Székely Hírmondó, 2018. szeptember (23. évfolyam, 165-184. szám)
2018-09-18 / 176. szám
SZÉKELY Hírmondó 2018. SZEPTEMBER 18., KEDD Napirenden© Fertőtlen vakondtúrás Évek óta halogatom a szót. Most sem azért nyitogatom ablakaimat, hogy onnan kikiabáljak végre erről a dologról, hogy ne hasonlítsak azokhoz, akik szerint hallgatni arany. Még ma is az. És itt, most akarom a korcs népnemzeti álkutyát kiásni. Nem ez a fattyadék az egyetlen az álhazafiak és álírók között, de így ahogy van, mégis kiemelkedő. Nagy szorgalommal, odafigyeléssel szolgálta a rettenetes kommunista diktatúrát, mely nem is ráadásul, még minden másságnak gyűlölője is volt kies hazánkban. Sokszor s másutt is van, volt úgy, hogy a lábad sem kell kitenned, mert megkeres az ellenség s a gyűlölet a lopott köpönyegben. Neves alanyunk főszerkesztő volt Marosvásárhelyen hosszú ideig. Valamikor a '70-es években császármetszéssel született a romániai magyaroknak egy szervezete. Annak és korának legfőbb jellemzője volt, hogy a kilincsnyalók meg a pártvezetők ott, a romániai magyarok szervezetének gyűlésén is románul szólaltak fel. Alanyunk is, de ő mindenkit lelépő hevességgel, hűséggel. Mint mindig. Időszámításunk után 1989 decemberében műanyag gránátokkal kirobbant a műanyag forradalom. A mi mindent legyőző és kiszolgáló honfi- de erkölcsileg cseppet sem faj- és bajtársunk rögvest átállt a román véres államcsíny oldalára. Én magam azt hittem rövid ideig, hogy kimenekült az országból is. Ó, nem! Átmenekült oda, ahol az árulás arany. H. Gy. azóta is ott tart, ott tartják el, mindenféle plusz fölülfizetés, hűségdíjak keringnek vele és benne. Mert mindennek megvan az ára. Ő nem kockáztatott semmit két romániai rendszerben, el máig, a román Deltáig meg a nyugati Elbáig. És ennek megfelelően él ma is. Ma, most éppen rongyolja, mocskolja a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségét (RMDSZ), és amúgy általában mindent, ami magyar. Legújabb mutatványa bíróság elé és büntetés alá citálni a magyar szervezetet, és egyáltalán mindent, ami még magyar. Föltüremkedik gyakran ez a vakondtúrás. Remélem, nem fertőz. Czegé Zoltán AKTUÁLIS Háromszék és Veszprém megye közös ünnepe Az értékteremtés 25 éve Kovászra Megye Tanácsa és a Veszprém Megyei Önkormányzat 25 évvel ezelőtt, 1993-ban kötött együttműködési megállapodást. Az azóta is élő és jól működő testvérkapcsolatot egész napos programsorozattal ünnepelték meg Veszprémben. Szombaton Éltes Barna szobrát avatták fel a királynék városában, a veszprémi Óváros téren háromszéki kézművesek részvételével kirakodóvásárt szerveztek, délután a jubileum tiszteletére gálaestet tartottak. „Azért jó itt, amiért annak idején, 1975-ben (több mint 40 évvel ezelőtt) Veszprém és Sepsiszentgyörgy színházai, színészei egymást felkeresték, izgulva várták a találkozást. Azért, amiért 25 évvel ezelőtt Orbán Árpád és Zongor Gábor megalapítottak egy önkormányzati együttműködést. Azért, amiért Demeter János és Kuti Csaba elnök urak tartalommal töltötték fel. Majd Lasztovicza Jenővel és Polgárdy Imrével mi folytattuk. Lasztovicza Jenőnek ugyanúgy jól esett, amikor Kovászna megyéből és Sepsiszentgyörgyről 3-3 millió forintot hoztunk a devecseri katasztrófa enyhítésére, mint amilyen jól esett a kommandósnknak, hogy Polgárdy Imre volt az első magyarországi ember, intézményvezető, aki felhívott, és a rá jellemző szelíd szerénységgel azt kérdezte: Sándor, miben segíthetünk? Ezeket nem lehet elfelejteni!” - idézte fel Tamás Sándor a két megye együttműködésének sarokpontjait, hangsúlyozva, a háromszékiek hazajönnek Veszprém megyébe. A háromszéki küldöttség a két megye közötti jó együttműködést szimbolizáló köztéri szobrot vitt ajándékba. Éltes Barna szobrászművész Kapcsolat című alkotása fehér márványból készült. Az ünnepi programsorozat kiemelt momentuma volt Háromszék és Veszprém megye együttműködésének ünnepélyes aláírása. A két megyei önkormányzat elnöke az 1993. június 7-én, Sepsiszentgyörgyön aláírt alapszerződést, valamint a 2003. június 7-én, Magyarpolányban megújított együttműködési megállapodást záradékkal egészítette ki. A dokumentumban leszögezik, hogy „az együtt gondolkodást és cselekvést szolgáló kétoldalú fejlődés, a