Székely Hírmondó, 2019. június (24. évfolyam, 102-120. szám)
2019-06-03 / 102. szám
SZÉKELY Hírmondó 2019. JÚNIUS 3., HÉTFŐ Napirenden© Most akkor meg mi lesz? A cikksorozat első részében a romániai európai parlamenti választások eredményeit a belpolitikai, a másodikban pedig a nemzetállamok felé nyúló európai uniós pártverseny kontextusában próbáltam elhelyezni. A harmadik, s egyben befejező rész mindezen eseményeknek az erdélyi magyar képviselet mozgásterére tett lehetséges hatásait venné górcső alá az első két részben már megjelenített politikai erőterekben. Avagy jó-jó, de mit tegyen az erdélyi magyarok pártja? Vegyük elsőként a hozzánk legközelebb eső román belpolitikát. Tekintettel a folyó év végére szervezett elnökválasztásra és a jövőre esedékes önkormányzati, majd az azt követő parlamenti választásokra, az RMDSZ igazi demokratikus távfutás elé néz. Regionális kisebbségi szervezetként feladatát nem fogja megkönnyíteni, hogy az országos román pártok között kiéleződött szavazatszerzési verseny zajlik, s a média által felhangosított csatazajra magyar választópolgárok is odacsődülnek. Lássuk be, a Szövetség által hirdetett racionális és higgadt transzilván pragmatizmus mellett igézve virágzanak a televíziók aktuális hírdrámái (a Fény és a Sötét csöpögős, forradalmi romantikája), vagy a Facebook népszerűsítette infantilis politikai nagyotmondások, és a belőle táplálkozó kollektív érzelgősség és képmutatás. A politikai kultúra látványos leolvadása. Akármilyen irányt vagy fordulatot is vegyen a belpolitika, az RMDSZ-nek változatlanul partnereket kell találnia emancipációs kisebbségpolitikai programjához, és eleget kell tennie a helyi önkormányzatok forrásigényeinek. Az ehhez való hűség feltétele az, hogy továbbra is tisztes távolságból szemlélje a román pártok perlekedéseit, hiszen azok pillanatok alatt váltanak szövetségest és ellenségképet. Csak így biztosíthatja, hogy egyaránt vállalható legyen az illékony kormányoldal és örökös ellenzék számára. Az Európai Parlamentben is hasonló stratégiára van szükség. Legyen szó akár a FUEN, akár az SZNT által benyújtott kisebbségjogi kezdeményezésről, a siker reményében az RMDSZ törzsi ellentéteken, pártokon, frakciókon és nemzeti kereteken átnyúló együttműködésben érdekelt. Gondolatban és cselekedetben. Ahogy az erdélyi magyarok is a mindennapokban. A Felavatták a benedekmezői lovardát Emberré tesz a Bölcs embernek ló való, mert lóvá tesz az ember, és emberré aló- idézték Jókai Mór szavait a Kőslő Miklós gyergyószentmiklósi tervező által megálmodott lovarda avatásán, melynek legfőbb jelentősége abban áll, hogy egész évben lehetővé teszi a lovasoktatást, lovaglást a környékbeli gyermekek, felnőttek számára. A vasárnap déli avatón számos vendég jelenlétében vágtak el szalagot: Brendus Réka a magyar kormány képviseletében, Antal Árpád és Sztakics Éva, Sepsiszentgyörgy polgármestere és alpolgármestere, valamint Demeter János, a lovardát működtető Vadon Egyesület ügyvezető igazgatója. Sztakics Éva röviden vázolta, hogyan lett egy, a kiváltságosokat kiszolgáló pártfarmból kezdetben egy gyermektábor Albert Almos polgármestersége idején, amit a továbbiakban Antal Árpád ötlete alapján fejlesztettek szórakozási, tanulási lehetőséggé úgy, hogy lovakat vásároltak. A Vadon Egyesület által működtetett lovasközpontban évente több száz gyermek tanul, de most nemcsak szezonban tehetik ezt, hanem télennyáron. Brendus Réka, a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkárságának osztályvezetője Jókai mondását továbbgondolva mondta: a ló testi és lelki gyógyulást válthat ki az emberben, és jó, hogy ezBodor Tündére éppúgy lehetőségük van a szépmezői szegény sorsú gyerekeknek, mint a Máltai Szeretetszolgálat éves táborában a mozgássérülteknek, avagy a lószerető gyermekeknek és felnőtteknek. Antal Árpád polgármester személyes vallomással kezdte beszédét: tizenegy évvel ezelőtt, mikor Tamás Sándorral arra az elhatározásra jutottak, hogy itthon Háromszéken pályáznak meg köztisztséget, azzal a céllal tették, hogy nemzetpolitikai intézményeket létesítsenek, mára pedig a lovassporthoz köthető rendezvények, mint a Székely Vágta vagy a lovasközpont is azzá nőtték ki magukat. Megköszönte a lovarda létrejöttéért kifejtett munkát Sztakics Évának és Demeter Jánosnak, illetve a magyar kormány együttműködését, társfinanszírozását. Utoljára Madaras Péter, a lovardát tervező Köllő Miklós építész irodájának munkatársa szólalt fel, aki elmondta: ez az építmény prototípussá válhat, miután ez már a második, amelyik ugyanazon terv alapján épül fel, az elsőt Csíkszentsimonban a Szent Ferenc Alapítvány megrendelésére húzták fel. Tájba