Székely Hírmondó, 2021. január (26. évfolyam, 1-20. szám)

2021-01-14 / 9. szám

SZÉKELY Hírmondó 2021. JANUÁR 14., CSÜTÖRTÖK Farsangolunk? Farsangoljunk! A­ z az igazság, nem mernék arra fogadni, hogy ugyan­olyan mulatságos napok, hetek elé nézünk, mint szoktunk az esztendő eme szakaszában. Azt nem vitatom, hogy lesznek bátor és elkötelezett hagyo­mányőrzők, akik a jelenlegi elő­írt maszk helyett az ilyenkor szo­kásos maszkurák álcája mögé bújnak, és ijesztgetik azt a kevés járókelőt, akik kimerészkednek az utcára. Esetleg még az abla­kon is bekopogtatnak, s szíve­sen elveszik az elmaradhatatlan, a vidámságot árasztó zaklatás fi­­zetményét, az itókát, az apró­pénzt, mert arra nem vetemedik senki, hogy esetleg táncra pen­dítse a meglátogatott ház haja­­donjait. Farsang van! Vízkereszt napja rég elmúlt, s messzire még húshagyókedd, hamvazószerda. Húsvét előtt negyven nap a határ, addig sza­bad a dínomdánom, szabad a mulatozás, a hangoskodás, a kölcsönös ugratás ideje ez. Gye­rekkorom egyik emlékezetes csínytevése volt, amikor néhá­­nyan állatfigurának álcázva ma­gunkat megfutamítottuk a falu között téblábolókat. A legna­gyobb számot az jelentette, amikor beállítottunk a roppant szigorú iskolaigazgatóhoz, és nekem jutott a szerep, hogy far­kasként ráijesszek az igazgató úrnál is szigorúbb nejére, ro­mántanárnőnkre, aki aztán szo­katlan nyájassággal és kedves­séggel ültetett asztalhoz, és tö­mött tele édességgel. Annyi büntetés azonban ki­járt, hogy az iskolában a ma­gyart tanító igazgató úr magya­rul, neje pedig románul írt dol­gozatot várt tőlünk, a maszku­­lásoktól, és ha élőben csak két­­három szót tudtunk elnyekereg­ni, annál jobban ment az írás, mert kilátás nyílt otthoni segít­ségre is. Az érdemjegyet a dol­gozatoknak alig nevezhető iro­mányok felolvasása utáni, a tel­jes osztályt magával ragadó vi­dám kacagás képezte. Tényleg, vajon elmaradnak a farsangi „marháskodások" (bo­csánat a durva szóért!), az önfe­ledt játékok, az álarckészítések? Olvasom, hogy sok házasulan­dó ifjú pár halasztja el egybeke­lését más időpontra, mulatság­rendező, -szervező csapatok bosszankodnak. Még szerencse, hogy a fiatalok nem akarnak le­mondani az esküvői mulatozás­ról, inkább elhalasztják a vala­mikor csak farsang idején szo­kásos vigalom megtartását. Ám azért mégse felejtsük, hogy far­sang van, és ha nem is a Csoko­nai megénekelte hősi tettek színhelyén, de legalább otthon, szűk körben próbáljunk vidám­­kodni! Napirenden Dr. Péter Sándor Rendkívüli ülést tartott a sepsiszentgyörgyi tanács Év eleji pénzelosztás Ismét abban a szomorú helyzet­ben vagyunk, hogy nincs költség­­vetése az országnak, így helyi szinten a tavalyi összeg tizenket­­ted részét tudjuk felhasználni ja­nuárban - jelentette ki a tegnapi rendkívüli tanácsülés elején An­tal Árpád, Sepsiszentgyörgy pol­gármestere abban bízik, hogy ez változni fog a jövőre nézve. Erdély András A­ ntal Árpád arra alapozza op­timizmusát, hogy most az a miniszterelnök, aki koráb­ban pénzügyminiszter volt, és aki­nek az ideje alatt megesett az a ki­sebbfajta csoda, hogy december­ben elkészült a költségvetés. Az elöljáró szerint most nem jött ösz­­sze a választások miatt, de van esély arra, hogy a következő három esz­tendőben „normálisan menjenek a dolgok”. Egyelőre úgy áll a helyzet, hogy Florin Cîţu miniszterelnök február elejére ígéri, hogy benyújt­ja a költségvetést a parlamentbe, tehát, „optimista forgatókönyv sze­rint”, február végére lehet költség­­vetése a városnak. Ennek megfelelően egy ideigle­nes fejlesztési tervet hagytak jóvá, amelyben olyan beruházási tételek, beszerzések, szolgáltatások vásár­lása szerepel, amelyekre az elmúlt időszakban kötelezettséget vállalt az önkormányzat.