Székely Hírmondó, 2019. március (24. évfolyam, 41-61. szám)
2019-03-01 / 41. szám
SZÉKELY Hírmondó 2019. MÁRCIUS 11PÉNTEK Napirenden© Az egy ügyűek Vannak emberek, akik egész életükben egy rögeszmét követnek, mint Schliemann, aki hitte, Trója nemcsak mítosz, hanem létező város volt, és fel is fedezte, vagy Körösi Csoma Sándor, az őshazakereső, ő nem találta meg, ám bőségesen kárpótolt tudós kutatásaival. A csaknem egy évszázada született Fekete Gyula író mindhalálig szélmalom-harcot vívott a magyar megmaradásért. Égbekiáltó botránynak tartotta, hogy békeidőben négy évtizeden át (azóta még kettő eltelt) csökken Magyarország népessége. Mert a gulyáskommunizmus az abortuszt olyan rítusjelenséggé tette, mint a Fradi— MTK rangadót vagy a Táncdalfesztivált. De nem csak Kádárnak, hanem Antalinak és Göncznek is keményen odamondott, látván a tragikus népsorvadást. Gúnyolták, gúnyolják ma is az idegenszívű liberalizmus harminc ezüstpénzes zsoldosai. Nálunk a rendszerváltás első dekrétumában szerepelt az abszolút abortuszszabadság. Tudok az azelőtti drámákról, de ami harminc éven át történik, az kegyetlen következményekkel fog járni. Fog? Nézzük a jelent. Ősztől 2300 hellyel indulnak előkészítő osztályok a megyében, ha a magyar népesség a megye háromnegyede, akkor 1750 hely kellene magyar osztályokra, de csak 1500 lesz. Húsz évvel ezelőtt a szentgyörgyi Colánban és az állomási iskolában két váltásban folyt a tanítás (én láttam 8 H osztályt is!), ma alig gyűl össze egy-egy román és magyar osztály. A Kiss Árpád, a Traktoriskola és most a Kós Károly is a múlté. Árapatakon, Kőröspatakon igen, kell az építés, a bővítés, miközben Árapatakon a magyar gyerekeket egy kéz ujjain meg lehet számolni, összevonva egy osztályba. Milyen cirkusz volt a napokban a gyerekpénz emelése kapcsán! De arra gondoltak, hogy nem az orvos vagy a jó szakember fog dupla gyerekpénzért még egy utódot vállalni, hanem azok, akik abból élnek? A magyar kormány korszakváltó családtámogatási programot indított el, ha sikerül, hoszszú távon áldást hoz majd. Bárcsak önpusztító, önfeladó földrészünkön követőkre találna! Czakó Gábor kimutatta, az egy eredetileg szentet jelentett, és az isteni jellegre mutatott. Az együgyű tehát olyan valaki, aki az isteni harmóniába illeszkedik. És ebben a harmóniában jelen van ez a buzdító hang: sokasodjatok! Zubreczky Antal Egy lépéssel közelebb a wellnesshez Elfogadták a PAZ-t Jelentős előrelépés történt a kovásznai balneoklimaterikus központ kapcsán, ugyanis a tegnapi tanácsülésen a testület elfogadta a létesítmény területrendezési tervét. N. Sz. A. A tanácshatározat értelmében a Fenyvesek utcájában (a Lőrincz Zsigmond Sípálya szomszédságában) közel 32 ezer négyzetméteren fog elhelyezkedni a balneoklimaterikus központ. A döntés előfeltétele volt annak, hogy a wellness-részleget és strandot is magába foglaló létesítmény megvalósíthatósági tanulmánya elkészüljön. Gyerő József kovásznai polgármester szeretné, ha már az idei költségvetésbe be tudnák venni a megvalósíthatósági tanulmány értékét, azt követően pedig a műszaki tervek, majd a építkezés következne. Annak apropóján, hogy milyen anyagi fedezetből történik a központ megépítése, a polgármester több alternatívát előrevetített. Mint elmondta, az ilyen jellegű megvalósítás finanszírozására egyelőre nincs uniós kiírás, de nem tudni, mit hoz a 2021 -2027- es pályázati ciklus. Lehetőségnek látja azt is, hogy a turisztikai minisztériumtól kapnak támogatást, mert a központtal Kovászna szerepel a kormány turisztikai és infrastrukturális beruházásainak listáján. Ennek ügyében (is) csütörtökön ment a turisztikai minisztériumba a polgármester. Az elöljáró másik lehetőségnek azt látja, hogy az önkormányzat önerőből, illetve a megyei tanácscsal közösen építi meg a központot. Utolsó lehetőség gyanánt pedig célirányosan bérbe adnák a területet, és a központot egy magáncég létesítené, illetve működtetné. A Lőrincz Zsigmond Sípálya szomszédságában létesül a balneo-központ Tavaszvárásról szóló román népszokás Kelendő a márciuska Már a hét elején megbolydult a virágárusok standja Sepsiszentgyörgyön, a tavasz hírnökeit (üvegházi hóvirág és ibolya) kezdték árusítani, de a márciuskák is külön helyet kaptak a virágok között. A kereskedők próbálják éltetni a márciuska (mártitor) hagyományát. Bús Ildikó A márciuska-ajándékozás balkáni hagyomány, a nőket, lányokat március elsején lepik meg vele a férfiak, az élet újjáéledést szimbolizálja, mondja Victor Marej múzeumi szakember, aki évről évre meglepi kolléganőit ezzel a kis tavaszi figyelmességgel. „Sajnos, lassan a feledés