Székely Hírmondó, 2019. június (24. évfolyam, 102-120. szám)

2019-06-03 / 102. szám

SZÉKELY Hírmondó 2019. JÚNIUS 3., HÉTFŐ Napirenden© Most akkor meg mi lesz? A cikksorozat első részében a romániai európai parla­menti választások eredmé­nyeit a belpolitikai, a második­ban pedig a nemzetállamok felé nyúló európai uniós párt­verseny kontextusában próbál­tam elhelyezni. A harmadik, s egyben befejező rész mindezen eseményeknek az erdélyi ma­gyar képviselet mozgásterére tett lehetséges hatásait venné górcső alá az első két részben már megjelenített politikai erő­terekben. Avagy jó-jó, de mit te­gyen az erdélyi magyarok párt­ja? Vegyük elsőként a hozzánk legközelebb eső román belpoli­tikát. Tekintettel a folyó év vé­gére szervezett elnökválasztás­ra és a jövőre esedékes önkor­mányzati, majd az azt követő parlamenti választásokra, az RMDSZ igazi demokratikus táv­futás elé néz. Regionális kisebb­ségi szervezetként feladatát nem fogja megkönnyíteni, hogy az országos román pártok kö­zött kiéleződött szavazatszerzé­si verseny zajlik, s a média által felhangosított csatazajra ma­gyar választópolgárok is oda­­csődülnek. Lássuk be, a Szövet­ség által hirdetett racionális és higgadt transzilván pragmatiz­mus mellett igézve virágzanak a televíziók aktuális hírdrámái (a Fény és a Sötét csöpögős, forra­dalmi romantikája), vagy a Fa­­cebook népszerűsítette infanti­lis politikai nagyotmondások, és a belőle táplálkozó kollektív ér­zelgősség és képmutatás. A po­litikai kultúra látványos leolva­dása. Akármilyen irányt vagy for­dulatot is vegyen a belpolitika, az RMDSZ-nek változatlanul partnereket kell találnia eman­cipációs kisebbségpolitikai programjához, és eleget kell tennie a helyi önkormányzatok forrásigényeinek. Az ehhez való hűség feltétele az, hogy to­vábbra is tisztes távolságból szemlélje a román pártok perle­kedéseit, hiszen azok pillanatok alatt váltanak szövetségest és­­ ellenségképet. Csak így biztosít­hatja, hogy egyaránt vállalható legyen az illékony kormányol­dal és örökös ellenzék számára. Az Európai Parlamentben is hasonló stratégiára van szük­ség. Legyen szó akár a FUEN, akár az SZNT által benyújtott ki­sebbségjogi kezdeményezésről, a siker reményében az RMDSZ törzsi ellentéteken, pártokon, frakciókon és nemzeti kerete­ken átnyúló együttműködés­ben érdekelt. Gondolatban és cselekedetben. Ahogy az erdé­lyi magyarok is a mindennapok­ban. A Felavatták a benedekmezői lovardát Emberré tesz a Bölcs embernek ló való, mert lóvá tesz az ember, és emberré aló- idézték Jókai Mór szavait a Kős­lő Mik­lós gyergyószentmiklósi tervező által megálmodott lovarda avatásán, melynek legfőbb jelentősége ab­ban áll, hogy egész évben lehetővé teszi a lovasokta­tást, lovaglást a környékbeli gyermekek, felnőttek szá­mára. A vasárnap déli avatón számos vendég jelenlé­tében vágtak el szalagot: Brendus Réka a magyar kor­mány képviseletében, Antal Árpád és Sztakics Éva, Sepsiszentgyörgy polgármestere és alpolgármestere, valamint Demeter János, a lovardát működtető Va­don Egyesület ügyvezető igazgatója. S­ztakics Éva röviden vázolta, hogyan lett egy, a kiváltságo­sokat kiszolgáló pártfarmból