Székely Hírmondó, 2019. január (24. évfolyam, 1-20. szám)

2019-01-22 / 14. szám

■n If fizentsétekA Körkép Hivatal és a Pro Press Egyesület együttműködése révén Bartos Lóránt Bemutatták a Tarnóczy-Mikes-kastélyról szóló könyvet Kézdiszentlélek régi térképeken A kézdiszentléleki Petőfi Sándor Művelődési Ott­honban telt ház előtt, több mint kétszáz érdek­lődő jelenlétében tartot­ták dr. Csáki Árpád legú­jabb, a Perkő alatt meg­bújó rombirtokról és épí­téstörténetéről szóló, 2018 végén kiadott, A kézdiszentléleki Tar­­nóczy-Mikes-kastély cí­mű tanulmánykötetének bemutatóját. Ugyanott azokat a régi térképeket is közszemlére bocsátot­ták, amelyeken megjele­­ nik Kézdiszentlélek neve. A számos érdeklődőt Balogh Tibor, Kézdiszentlélek pol­gármestere köszöntötte, hangsúlyozva, a bemutatandó ki­advány az első lépés egy nagyobb álom megvalósulása felé, ami a kas­télyrom feltárást jelenti, illetve be­kapcsolását a környék idegenfor­galmi látványosságai sorába. Ehhez pedig elengedhetetlen az a hiány­pótló munka, amit dr. Csáki Árpád történész végzett. Az elöljáró korábban hosszas keresgélés után sem talált egy-két leíráson kívül semmilyen tudomá­nyos munkát, ami foglalkozott vol­na az egykori vár történetével vagy annak tulajdonosaival. Most sike­rült tisztázni, hogy a terület tulaj­donjoga az önkormányzatot illeti, így lehetőség nyílt arra, hogy hiva­talos keretek közepette előbb fel­tárják a castellumot, majd ezután elkezdjék annak restaurálását. A kastély története A megyeszékhelyi történész a könyvben szereplő adatokról, ér­dekességekről tartott tömör, vetí­tett képes előadást, végigvezetve a hallgatóságot a birtok és a számos kézen átment, egykoron a környék A könyv borítóján a Tarnóczy­­kastély 1831-ből származó te­lekrajzának egy részlete látható egyik legszebb és legjelentősebb úri épületeként számon tartott le­gendás épület történetén, így kide­rült, kik voltak a castellum tulajdo­nosai a 17. század elejéig, hogyan alakult annak a sorsa a 17. század első felében, milyen körülmények között került a kőröspataki Kálno­­kyak, majd a kőröspataki Kálnoky és zabolai Mikes család közös tu­lajdonába, továbbá az is, hogy a 19. század első évtizedeiben az ősi fé­szek miként jutott a zabolai Mikes családtól haszonbérlők kezére. Szó esett arról is, hogy mit akart kezde­ni a kastéllyal a torjai báró Apor Lázár, és arról is képet kaptak az ér­deklődők, miként romlott az épü­let állapota a 19. század második felében, illetve a 20. század folya­mán. Csáki Árpád emlékeztetett: a kastély elsősorban Kemény Zsig­­mond Özvegy és leánya című regé­nyének egyik helyszíneként tett szert hírnévre. Ez a regény volt az első, amit a szerző újraolvasott, amikor egy évvel ezelőtt megbízást kapott Kézdiszentlélek község pol­gármesterétől, hogy a vonatkozó szakirodalmat, levéltári forrásokat felkutassa, és ezt egy tanulmányban összegezze. A történész elmondta: „Kézdiszentlélek különösen gazdag történelmi múlttal bír, ezért nem véletlen, hogy különböző tudo­mányágakban már jelentek meg kutatások, mint például Borcsa Já­nos breviáriuma vagy dr. Jánó Mi­hály munkája, aki a perkői kápolná­ról írt tanulmányt. Kézdiszentlélek Háromszék-szerte az egyik leggaz­dagabb épített örökséggel rendel­kező település, éppen ezért számos tanulmány tárgya mindaz, ami itt található. Ez a munka, ami könyv kiadásával kezdődött csak az első lépése egy hosszú, több évet tartó nemzetközi kutatásnak, hiszen már magyarországi régészek is érdek­lődnek a téma iránt.” A szerző a tanulmány összegzé­sében leírja, hogy a kézdi Sándor család 15. századra visszavezethe­tő kézdiszentléleki lakóházát, ame­lyet a 16. század elején már fallal övezett épületként jelölnek, Beth­len Gábor fejedelem idejében, 1627 körül Tarnóczy Sebestyén várkastéllyá bővíttette. Az idők fo­lyamán az állandó lakhely-jellegét elvesztő kastély már a 18. század végén pusztán állott, rendszerint haszonbérlők kezében volt, és a ko­rabeli leírások alapján visszafordít­hatatlan károkat szenvedett. Báró Apor Lázár még tett ugyan egy re­ménytelen kísérletet a megmenté­sére az 1830-as években, ám a 19. század derekától különféle leírások és a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményében azonosított fény­­képfelvételek révén már csak a las­sú pusztulását kísérhetjük végig. Ez a képanyag egyébként a könyvet is gazdagítja, régi fotográfiákon te­kinthetjük meg a castellum állapo­tának romlását. A kiadvány tartal­mazza a pontos levéltári forrásokat, egy értékes adattárat, ami többek között rávilágít arra is, hogy mik tartoztak a kastélyhoz és a körülöt­te levő birtokhoz. Egyike ezeknek a Gróf Kálnoki Sámuel javainak összeírása 1698-ból. A könyvbemutató dedikálással ért véget. Csáki Árpád ennek során arra kérte a jelenlevőket, hogy amennyiben portájukon faragott köveket vagy bármilyen, a kastély­hoz kapcsolódó tárgyi emléket ta­lálnak, értesítsék, hogy minél telje­sebb képet lehessen kapni az egy­koron pompázatos épületről. Térképek és névváltozat'')' A bemutatott kiadvány T'5-Wp számban tartalmaz térképeket is, amelyeknek egy része Tamás Sán­dor megye tanácselnök gyűjtemé­nyéből származik. A háromszéki önkormányzat vezetője a könyv­­bemutató után rövid előadást tar­tott Szentlélek térképi megjelenítése és nevének változatai az elmúlt 800 évben - legenda és valóság között címmel. Mint kiderült, az évszázadok fo­lyamán a település neve számos alakban jelent meg, az újabbakon a maihoz hasonló írásmóddal (pl. Szent Lélek), de szerepelt Szlélek­­vár-ként, Kezdi Sz­élekvár-ként is. A teremben derültséget keltett, amikor az előadó elmondta: a tele­pülés nevének térképeken való első elrománosítási kísérlete nem igazán sikerült, gyakorlatilag fonetikusan írták le a mai nevét. Pozitívum vi­szont, hogy a kartográfusok még a kommunizmus idején is megjelöl­ték a perkői kápolna helyét... A Tarnóczy-Mikes-várkastély­­ról elkezdett tudományos munká­latokkal kapcsolatosan T­amás Sán­dor elmondta: „egyeztettünk a Szé­kely Nemzeti Múzeummal, és reá­lis esély van arra, hogy akár az idei évben elkezdődhessen egy hazai és magyarországi régészekből álló ku­tatócsoport által végzendő régé­szeti ásatás annak érdekében, hogy feltárják, és legalább részben resta­urálják a várromot.” « app'­m 5 .» A castellum maradványai feltárásra várnak A KÉZDISZENTLÉLEKI TARNÓCZY-MIKES KASTÉLY mst . «.

Next