Székely Hírmondó, 2018. november (23. évfolyam, 208-228. szám)

2018-11-01 / 208. szám

SZÉKELY Hírmondó 2018. NOVEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Fegyverbe, szoborba! Megilletődtem, amikor Buda­pesten, a Fővám tértől mende­­gélve a Városháza felé, az egyik ház homlokzatán megláttam a bronztáblát, azon Eminescu ne­vét előtérben. A táblán a szöveg, hogy ebben a házban működött a Familia román (!) lap szerkesz­tősége, mely lap a nagy román költő több versét közölte. Na, ez már igen! - gondoltam magamban. Ki beszél itt, ebben a gyönyörű városban fajgyűlölet­ről! Igaz, 1919-ben, amikor már a háborút csak a románok folytat­ták, kirabolva Budapestet, más városokat, a fél országot, Band­­holtz amerikai tábornok ostorral, fegyverrel verte ki a Magyar Nemzeti Múzeumból a szerve­zetten rabló román katonákat, kergette el az épület előtt felso­rakozó katonai teherautókat, nem engedvén a rablott holmi, műkincs elszállítását. A tábornok szobra ma ott áll a Szabadság té­ren, az amerikai nagykövetség mellett. Eminescu emléktáblája ma is ott a ház falán. Pedig azóta száz fejben, lélekben térült-fordult az élmény, olvasván, Eminescu a magyar nyelvet kutyaugatásnak nevezte, szerinte a magyaroknak semmi joguk nincs Erdélyhez, az ősi román földhöz stb. És ezen túl, messze is! Itt áll előttem a La arme! (Fegyverbe!) című, 72 soros verse. Nem botlás ez, kérem, tu­datos nemzeti program a költő részéről, fegyverbe szólítás, gyil­kolásra, hiszen„Brassótól Abrud­­bányáig elnyomva a román,­­hát fegyverbe, román testvérek! A szelíd beszarábokat szánja Eminescu, venné őket ölbe, és emlékeztet betolakodó népekre, nevezetesen „kutya fejű magya­rok, tatárok, gúnyt űznek belő­lünk máig, a mi öklünk alá kerül­tök ti holnap, kiütjük állkapcsoto­kat a helyéből, és a te gyűlöletbe áztatott nyelvedet kitépjük a tor­kodból, te kutya, az öklünket a szádba nyomjuk, mert annyira szeretünk, te kutya, a karunk cso­dát tesz majd, s rabokká lesztek ti, ma dicső uralkodó gazdák." Tudjuk, a gyűlölet is lehet ele­mi erejű. Ám ebben az állapot­ban Eminescu gyilkolásra, népir­tásra buzdítja román testvéreit, pusztításra és nem fölszabadu­lásra. Minap a Kovászna Megyei Könyvtárat kutattuk föl a helyi szakemberrel. Egyetlenegy Emi­­nescu-kötetben sem találtuk meg a La arme (Fegyverbe) című versét, amelyről beszélek. Nem a beletörődés bólint bennem, hi­szen a nyelvünket tépik, kultú­ránkat ma a fegyverben álló bírá­­ink és hóhéraink. Rég ismerem Eminescunak ezt az oldalát is. Vi­szont elképzelni is rettenetes szá­munkra, hogy Kovásznán Emi­nescunak és Iuliu Maniunak akar­nak szobrot állítani a románok. Láttam az iratcsomót. Még csak a megyei tanácsnak kell jóváhagy­nia, s minden megy e vers és szándék lucskos csapásán..­­ . Mindannyiunk felelőssége, hogy jól működjön Sok szemetet termelünk Ambrus József, a Kovász­na Megyei Hulladékgaz­dálkodási Egyesület igaz­gatója és Máthé László, a Tega Rt igazgatója vol­tak a meghívottjai a ked­di, Baráton tartott Torto­­ma Önképzőkörnek. Böjte Ferenc A házigazda, Demeter Zoltán művelődésszervező az est során megjegyezte, hogy a szokásos „kulturális” téma helyett ezúttal azért esett a választás a hul­ladékgazdálkodásra, hogy népsze­rűsítsék egy kicsit az egy ideje Er­dővidék településein is bevezetett szelektív hulladékgyűjtést, hogy az emberek több információt kapja­nak az újrahasznosítható hulladék külön gyűjtésének lehetőségeiről, és nem utolsósorban általános be­tekintést nyerjenek a hulladékgaz­dálkodásba is, melyről oly sokat hallani, de annál kevesebbet tudni. Egy bizonyos, rengeteg szemetet termelünk, ám az már kevésbé ér­dekel minket, hogy mi történik ez­zel a hulladékkal, hiszen, ha egy­szer kifizettük a „szemétdíjat”, úgy véljük, onnan tovább már nem a mi dolgunk a törődés - hangzott el a felvezetésben. Az erdővidékiek nagyrészt tud­ják, hogy a régióban többen pró­bálták már megoldani így vagy úgy a hulladékgazdálkodás kérdését, néhány éve egy 1 millió eurós pá­lyázat is lefutott e témában (a 2012 előtti baróti városvezetés jóvoltá­ból), minek eredményeként „sze­lektív szigetek” épültek, azonban mára ezek az építmények is gya­korlatilag hulladékká váltak. Mint azt Ambrus József megjegyezte, nem tudni, mi lesz a sorsuk, egy vi­szont biztos: nem használhatóak. Az igazgató azzal kezdte, bár nem népszerű manapság a hulla­dékgazdálkodásról beszélni, mégis muszáj megtenni, állítását