kezdetben egy gyermektábor Al­bert Almos polgármestersége ide­­jén, amit a továbbiakban Antal Ár­pád ötlete alapján fejlesztettek szó­rakozási, tanulási lehetőséggé úgy, hogy lovakat vásároltak. A Vadon Egyesület által működtetett lovas­központban évente több száz gyer­mek tanul, de most nemcsak sze­zonban tehetik ezt, hanem télen­­nyáron. Brendus Réka, a magyar kor­mány nemzetpolitikai államtitkár­ságának osztályvezetője Jókai mondását továbbgondolva mond­ta: a ló testi és lelki gyógyulást vált­hat ki az emberben, és jó, hogy ez­Bodor Tündé­re éppúgy lehetőségük van a szép­mezői szegény sorsú gyerekeknek, mint a Máltai Szeretetszolgálat éves táborában a mozgássérültek­nek, avagy a lószerető gyermekek­nek és felnőtteknek. Antal Árpád polgármester sze­mélyes vallomással kezdte beszé­dét: tizenegy évvel ezelőtt, mikor Tamás Sándorral arra az elhatáro­zásra jutottak, hogy itthon Három­széken pályáznak meg köztisztsé­get, azzal a céllal tették, hogy nem­zetpolitikai intézményeket létesít­senek, mára pedig a lovassporthoz köthető rendezvények, mint a Szé­kely Vágta vagy a lovasközpont is azzá nőtték ki magukat. Megkö­szönte a lovarda létrejöttéért kifej­tett munkát Sztakics Évának és De­meter Jánosnak, illetve a magyar kormány együttműködését, társfi­nanszírozását. Utoljára Madaras Péter, a lovar­dát tervező Köllő Miklós építész irodájának munkatársa szólalt fel, aki elmondta: ez az építmény pro­totípussá válhat, miután ez már a második, amelyik ugyanazon terv alapján épül fel, az elsőt Csíkszent­­simonban a Szent Ferenc Alapít­vány megrendelésére húzták fel. Tájba illő építményt akartak ha­gyományos anyagokból, mely Szé­kelyföldön akárhol megépíthető, ugyanakkor értékét jelzi, hogy az Európai Unió 2019-es Mies van der Rohe kortárs építészeti díjára jelölték. A szalag átvágása után a meg­nyitó ünnepséget rövid lovasbe­mutató zárta az új létesítményben. A szabadtéri oktatópálya közelsé­gében megépült fedett lovarda a Bethlen Gábor Alap 21 millió fo­rintos támogatásával és a szent­­györgyi önkormányzat közremű­ködésével épült fel (összértéke 900 ezer lej), egy 20x20-as gyakorlópá­lyát és körülbelül 100 fő befogadá­sára alkalmas minilelátót foglal ma­gában. Mindenki megelégedésére évek óta Nagy Eszter lovasoktató foglal­kozik eredményesen a gyerekek­kel, aki tapasztalati tudását - tíz évig a Kálnoky Alapítvány kőrös­pataki lovardájában lovagolt - most a Román Lovasszövetség képzésén egészíti ki az elméleti tudnivalókkal, illetve szerez okta­tói oklevelet.« „Szamárságok" a TAM-ban? Román támad románt Vita alakult ki a sepsiszentgyör­gyi helyi tanács csütörtöki ülésén az Andrei Muresanu Színház (TAM) következő öt évre szóló menedzseri tervének elfogadása­kor. Úgy látszik, a románok egy része nem érzi magáénak ezt az intézményt, míg a magyarok egy része viszont igen. B.T. A határozattervezetet Sztakics Éva alpolgármester terjesztette elő, hozzátéve, hogy a színház élén álló Popa Anna-Mária hosszú évek óta az első olyan színházigazgató, aki végigvitte mandátumát, sőt foly­tatni is szeretné tevékenységét. A tanács erre felhatalmazhatja három vagy öt évre, az utóbbit javasolták. További