homályába vész ez a szokás, a fiatalok nem nagyon vásárolnak. Régen még kézzel is készítettünk, igaz, napjainkban szebbnél szebb darabokat lehet vásárolni. A márciuska egy olyan román népszokás, amely a tavaszvárásról szól, és amit az idők folyamán részben a romániai magyarok is átvettek. A piros-fehér szalag, amit lópatkóra, kéményseprőkre, katicabogarakra vagy éppen virágokra kapcsolnak, a tavasz, a jókedv szimbólumai” - magyarázta. A márciuskát a néphagyomány szerint lányoknak tizenkét napig kellett viselniük nyakukban, majd hajukba tűzték mindaddig, míg a gólyák meg nem érkeztek, vagy ki nem virágzott az első fa. A zsinórt ekkor a kivirágzott fára bogozták, levették róla az érmét, és sajtot vásároltak rá, hogy egész évben hamvas bőrű, szép lányok maradjanak. Pál Erika Anett sok férfival dolgozik együtt, és mint mondta, elkerülhetetlen, hogy megajándékozzák március elsején. „Nemcsak román kollégáimtól kapok kitűzőt, hanem a magyaroktól is. Miért ne honosodhatna meg nálunk is ez a kedves tavaszi szokás, melynek magyar neve is nagyon szép: márciuska” - vetette fel. Sepsiszentgyörgyön a márciuskák igen kelendők, az árak 2 és 15 lej között váltakoznak, de a város több pontján kézzel készített képeslap-márciuskát is találnak a férfiak. A virágárusok standjain többféle dísz kapható, a leggyakoribb a hóvirág, katicabogár vagy pillangó AKTUÁLIS Nőnek a fizetések a baróti városházán 400 lej többlet idéntől Az elmúlt év decemberéhez képest idéntől átlagban majdnem havi 400 lejjel nőnek a baróti polgármesteri hivatal alkalmazottainak fizetései. Ezt a februári soros tanácsülésen jelentette be Lázár Kiss Barna András polgármester. Böjte Ferenc Az elöljáró hozzáfűzte, a hivatalnál idén mintegy kilencszázezer lejjel jut több fizetésekre, mint tavaly, bruttóban minden alkalmazott 80-120 lejjel többet kap, amihez ha hozzáadódik az ételjegy értéke, ami 350 lej körül van és az üdülési jegy 1450 lejes értéke (12-vel elosztva, hiszen ezt egyszer kapják egy évben), akkor kijön a havi szinte 400 lejes többlet. Olyan tisztségek is vannak a hivatalnál, melyeknél az állam dönti el, hogy mennyi a fizetés, mint például a polgármesteri vagy az alpolgármesteri állás, de ugyanúgy a nevelők, a kulturális szféra alkalmazottai, a bölcsődei alkalmazottak és a beteggondozók esetében is az állam határozza meg a fizetés értékét. Nagy István tanácsos kijelentette, téved, aki azt hiszi, hogy a városatyák határozzák meg a polgármesteri hivatal alkalmazottainak fizetését: ők egyszerűen csak egyetértenek vagy sem ezekkel.. . A A tanácsosok egyetértettek a polgármesteri hivatal alkalmazottainak fizetésemelésével Magyarok a román nemzetállamban Díjátadás a könyvtárban Szerda este népes közönség előtt került sor a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete (SZMÚE) által, Magyarok a román nemzetállamban címmel kiírt riportpályázat díjainak ünnepélyes átadására a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében. A Hargita Népe főszerkesztője, Surány István, jelentős eseményként értékelte a pályázatkiírást, amely örvendetes módon sok fiatalt is írásra ösztönzött, és értékes munkák megszületésére teremtett lehetőséget. Kilencvenhat éves nagymamája életének alakulásán keresztül mutatja be a 20. század magyar sorsfordulóit, igényes nyelvezettel és olvasmányosan - értékelte a partiumi származású, de Szegeden élő Bagdi Andrea Gizella Határon innen és túl címet viselő, 3. díjra érdemesített riportját Bedő Zoltán SZMÚE-elnök Szekeres Attila István Jelképekben is él a nemzeti elnyomás) című írása beszédes bizonyítéka annak, hogy szerzője a tudós felelősségével és körültekintésével közelít a témához. Ugyanakkor a vérbeli újságíró elbeszélő képességével jeleníti azt meg - állapította meg a 2. díjat nyert pályamunkáról Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője. Megrázónak és döbbenetesnek minősítette Galbács Pál televíziós szakember, szerkesztő Csáky Zoltán 1. díjra nevesített, Costica 2215 című írását, amelyből kiderül, hogy az embertelen és kegyetlen kommunista rendszer miként szervezte meg Romániában a fizikainál is fájóbb szellemi elnyomást. Csáky Zoltán a díjat megköszönve kijelentette, számos elismerése közül ez áll hozzá a legközelebb, mert a szakma olyan jeles képviselőitől kapta, akik munkásságukkal megtestesítik Kós Károlynak a Kiáltó szóban megfogalmazott parancsát: „dolgoznunk kell, ha élni akarunk, és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk.” (berecki) Csáky Zoltán Fotó: Matekovics János Zoltán író, újságíró, televíziós műsorszerkesztő átveszi Bedő Zoltán SZMÚE-elnöktől a díjat