Székely Hírmondó, 2019. március (24. évfolyam, 41-61. szám)
2019-03-18 / 52. szám
SZÉKELY Hírmondó 2019. MÁRCIUS 18., HÉTFŐ ELŐADÁS » Ma 13 órától az uzoni kultúrotthonban Csorna Gergely képzőművész, csángókutató (Budapest) Tanárként Moldvában címmel tart előadást. A belépés ingyenes. » Ma 19 órakor Erdővidék Múzeuma Kászoni Gáspártermében Kratochvil Károly, az elfelejtett parancsnok címmel Domonkos László történész (Budapest) és Csomna Gergely tart előadást. A Kratochvil Károlyról és a Székely Hadosztály küzdelmeiről írt kötet a helyszínen megvásárolható. » Két irodalmi-történelmi vetített képes előadással érkezik újra a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárba Tircsné dr. Propper Valéria, az irodalomtudományok doktora Miskolcról. Holnap 18 órakor Honfoglalás címmel tart előadást, március 20-án, szerdán 18 órakor a három magyar fohász (Himnusz, Szózat, Magyar Hiszekegy) történetéről és üzenetéről értekezik. BÁBSZÍNHÁZ Március 19-én 10 és 12 órától a Cimborák Bábszínház a Halhatatlanságra vágyó királyfi című, magyar népmeséből készült bábjátékát adja elő a Vigadóban. OLIMPIKONOK HANGVERSENYE Ma 18 órától kerül sor az Árkosi Kulturális Központ és a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum közreműködésével szervezett Olimpikonok előadására. Fellépnek különböző hangszeren játszó diákok. Előadók: Winter István Zeév (III. osztály, klarinét), Sebestyén-Lázár Kata (IV. osztály, fuvola), Dombi Árpád Tivadar (VI. osztály, klarinét), Sebestyén-Lázár Regina (VIII. osztály, zongora), Huszár Kincső (VII. osztály, fuvola), Vajda Gergő (VII. osztály, trombita), Kádár Balázs (VIII. osztály, klarinét), Máthé Izabella (IX. osztály, fuvola), Kádár Mihály (X. osztály, trombita). Felkészítő tanárok: Császár Katalin (fuvola) Kőmíves-Bokor Zsuzsa (zongora), Gábor Szabolcs (klarinét), Szántó Zsombor (klarinét ),Veres István (trombita). Zongorán kísér: Kőmíves-Bokor Zsuzsa, Bándi Margit, Szabó Levente. A forradalom megjelölte Sepsiszentgyörgyöt is Virtuális városi séta József Álmos nyugalmazott tanár, helytörténész szerda délután az 1848- as szabadságharc szentgyörgyi emlékjeleit és helyeit érintő vetített képes, virtuális városi túrára invitálta a város lakosait. Nem is gondolnánk, a mindennapjaink a forradalmi lelkületet léptennyomon megidéző térben zajlanak, az előadáson pedig mintegy 25 ilyen objektumot leltározott fel az előadó. Emléktáblák, emlékművek és épületek őrzik a honvédek, szabadságharcosok, csaták szellemét, mindenekelőtt a Gábor Áronét, aki talán a legnépszerűbb, legismertebb hőse a háromszéki forradalmi eseményeknek. József Álmostól megtudtuk, a bécsi döntés után a megye elöljárói pályázatot hirdettek egy Gábor Áron-szobor elkészítésére, amelyet a mostani Mihai Viteazul térre terveztek. Varga Ferenc el is készítette a gipszmintáját, a mű felállítására viszont már nem került sor, azonban az eredetinek meg kell lennie valahol Magyarországon. Az akkori megyeháza, a jelenlegi megyei könyvtár épülete mögötti kert Füge-kertként vonult be a köztudatba, holott tulajdonosáról Fügér-kertnek nevezték: itt próbálta ki Gábor Áron az első ágyút, a fáma szerint már az első golyó célba talált (azt nem tudni, mi volt a célpont). Sorolhatjuk ennek a szellemi erőtérnek a további pontjait: a Balázs Antal által kivitelezett, az aradi vértanúkra emlékeztető kopjákat a könyvtár mögött, a Kossuth-szobrot a városi művelődési ház előtt (Kossuthra nemcsak forradalmárként, hanem a város díszpolgáraként is emlékezhetünk), Kis János Olt utcai harangöntő műhelyét (az igazi harangöntő, Kis István műhelye viszont a Templom utcában van), az Ady Endre-iskola előtti, az eprestetői csata emlékére készített műemlék másolatát (az eredetit Trianon után a kaszárnya