illő építményt akartak hagyományos anyagokból, mely Székelyföldön akárhol megépíthető, ugyanakkor értékét jelzi, hogy az Európai Unió 2019-es Mies van der Rohe kortárs építészeti díjára jelölték. A szalag átvágása után a megnyitó ünnepséget rövid lovasbemutató zárta az új létesítményben. A szabadtéri oktatópálya közelségében megépült fedett lovarda a Bethlen Gábor Alap 21 millió forintos támogatásával és a szentgyörgyi önkormányzat közreműködésével épült fel (összértéke 900 ezer lej), egy 20x20-as gyakorlópályát és körülbelül 100 fő befogadására alkalmas minilelátót foglal magában. Mindenki megelégedésére évek óta Nagy Eszter lovasoktató foglalkozik eredményesen a gyerekekkel, aki tapasztalati tudását - tíz évig a Kálnoky Alapítvány kőröspataki lovardájában lovagolt - most a Román Lovasszövetség képzésén egészíti ki az elméleti tudnivalókkal, illetve szerez oktatói oklevelet.« „Szamárságok" a TAM-ban? Román támad románt Vita alakult ki a sepsiszentgyörgyi helyi tanács csütörtöki ülésén az Andrei Muresanu Színház (TAM) következő öt évre szóló menedzseri tervének elfogadásakor. Úgy látszik, a románok egy része nem érzi magáénak ezt az intézményt, míg a magyarok egy része viszont igen. B.T. A határozattervezetet Sztakics Éva alpolgármester terjesztette elő, hozzátéve, hogy a színház élén álló Popa Anna-Mária hosszú évek óta az első olyan színházigazgató, aki végigvitte mandátumát, sőt folytatni is szeretné tevékenységét. A tanács erre felhatalmazhatja három vagy öt évre, az utóbbit javasolták. További erénye, hogy nyitottságot tanúsított a város rendezvényei iránt. Az pedig, hogy az Andrei Muresanu Színház nézőinek mintegy 40%-a magyar, azt bizonyítja, az intézmény a repertoárral szélesebb közönség felé is nyitott. A határozattervezet szavazásra bocsátása előtt Pârvan Rodica szociáldemokrata tanácsos felrótta,, hogy Popa Anna-Mária nem versenyvizsgán kell megszerezze-megőrizze tisztségét, ami szerinte azért van, mert „az önkormányzat megjutalmazza azért, hogy tavaly év végén műsorra tűzte a Nem éppen 1918 című szamárságot” (Székely Csaba színművéről van szó - szerk. megj.). A tanácsos hiányolta a színház repertoárjából a klasszikus darabokat, amelyekkel külföldi színházfesztiválokon is szerepelhetnének, állítása szerint a sok színpadi szexet és trágárságot tartalmazó darabok nem hozzá szólnak, és nem csak a maga nevében beszél. Sztakics Éva válaszában kifejtette, a színházi repertoárba soha nem szóltak bele, a Nem éppen 1918 sem egy megrendelt előadás volt, de az, hogy négy éve folyamatosan növekszik a nézőszám, és az előadásokra a helyek 98%-a elkel, azt bizonyítja, jó úton halad a román színház. A határozattervezetet végül ellenszavazat nélkül, Pârvan Rodica tartózkodása mellett elfogadta a tanács. " AKTUÁLIS Sepsiszentgyörgy is csatlakozik Közös éneklés a főtéren A Kónya Ádám Művelődési Ház és Sepsiszentgyörgy Municípium Polgármesteri Hivatala a nemzeti összetartozás napján közös éneklésre hívják a sepsiszentgyörgyi közösséget, a megmozdulásra június 4-én 12 órától kerül sor Sepsiszentgyörgy főterén. Mindazok, akik bekapcsolódnak, Szarka Tamás Kézfogás című dalát énekelhetik közösen a városban működő kórusok tagjaival. Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapítója, Kossuth-díjas énekes, zenész, zeneszerző, költő ötlete alapján indult el a közös éneklésre alapozó, a határokon átívelő mozgalom, amely a 99 éve aláírt trianoni békeszerződésre kíván emlékezni. Június 4-én, magyarországi idő szerint 11 órakor Szarka Tamás Budapesten, az Országháza előtt, a Kossuth téren fogja elénekelni a Kézfogás című dalát 7000 gyerek kíséretével. Ugyanebben az időben a dal felcsendül majd Vajdaság Felvidék, Erdély és Magyarország több mint 100 településén. Az eseményt élőben közvetíti az MTVA M1 híradója. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozik Sepsiszentgyörgy is, így a dal a város összevont kórusának előadásában lesz hallható, velük közösen énekelhetnek a városlakók kedden 12 órától a kőszínpadnál. A kezdeményezők célja megerősíteni a magyarság összetartozásának érzését, bevonva a határon túli magyarságot is a mozgalomba. A Szarka Tamás ötlete alapján született megmozdulás hagyományteremtő szándékkal indult.« A Sepsiszéki Székely Tanács június 4-én, kedden 17.30 órától a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban, a volt országzászló helyénél emlékezik a trianoni diktátum 99. évfordulóján. Az RMDSZ (Benkő Erika), MPP (Nagy Gábor) és az EMNP (Tatár Imola) képviselője mellett beszédet mond külön meghívottként Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. Énekel Mátis Adrienn, verset mond Tomsa Johanna.