Székely Hírmondó, 2019. szeptember (24. évfolyam, 165-185. szám)

2019-09-12 / 173. szám

SZÉKELY­­ -» ? Hírmondó 2019. SZEPTEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Nyugdíjemelés sóhajjal Mostanában már sokadszor­­ra olvasom, hogy a román társa­dalom számára mekkora nagy csapás az idősek nyugdíjának felemelése. Eddig az volt a szlo­gen, hogy nincs rá pénz. Klaus Iohannis államelnöknek már évek óta ez a kedvenc témája. Az úgynevezett gazdasági elemzők a szájába adták, hogy van ugyan rá summa, de az öre­gek járandóságának növelése az árak elszabadulásához vezet­ne. De hagyjuk a magyarázato­kat, térjünk vissza a nyugdíjak­hoz. A régi nyugdíjtörvény elfo­gadásánál dr. Bárányi Ferencnek az volt a „bűne", hogy nem egyezett bele külön pénztárak létesítésébe. Számára, amiként az alkotmány előírja, egy jog­szabálynak minden adófizető polgárra érvényesnek kell len­nie. Sajnos dr. Bárányit menesz­tették, és elkezdtek gombamód szaporodni az úgymond speciá­lis nyugdíjpénztárak. Ezek a nyugdíjtörvényt félrerakták, és az általuk elfogadott szabály szerint a megemelt bérük mint­egy 80 százaléka lett a kiszámí­tási alap. Akkora összegek jöttek ki, hogy a korosabb ügyészek, ügyvédek, törvényszéki bírák és alkotmánybírák közül sokan rögvest nyugdíjba vonultak (persze, azért néha visszaset­tenkedtek a tárgyalótermek környékére). És mindennek te­tejében ezeket a summákat is megemelik, ám mégsem ez za­varja a gazdasági elemzőket, csak a szürke emberek megél­hetéshez is alig elegendő pén­zecskéje. Az, amiért megdol­goztak keményen, és még az al­kotmány szerint is az állam kö­teles (lenne) az állampolgárai számára méltányos életszínvo­nalat biztosító szociális védelmi intézkedéseket foganatosítani. Hölgyeim és uraim, köteles! A munkaügyi minisztérium szerint 7345 személynek van különleges nyugdíja, átlagban hétszer nagyobb összeget kap­nak, mint az átlagnyugdíj. Az igazságügyben dolgozók még ennél is többet visznek haza, hi­szen ott az átlagnyugdíj 9400 lej. És még nem beszéltünk a pi­lótákról (nekik van a legna­gyobb nyugdíjuk, átlagban 10.973 lej), a diplomatákról, a parlament tagjairól, a számve­vőszékről, a különböző testüle­tek melletti személyzetről - mind-mind hatalmas summákat tesznek havonta zsebre; ez ösz­­szességében meghaladja a havi 55,5 millió lejt. Kiszámítható, hány nyomornyugdíj teljes ösz­­szege (nem csak a nyugdíjfel­­emelés) jönne ki belőle. Az jár rosszul, aki dolgozik Támogatás román módra A legjobban azok járnak, akik nem csinálnak semmit - ezt a nem túl lelkesítő következtetést vonta le tegnap Ráduly Róbert Csíkszeredai polgármester az ön­­kormányzati pályázásokkal kap­csolatban. Tamás Sándor szerint a rendszer jó, csak kár, hogy a ro­mán állam alkalmazza. Tegnap a maksai Benke-kúriában tartotta negyedéves munkaülését a Köz­ponti Fejlesztési Régió Tanácsa. Erdély András A­z fikció, kérem szépen, hogy ezeknek a pályázatoknak kétszázalékos önrésze van - oszlatta el az esetleg meglévő illú­ziókat Ráduly Róbert. - Mondok néhány számot, jó? Az egész régióban nekünk van a legtöbb nyertes iskolafelújításos pályázatunk: összesen 35 millió lejt nyertünk tizenegy projektre. Kivi­telezőt a világon sehol sem találsz, mert közben a kormány, amelyik - mondja ő - nem folyik bele a pá­lyázásba, ötven százalékkal fel­emelte a minimálbért az építőipar­ban. Azóta többször felfelé igazí­tottuk az árakat, a nyár elején saját zsebből hozzátettünk tízmilliót, a kutya nem jön dolgozni. Van olyan pályázat, amit most írunk ki hatod­­jára, még mindig nincs kivitelező. A tegnap néztem meg, most már 63 milliónál tartunk, és még min­dig sehol senki! Tudsz követni? Szóval az eredetileg 35 milliós munkára 63 millióért nem kapunk embert, miközben az önrészünk mindjárt fele lesz az összegnek. A periódusnak pedig szép csendesen vége lesz. Akkor majd vagy lemon­dasz mindenről, ami azért nem mutat valami fényesen, s ráadás­ként visszafizeted az esetleg felvett részösszegeket, vagy befejezed a munkát a saját pénzedből, s arra rá­megy a gatyád is - foglalta össze a helyzetet az elöljáró. Tamás Sándor, aki mézeska­láccsal és helyi pálinkával várta a vendégeket, házigazdaként valami­vel visszafogottabb volt.