területén elásták), aztán a Makk-féle összeesküvés háromszéki szereplőinek a siralomházát, amelyen emléktábla is van a kivégzettek, Váradi József és Bartalis Ferenc emlékére. Az őrkői vesztőhelyet jelölő síremlék, a székely szabadság napjára emlékeztető turulmadár, a temetőben Tuzson János, Incze Dániel sírja, a megyeháza épülete, a szemerjai temetőben a vesztes szemerjai csata emlékére leszúrt kardot formázó emlékmű további jelek, amelyek arra emlékeztetnek, eleink nem alkudtak és méltók kell lennünk hozzájuk. A központi ’48-as emlékmű „élete” is igen hányatott: 1874-ben készült el, a két világháború között ledöntötték, Andrei Mureanuszobrot terveztek a helyére, a kicsi magyar világban újra felállították, de az összetört oroszlánok helyébe csak 1972-ben, Sylvester Lajos közbenjárására készültek újak. Szomorú ténye a háromszéki forradalmi eseményeknek - ezzel Lőrinczi Dénes helytörténész, a megyei könyvtár munkatársa egészítette ki az elhangzottakat -, hogy a vármegye összes dokumentumát, amelyet a megyeházán tartottak, az 1849-ben bevonuló oroszok részben a Fügér-kerti kútba dobták, részben ösvényt raktak belőlük a főtérig, ahol máglyán elégettek mindent. Ezért Háromszék újkori és középkori története nehezen kutatható, sok ismeretlent rejt. Bodor Tünde Az ember feledékeny természetű,_____ időnként vissza kell vezetni múltjához, mondta József Álmos Gy. Szabó Béla munkáiból nyílt kiállítás Baróton Ötven év után A múlt héten nyitották meg Baróton, Erdővidék Múzeumának Kászoni Gáspár-termében Gy. Szabó Béla néhai kolozsvári grafikus, képzőművész akvarellekből, pasztellekből, metszetekből álló emlékkiállítását. A kiállítást, valamint Gy. Szabó életét, munkásságát, hagyatékának őrzője, Ferenczy Miklós kolozsvár-új alsóvárosi református lelkész méltatta. Böjte Ferenc A kiállításmegnyitón elhangzott, Gy. Szabó Béla-kiállítás legutóbb 50 évvel ezelőtt volt Baróton, a jelenlegi tárlat már csak ezért is mérföldkőnek számít a kisváros művelődési életében, egyébként pedig a művész 1985-ben bekövetkezett halála óta ez a 125. kiállítás munkáiból, melyek között Baróton olyanok is megtekinthetők, amiket eddig soha, sehol nem láthatott a közönség. A kiállított munkákat Gy. Szabó 1929 és 1982 között készítette, azokon mindenekelőtt az ő maga által is bejárt helyek jelennek meg, kezdve a jól ismert erdélyi tájaktól egészen Olaszország, Görögország, Belgium, Bulgária avagy az egzotikus Kína és Mexikó vidékeit ábrázoló képekig. ,„Amint a kiállított anyag is tükrözi, Gy. Szabó mélyen ragyogó színekkel dolgozott, könynyedén festett, könnyedén rajzolt, végtelen színfoltokban ábrázolva a tájat” - mondta a tiszteletes, részletezve, hogy bár festett is, rajzolt is, igazából egyedit és nagyot metszeteivel alkotott. „Ő maga, amíg élt, mindig csak fametszeteket állított ki, saját magát pedig grafikusnak és fametszőnek titulálta”. Ferenczy Miklós azt is megemlítette, hogy Gy. Szabó baróti kiállításának létrejötte Nagy Károly volt erdővidéki esperesnek is köszönhető, akivel egy találkozón beszélgettek arról, jó volna a kiállítást elhozni Erdővidék Múzeumába. Az ötlet pedig most valósult meg. A kiállítást végül az iskolások, de látogatók más csoportjainak figyelmébe ajánlották, Ferenczy tiszteletes pedig arra is kitért, hogy aki Kolozsváron jár és kíváncsi Gy. Szabó hagyatékéra, az a Bánffy-palota mögött megtalálhatja a Ferenczy család lakását, ahol Gy. Szabó Béla is élt 1967 és 1985 között, s ahol a művésznek további munkái is megtekinthetők. A megnyitón közreműködött Veress Dániel baráti zenetanár, akinek révén hosszú idő óta most először szólalt meg a Kászoni Gáspár-teremben álló zongora. Gy. Szabó Béla munkásságát, életét Ferenczy Miklós református lelkész méltatta MŰVELŐDÉS