erénye, hogy nyitottságot tanúsított a város rendezvényei iránt. Az pedig, hogy az Andrei Muresanu Színház nézőinek mint­egy 40%-a magyar, azt bizonyítja, az intézmény a repertoárral széle­sebb közönség felé is nyitott. A határozattervezet szavazásra bocsátása előtt Pârvan Rodica szo­ciáldemokrata tanácsos felrótta,, hogy Popa Anna-Mária nem ver­senyvizsgán kell megszerezze-meg­­őrizze tisztségét, ami szerinte azért van, mert „az önkormányzat meg­jutalmazza azért, hogy tavaly év vé­gén műsorra tűzte a Nem éppen 1918 című szamárságot” (Székely Csaba színművéről van szó - szerk. megj.). A tanácsos hiányolta a szín­ház repertoárjából a klasszikus da­rabokat, amelyekkel külföldi szín­házfesztiválokon is szerepelhetné­nek, állítása szerint a sok színpadi szexet és trágárságot tartalmazó darabok nem hozzá szólnak, és nem csak a maga nevében beszél. Sztakics Éva válaszában kifej­tette, a színházi repertoárba soha nem szóltak bele, a Nem éppen 1918 sem egy megrendelt előadás volt, de az, hogy négy éve folyama­tosan növekszik a nézőszám, és az előadásokra a helyek 98%-a elkel, azt bizonyítja, jó úton halad a ro­mán színház. A határozattervezetet végül el­lenszavazat nélkül, Pârvan Rodica tartózkodása mellett elfogadta a ta­nács. " AKTUÁLIS Sepsiszentgyörgy is csatlakozik Közös éneklés a főtéren A Kónya Ádám Művelődési Ház és Sepsiszentgyörgy Municípium Polgármesteri Hivatala a nemzeti összetartozás napján közös ének­lésre hívják a sepsiszentgyörgyi kö­zösséget, a megmozdulásra június 4-én 12 órától kerül sor Sepsi­szentgyörgy főterén. Mindazok, akik bekapcsolódnak, Szarka Ta­más Kézfogás című dalát énekelhe­tik közösen a városban működő kórusok tagjaival. Szarka Tamás, a Ghymes együt­tes alapítója, Kossuth-díjas énekes, zenész, zeneszerző, költő ötlete alap­ján indult el a közös éneklésre alapo­zó, a határokon átívelő mozgalom, amely a 99 éve aláírt trianoni béke­­szerződésre kíván emlékezni. Június 4-én, magyarországi idő szerint 11 órakor Szarka Tamás Bu­dapesten, az Országháza előtt, a Kos­suth téren fogja elénekelni a Kézfo­gás című dalát 7000 gyerek kíséreté­vel. Ugyanebben az időben a dal fel­csendül majd Vajdaság Felvidék, Er­dély és Magyarország több mint 100 településén. Az eseményt élőben közvetíti az MTVA M1 híradója. Ehhez a kezdeményezéshez csat­lakozik Sepsiszentgyörgy is, így a dal a város összevont kórusának előadá­sában lesz hallható, velük közösen énekelhetnek a városlakók kedden 12 órától a kőszínpadnál. A kezdeményezők célja megerő­síteni a magyarság összetartozásának érzését, bevonva a határon túli ma­gyarságot is a mozgalomba. A Szar­ka Tamás ötlete alapján született megmozdulás hagyományteremtő szándékkal indult.« A Sepsiszéki Székely Tanács június 4-én, kedden 17.30 órá­tól a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban, a volt országzászló he­lyénél emlékezik a trianoni dik­tátum 99. évfordulóján. Az RMDSZ (Benkő Erika), MPP (Nagy Gábor) és az EMNP (Tatár Imola) képviselője mel­lett beszédet mond külön meghí­vottként Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnö­ke. Énekel Mátis Adrienn, verset mond Tomsa Johanna.

Next