakások, 40 millió fontot az iskolák hangszigetelésére lehet fordítani. A Heathrow-t üzemeltető cég az aktuális piaci érték 125 százalékát kínálja azokért a lakóingatlanokért, amelyeket az építkezés miatt ki kell majd sajátítani. A repülőtér megtéríti emellett az érintett lakók teljes költözési és jogi költségeit is. A repülőtér jelenlegi területétől északnyugatra tervezett harmadik pálya és a kiszolgáló létesítmények jelentős része ugyanis lakott térségekben lenne. A beruházás helyszínének közvetlen térségében, illetve tőszomszédságában van három falu, Longford, Harmondsworth és Sipson, amelyekben nagy valószínűséggel több száz ingatlant le kell bontani. A harmadik pálya megépítésével 85,5 millióról 130 millióra növelhető Heathrow éves utasforgalmi kapacitása. A bővítéssel a tanulmány szerint 60 ezer új munkahely jöhet létre, és a reálgazdasági haszon a 2050-es évekig elérheti a 70 milliárd fontot. Az új pályát várhatóan 2025 és 2030 között adhatják át a forgalomnak. Nagy-Britanniában évtizedek óta indulatos vita tárgya és gyakran belpolitikai feszültség okozója a rendkívül szűkös londoni repülőtéri kapacitás bővítésének ügye. A harmadik pálya tervezett területén lakóövezeteket kell feláldozni PANORÁMA