­­ A 2007-2013-as ciklust kima­­xoltuk, az egy főre számított uniós támogatás Háromszéken volt a leg­nagyobb. A 2014-2020-as ciklusról azt sincs, amit mondjak egyelőre, hisz három és fél év gyakorlatilag elveszett, lejárt az időszak fele, amire Románia megnyitotta a le­hetőséget, hogy egyáltalán pályáz­ni lehessen. Ilyenformán, bő egy évvel a költségvetési ciklus vége előtt még ott tartunk, hogy most kezdődtek el a szerződéskötések és -jobb esetben - a kivitelezési szer­ződések aláírása, csak nagyon sze­rencsés esetben lehetett addig el­jutni, hogy ténylegesen megkez­dődjék a munka - mondta a me­gyei tanácselnök. Az ülésen, amelyen a régiót al­kotó hat megye vezetősége, a me­gyeszékhelyek polgármesterei és a városokat, községeket képvise­lő önkormányzati vezetők vettek részt. Simion Crefu, a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség vezérigazgatója elmondta: a jelen ciklusban, 2019. június 30-áig, a régióban összesen 1.470 projek­tet nyújtottak be, csaknem két­milliárd euró értékben, ezek az elbírálás különböző fázisaiban vannak. 597 projekt van már le­szerződve, összesen 649 millió euró értékben. A tanácskozáson körvonalazták a 2020-2027-es pénzügyi ciklus legfontosabb mutatóit.­­ A 2007- 2013-as cik­lust kimaxol­­tuk, az egy fő­re számított uniós támoga­tás Háromszé­ken volt a leg­nagyobb - hangzott el tegnap a Ben­ke-kúriában Rászoruló nőknek gyűjtenek ismét Nem luxustáskát várnak! Újabb kampány indul Sepsi­­szentgyörgyön a rászoruló nők megsegítésére, most egy óvónő kezdeményezésére gyűjtenek pi­perecikkeket. Az adománytáská­kat decemberig várják, majd ja­nuárban osztják szét. Az ötletgazda Lőrinczi Réka óvónő, aki az interneten talált rá a világszintű kezdeményezésre, és úgy döntött, ő is gyűjtést szervez a rászoruló nőknek, hiszen az ilyen tí­pusú segítségnyújtásból sosem elég. A Nem Luxustáska kezdeményezés nagy sikernek örvendett az interne­ten, egy gyűjtés Háromszéken is le­zajlott, a cél pedig a nehéz körülmé­nyek között élő nők támogatása. Lőrinczi Réka elmondta: nő­ként természetes számunkra, hogy megvan minden, amitől nőnek érezhetjük magunkat, és nem je­lent gondot a higiéniai szerek, koz­metikumok megvásárlása, viszont vannak olyan nehézségek között élő nők is, akik nem tudnak meg­vásárolni alapvető termékeket sem. Ugyanakkor, ebben a helyzetben is fontos, hogy megőrizzék méltósá­gukat és nőiességüket, ebben pedig sokat segíthet egy különböző ter­mékekkel felszerelt táska. A nem luxustáskákba hat alap­vető dolgot kérnek a szervezők: sampont, fogkefét, fogkrémet, de­zodort, szappant és intimbetétet. A felsorolt termékek mellett egyéb is kerülhet a csomagba: parfüm, sminkkellék, hajbalzsam, de akár hajkefe vagy apróbb ruhanemű, fe­hérnemű is. Fontos, hogy minden termék új legyen - hangsúlyozta az óvónő. A jótékonysági programhoz kapcsolódóan versmondóestet is szerveznek október 11-én a Tevi Teaházban, ahol Csíki Hajnal ver­seit mutatják be, és ahová szintén várják a csomagokat. A táskákat egyelőre az Árvácska Óvodában és a Gödri Ferenc Általános Iskolá­ban gyűjtik, de nyilvános gyűjtést is szerveznek az ősz folyamán, a sepsiszentgyörgyi tereken. Az összegyűjtött táskákat a Sal­vatore Egyesület munkatársaival közösen osztják ki jövő év január elején.­ (bi) AKTUÁLIS Felkerült a pont az i-re, a címer a Mikesre Jól is lehet A szépen felújított Mikes Kele­men líceum homlokzatára felke­rült Magyarország koronás kiscí­­mere, hiszen egy évszázaddal ko­rábban is ott volt a helye. A mű­emléki környezetben levő épüle­tet a hatályos törvények értelmé­ben eredeti állapotába kellett visszaállítani. Bodor Tünde A Székely Nemzeti Múzeum közelsége meghatározó volt a fel­újítás folyamatára nézve, az épület színét a műemlékvédők szabták meg, a külső nyílászárókat nem le­hetett hőszigetelőre kicserélni, de ennek köszönhetően kerülhetett fel a valamikor állami polgári fiúis­kola utcai fronton kialakított tim­panonjára a kőbe faragott címer is. A XX. század eleji, fényképek alap­ján rekonstruált, a mai magyar ál­lamcímerrel megegyező címert Ba­ráti Hunor gyergyócsomafalvi kép­zőművész faragta ki kompozitból. Az iskola felújítási munkálatai 2018 májusától 2019. augusztus vé­géig tartottak. A tanári szobába és a díszterembe ezúttal új bútorzat is ke­rült, továbbá minden osztályt inter­aktív táblákkal szereltek fel, és a moz­gássérültekre való tekintettel liftet is beépítettek a főépületbe. Mindez a román kormány helyi fejlesztési programjának finanszírozásával, és az önkormányzat 700 ezer lejes hoz­zájárulásával valósult meg, összesen 4 millió lejt meghaladó értékben.­­ Visszateker­ték az idő ke­rekét: a Mikes homlokzatán a címer

Next