alátá­masztandó, a hallgatóság részéről sok egyéni kérdés is felmerült az est során, ami arra is rávilágított, hogy bizony, a vállalat és ügyfelei közötti kommunikáción bőven van még, amit javítani. Demeter Zoltán javaslata az volt, hogy a vállalat a honlapján próbálja megválaszolni az ügyfelek „gyakori kérdéseit”, ugyanakkor az ügyfeleket is bátorí­totta, hogy kérdezzenek, mert ma­ga a Tega igazgatója is felveszi a te­lefont, vagy éppen visszahív bárkit, aki gondjával hozzáfordul. Problé­mák pedig vannak, a meghívottak azt mondták, hogy még a hulla­dékgazdálkodással kapcsolatos új­ságcikkek alatti hozzászólásokat is elolvassák, hogy tudomást szerez­zenek a gondokról és orvosolják azokat. Másrészt néhány általánosan közszájon forgó tévhitet is elosz­lattak a találkozón­, például azt, hogy a Tega maga, és az egész hul­ladékgazdálkodás nem egy kincses­­bánya, a vezetők „vért izzadnak” azért, hogy tartani tudják a hulladék elszállításának jelenlegi tarifáját, miközben minden drágul: az üzem­anyag, a hulladék kezelésének költ­ségei és így tovább. Szó esett a hul­ladékgazdálkodási egyesület és a T­ega környezettudatosságra neve­lő kampányairól, a mezőn, utcán el­dobott hulladékról, a hulladék el­szállításának, gyűjtésének helyi hi­ányosságairól is, és bár mondták, hogy az ország más vidékeihez ké­pest Kovászna megye nem áll rosz­­szul a hulladékgazdálkodás terén, azért van még, amit közösen tenni, de, hogy még jobban menjenek a dolgok, az a polgárok, az önkor­mányzatok felelőssége is. « .­. t. Nehéz az Eu­rópai Unió elvárásait teljesíteni, úgy, hogy közben ne emeljük a sze­métdíjat - mondták a Tortoma meg­hívottjai Fejsérülése végzetesnek bizonyult Belehalt a verésbe Sepsiszentgyörgyön egy személyt az utcán bántalmaztak. Az áldo­zat utólag elhunyt a kórházban. Támadója ellen elsődlegesen csupán ütlegelés és más erősza­kos cselekedet vádjával indult nyomozás, ám utólag a vádat az illetékesek halálra okozó ütések­re változtatták. Tinea Teddy Különféle forrásokból megtud­tuk, hogy az öt­éves áldozat, illet­ve a 37 éves vádlott az említett pén­teki napon együtt italozott, elin­dultak valahová, amikor az Állo­más negyedben spontán konfliktus nyomán verekedni kezdtek Az ál­dozat az ütések miatt veszthette el egyensúlyát, tény, hogy elesett, és beverte a fejét. A sebesült férfit sú­lyos sérülésekkel szállították kór­házba, ahol utólag elhunyt. Tolvaj-Marin Nicoleta, a megyei rendőrség szóvivője érdeklődé­sünkre elmondta, pénteken értesí­tették a Kovászna megyei rendőrsé­get arról, hogy egy utcán bántalma­zott férfit szállítottak a kórházba. Közvetlenül a riasztás után azonosí­tották a 37 éves elkövetőt, ám mivel az áldozat utólag elhunyt, ezért megváltozott a vád besorolása, így az ügyet átadták az ügyészségnek. Az ügyészség a médiának kifej­tette, abban az esetben, ha a vád­lottról beigazolódik, hogy hibás, akár 6-12 év közötti börtönbünte­tésre is számíthat.­­• Képünk illusztráció. Fotó: George Călin A nyomozás az ügyészek szigorú fel­ügyelete alatt zajlik tovább - fejtette ki a megyei rend­őrség szóvivő­­ je AKTUÁLIS Újabb halálos háromszéki munkabaleset Odanyomta a farönk Pár hete az idei év harmadik halá­los munkabalesete következett be Háromszéken: jelenleg a szakem­berek azt vizsgálják, hogy hivatalo­san is munkabalesetnek minősít­­hető-e az erdőfülei tragédia. Ördög Lajos, a Kovászna Megyei Munkafelügyelőség vezetője érdek­lődésünkre elmondta, pár hete halá­los balesetről értesítették a felügye­lőséget, jelenleg pedig azt vizsgálják, hogy minden körülmény munkabal­esetre utal-e.­­ Az Erdőfü­lén történt tragédia gyakorlatilag mindenben hasonlít a korábbi, a megye másik sarkában, Kommandón megesett, ugyancsak emberi életet követelő, és ugyancsak az erdőkitermelésben történt bal­esethez. Éppen ezért, hamarosan ta­lálkozót tartunk a fakitermelésben munkálkodó cégeknek, intézmé­nyeknek, hivataloknak, ahol rávilá­gíthatunk a hiányosságokra, elemez­hetjük ezeket - magyarázta Ördög. Az említett erdőfülei tragédiánál éppen egy oldalban munkálkodott az áldozat, aki a szakemberek felte­vései szerint nem figyelt eléggé kör­nyezetére, így nyomhatta oda egy nagyobb farönk. Idén összesen 3 halálos munka­baleset történt, ebből kettő fakiter­melésben. « T.T. Ördög Lajos szerint me­gyénkben az erdőkiterme­lés terén a leg­­aggasztóbb hiányosság, hogy a mun­kások eseten­ként egyedül dolgoznak

Next