kölcsönös és közös hasznok elérése érdekében, a két megye intézményei közötti együttműködési és baráti kapcsolatok megerősítése céljából, az egyesített Európa szellemében, a múltbeli közös értékekre és az eddigi eredményes programokra épülve, megerősítjük testvérkapcsolataink jövőbeli jogérvényességének szándékát”. A veszprémi Óváros téren Híd, ami összeköt címmel szervezték a kirakodóvásárt, a színpadi programok során láthatta a közönség budapesti Operettszínház sepsiszentgyörgyi születésű művészét, Dancs Annamarit, fellépett az esztelneki Hamuvirág néptáncegyüttes, a kézdiszentléleki Jánó Kinga a zalánpataki Préda Barna és Farkas Gyula kisbaconi mesemondó is. Kovászna megyéből 13 településnek van Veszprém megyei helységgel testvérkapcsolata, Sepsiszentgyörgy és Veszprém már 1990-ben hivatalos együttműködést írt alá. Ezenkívül Bárót Zirccel és Pápával, Kovászna városa Balatonfüreddel és Pápával, Kökös Olaszfaluval és Balatonfőkajárral, Málnás Alsóörssel, Kézdiszentlélek Szentgállal, Vargyas Pápakovácsival, Étfalva Zoltán Puhával, Zabola Tapolcával, Kisbacon Sóly, Magyarhermány Hegymagassal, Illyefalva Taliándörögddel, Sepsibükszád Berhidával ápol testvértelepülési kapcsolatot. Tamás Sándor, Polgárdy Imre és Éltes Barna szobrász a két megye közötti jó együttműködést szimbolizáló köztéri szobor mellett Lassan, de utalják a pénzt Mégis lesz kártérítés? Nem tudni, hogy a sajtó nyomására-e, de tény, hogy miután több újság arról írt, hogy elmaradni látszanak a kormány által a júniusjúliusi árvizek után beígért kárpótlások, valahogy éppen sorra került Kovászna megye a kifizetésekben. A Kovászna Megyei Szociális Kifizetési és Felügyelőségi Ügynökség (AJPIS) a múlt hét végén állítólag már utalt is pénzt néhány márkosréti gazdának. Erdély András A kifizetéseket több mint két hónappal azután kezdték el, hogy Kökös és Dobolla egy részén jelentős károkat okoztak az esőzések. - Valóban nem vagyunk az elsők között, akiknek fizettek, de jó hogy sor került erre is. Legkésőbb hétfőtől kezdve a többi károsultnak is érkezni kezdenek a pénzek - nyilatkozta a sajtónak Sebastian Cucu prefektus. Kovászna megyében 37 lakás szerepel a kárlistán. Az AJPIS közleménye szerint nem jár hivatalból mindenkinek kártérítés, hanem csak azoknak, akiknél egészségügyi, vagy egyéb okokból „felmerül a társadalmi kirekesztés kockázata”. Ezek kilétére az AJPIS és a polgármesteri hivatal alkalmazottjából álló bizottság derít fényt. Hetvenhárom személy a kötelező lakásbiztosításból próbál pénzt szerezni megrongált ingatlanja kijavítására. A június-júliusi esőzések alatt országos szinten csaknem 800 házat rongált meg a víz. Csak azok kapnak kártérítést, akiknél egészségügyi, vagy egyéb okokból felmerül a társadalmi kirekesztés kockázata Tragikus sorsú honvédekre emlékeztek Újraállítanák a székelykaput Szombaton a Történelmi Vitézi Rend primőr dálnoki Veress Lajos törzsének többségében erdővidéki tagjai Vargyason és Olaszteleken tartottak megemlékezést olyan magyar honvédek sírjainál, akik 1944 szeptemberében, az Úz völgyében vesztették életüket. Böjte Ferenc A vitézi hagyományok őrzői először a vargyasi temetőben, Bodor Sándor sírjánál tisztelegtek. Vitéz Bartha Imre Bardoc-Miklósvár széki székkapitány elmondta, hogy az akkor 22 éves vargyasi fiatalembert, Bodor Sándort 1944. augusztus 30-án éjjel, egy őrjárat során érte lövés, azonnal meghalt. Az olaszteleki temetőben Bálint László sírját koszorúzták meg. Bálint honvédtizedest ugyanazon az őrjáraton lőtték meg, mint vargyasi társát, ő azonban másnap reggelig szenvedett, akkor halt bele sebébe. Bálint Lászlót a helyszínen elhantolták, de - egy csernátoni bajtársa révén - családja megtudta, hogy hol van eltemetve, és a következő év (1945) áprilisában utánamentek, hamvait hazahozták Olasztelekre. A két megemlékezés között a vitézi rend tagjai a székelyszáldobosi keresztútnál is megálltak, ott, ahol 1940 szeptemberében, az Erdővidékre bevonuló magyar honvédeket székelykapu fogadta. Itt hangzott el, hogy két év múlva, a bevonulás 80. évfordulójára a helyszínen felállítanának, a bevonuló honvédeket fogadó, 1940-es székelykapu kicsinyített mását. Az olaszteleki temetőben Bálint László sírját koszorúzták meg