Székely Hírmondó, 2019. augusztus (24. évfolyam, 144-164. szám)

2019-08-02 / 145. szám

AKTUÁLIS Lendületes női vállalkozások és vállalkozók Kapcsolódni kell! Teltházas volt az Erdély Café sá­tor a női vállalkozók tusványosi előadásán, ahol Aczél Dóra, Bal­­lok Ildikó és földink, a Kézdiab­­­isban élő Berde Zsuzsanna kép­viselték a merész, önmegvalósító nőket. De nemcsak önmegvalósí­tásra jó a vállalkozás. Hogy mi mindent lehet belőle nyerni a pénzen kívül, a meghívottak azt is elmondták Arros Orsolya RMKT (Romániai Magyar Közgazdász Társaság) -elnök kérdéseire felel­ve. Bodor Tünde bemutatkozó körben három teljesen különböző vállalko­zói profilt ismerhettünk meg, három különböző régióból: Aczél Dóra, aki Nagyváradon él, egy vál­lalkozói készségeket fejlesztő ma­gániskolát, a Grund School gondo­latát dédelgeti, amelyet jövő tanév­től indítana, ám a számokkal való harcban férje támogatására számít. Berde Zsuzsanna férjével együtt már 15 éve döntött az alkalmazott lét feladása mellett, mindig több lá­bon állnak, voltak már termelők, most szolgáltatók, lézervágott ter­mékeket árulnak webboltjukban és gravírozással foglalkoznak, meg­rendelésre. Ballok Ildikó, aki a Fa­­cebookon létrehozott Női vállalko­zók Erdélyben csoport ötletgazdá­ja, motorja (ő mozgolódásnak jel­lemezte magát) Olaszországban él, amúgy kolozsvári, gyakorlatilag vé­­gigzongorázta a lehetőségeket, ter­melt, szolgáltatott, tanácsot is adott, most éppen a világhálón ke­reskedik gyermek- és felnőttpelen­kákkal. Nem a pénzen van a fókusz, mondta Aczél Dóra, a közösség számára szeretne valami hasznosat, ám mint Ballok Ildikó hangsúlyoz­ta, az jó, ha fókuszban van a pénz, vissza lehet forgatni, ez jelenti a si­kert, hozza az elismerést is. Ami a vállalkozó nőket illeti, az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállal­kozások Szövetsége felmérést készí­tett körükben: kb. 30 százalékuknak a motivációja az önmegvalósítás volt, de mintegy 60% kényszervál­lalkozó, akik a gyerekek világrajöve­tele után döntöttek emellett az élet­forma mellett, miután rádöbbentek, hogy az alkalmazotti lét mellett a gyermekeiket gyakorlatilag más fog­ja felnevelni. A nők mintegy 10%-a pedig a multikat hagyta ott olyan meggondolásból, hogy ott jelenték­telen porszemek voltak, s ők pedig ennél többet akartak maguk után hagyni. De azt, hogy a kényszerből mi származhat, ami nem jelenik meg az éves mérleg nyereségrovatá­ban, Berde Zsuzsa foglalta össze: a gyerekeknek adott minta és a velük töltött idő, a szabadság, amely mindamellett, hogy esetleg szombat éjjel pizsamában kell dolgozni, a fontos dolgokban való részvételt is lehetővé teszi, valamint az életfogy­tig való tanulás. Ballok Ildikó egyik legfőbb ta­nácsa - mindamellett, hogy a vál­lalkozó nők alapvető parancsa, hogy ne add fel - az, hogy kap­csolódni kell, megosztani az in­formációt, ahogy tette ő is a cso­portban, szembesült is emiatt a többiek értetlenségével. Ennek az volt a hozadéka, hogy sokakat ins­pirált vállalkozásra, gyakorlatilag megváltoztatta az életüket, de az is, hogy ő maga kapott inspiráci­ót, új üzleti partnereket, lehető­ségeket. Ezeket rámenősen ki is használja, szerinte a nőket meg kell tanítani korrekt áron eladni a termékeket - ez nem jellemző, ál­talában aluláraznak - valamint ér­tékesíteni, mert azt is túlgondol­ják. Ha magadért nem teszed meg, akkor a gyerekedért tedd meg! - biztatta az értékesítésre a jelenlevőket. Ballok Ildikó meglátása szerint a biznisz olyan, mint a vitamin, fi­atalon tart, ezért nem kell leállni, mert attól öregszik az ember, és ennek nem mond ellent az sem, amit Berde Zsuzsa mondott, hogy többször lehet olyan, hogy a nul­láról vagy majdnem onnan kell kezdeni. « ( Fotó: tusvanyos.ro/facebook Balról jobb­ra: Berde Zsu­zsanna, Ballok Ildikó, Aczél Dóra és Arros Orsolya vita közben Székelyföldért harcoltak a szabadságharcosok 170 éve volt a nyergestetői csata Mindent meg kell tenni a haza ér­dekében, bármi is történjen, mi, magyarok képesek vagyunk meg­maradni és megerősödve fenn­maradni, a magyar szabadság­­harc hőseinek áldozata nem volt hiábavaló, a székely katonák hite ma is erőt és irányt adó - hangsú­lyozták a nyergestetői csata 170. évfordulója tiszteletére szerve­zett ünnepség meghívottak Csütörtök délután több százan vettek részt a megemlékezésen, amely a háromszéki Szilaj Hagyo­mányőrző Egyesület lovashuszárai­nak közreműködésével katonai tisz­teletadással és ünnepélyes zászlófel­vonással kezdődött. Házigazdaként mondott beszédet Szántó László, Csíkkozmás község polgármestere, majd Tuzson őrnagy leszármazott­ja, dr. Tuzson Bence, közszolgálatért felelős államtitkár beszélt, aki arra tett ígéretet, hogy felújítják a nyer­gestetői emlékművet. Tamás Sán­dor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke arra emlékeztetett, a székely­­földi szabadságharcosok nem vala­kik vagy valami ellen, hanem valami mellett harcoltak: Székelyföldet és családjaikat akarták megvédeni. Sza­bó Csaba, a Magyar Nemzeti Levél­tár főigazgatója elmondta, a kerek évforduló alkalmával a Magyar Or­szágos Levéltár munkaközössége honvédszobrot állíttatott, az eredeti nagyságban mintázott, 250 kilo­grammos székely honvéd határőrt megmintázó alakot a beregszászi Elek István levéltáros faragta ki. A te­metőben felállított szobrot az ün­nepség végén Tamás József, a gyula­­fehérvári egyházmegye segédpüspö­ke áldotta meg az újonnan felavatott kopjafákkal együtt.A­ GYTE Fotó: Kocsis B. János A megemlé­kezés katonai tiszteletadás­sal és ünnepé­lyes zászlófel­vonással kez­dődött 2019. AUGUSZTUS 2., PÉNTEK si­íkfei.y Hírmondó Pályázat szolgálati lakásra A Studium-Prospero Alapít­vány pályázatot hirdet csa­ládorvosok, állami intéz­ményben dolgozó szakorvo­sok, gyógyszerészek, illetve szakvizsga előtt álló rezidens orvosok számára Sepsiszent­­györgyön egy kétszobás szolgá­lati lakás elfoglalására, szeptem­beri beköltözéssel. Jelentkezési határidő: 2019. augusztus 23. A pályázat részleteit, valamint a szolgálati lakás épületéről ké­szült fotókat a Studium­ Prospe­ro Alapítvány honlapján talál­ják.­ Újabb táblacserére kötelezik Sepsiszentgyörgyöt Pert nyert a Dán Tanasz ve­zette Méltóságért Európá­ban Polgári Egyesület (ADEC), így le kell cserélnie az önkormányzatnak a Mikes Kele­men Líceum falán található Má­­lik József-táblát. A Kovászna Megyei Bíróság oldalán olvas­ható információk szerint, az új márványtáblán először az or­szág hivatalos nyelvén, románul kell írnia a műemlék leírását és azt követően magyarul, illetve németül. A határozat ellen 15 napig fellebbezés nyújtható be. A Mikes Kelemen Líceum falán található emléktáblát 2001-ben avatták fel a tanintézmény egy­kori igazgatójának, Málik József halálának századik évforduló­ján. Ő volt az első székelyföldi leánynevelő intézet megterem­tője, a Székely Nemzet című lap alapító szerkesztője, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatóvá­lasztmányának elnöke, valamint a sepsiszentgyörgyi református egyházközség főgondnoka. 1875-ben megalapította Sepsi­­szentgyörgyön a Székely Tan­ügy pedagógiai folyóiratot, mely egyik legelső vidéki peda­gógiai lap volt. 1877-től szer­kesztette a Nemere című heti politikai lapot.Továbbá nevé­hez fűződik a számos értékes ki­adványt megjelentető helyi Jó­­kai-nyomda Rt. alapítása. A sep­siszentgyörgyi önkormányzat nemrég a Constantin Brancusi­­iskolaközpont falára kihelyezett Lósy Schmidt Ede-emléktáblát cserélte le, ugyanezen okok mi­att.« A megszállott pereskedő újabb álma valósul meg

Next