­­ Kiderült, hogy vannak sürgő­sebb munkák, mint amiket eleve betettünk a tervbe, ám ezeket csak úgy lehet finanszírozni, ha kive­szünk olyan tételeket, amelyek ha­laszthatók. Az őrkői közösségi köz­pont, óvoda és ötven szociális lakás megtervezése kimaradt, ezért le kell mondanunk néhány utca javí­tásáról - magyarázta T­óth-Birtan Csaba alpolgármester. Az előterjesztett változat szerint - amit utóbb elfogadtak - lemond­tak a Sajtó utca javításáról (30.000 lej), továbbá a Szépmező (40.000), a Papp Lehel (34.000) és a Nap ut­ca (161.000) felújításáról, illetve a Kilyénben (90.000 ezer) és Szo­­tyorban (1­00.000) tervezett utca­javításokról. Az így felszabadult összegből 205 ezer lett az őrkői kö­zösségi ház, 99 ezer lejt az óvoda, 150 ezer lejt pedig az 50 szociális lakás építésére fordítnak. Antal Ár­pád sietett megjegyezni: az ideigle­nes keretből kivett beruházásokat nem felejtik el betenni a „rendes” költségvetésbe. A testület módosította a közte­mető szabályzatát, amelynek gon­dozását 2017-ben vette át a Tega, és amely most egyféle „válságkeze­lésre” kényszerül, mert a temető­kert gyakorlatilag betelt, az új ré­szek kialakítása folyamatban van. A díjszabásokat a „realitásokhoz iga­zították”, és befoglalták a leltárba a tavalyi bevételekből megvalósított útfeljavításokból származó érték­növekedést. A testület jóváhagyta, hogy a tanács társulást kössön a Sa­­pientia Alapítvánnyal és a megyei tanáccsal egy multifunkcionális központ megépítésére az egykori Bodok szálloda helyén. Az alpolgármester beszámolt ar­ról, hogy a Benedek Elek Napközi Otthon 133 négyzetméter alapte­rületű épületének tulajdonjogát az 53 négyzetméteres pincével és 450 négyzetméteres udvarral együtt visszaállították egykori tulajdonosa örökösének javára. Az épület ren­deltetését ugyan tíz évig nem lehet megváltoztatni, de a város bért kénytelen fizetni, amit a törvényes procedúrának megfelelően havi 15.910 lejben határoztak meg. « W ~­­­r .....................­ I Benedek Elek Napközi Otthon épületét visszakapta egykori tulajdonosának örököse. Az épület még tíz évig óvoda marad lég I­mám mm­e in­ Pénzt adnak az alkalmazásért kiterjesztett segítség Támogatásban részesülnek azok a munkaadók, akik a koronaví­­rus-járvány alatt munka nélkül maradt embereket alkalmaznak. Az állástalanok lehetnek külföld­ről hazatelepült dolgozók is. Bús Ildikó Ahhoz, hogy a munkaadók és munkavállalók támogatásban része­süljenek, bizonyos feltételeket telje­síteniük kell - mondta Kelemen Ti­bor, a Kovászna Megyei Munkaerő­foglalkoztatási Ügynökség vezetője. Az anyagi támogatás egy éven át fo­lyósítható, értéke nem haladhatja meg a havi 2500 lejt. A pénzbeli se­gítség azoknak a cégeknek jár, ame­lyek itthon vagy külföldön munka nélkül maradt és hazatelepült dol­gozókat alkalmaznak. Az igazgató kifejtette: a jogsza­bály eddig is létezett a hazai dolgo­zókra vonatkozóan, ezt bővítették ki, így azokat a cégeket is támogat­ják, amelyek a külföldről hazatért, állás nélkül maradt személyeket al­kalmazzák. A vállalkozók - főleg a turizmusban, vendéglátásban mű­ködő cégek - támogatják a kezde­ményezést, hiszen az elmúlt idő­szakban csökkent a munkavállalók száma ezeken a területeken, az ál­láskeresők nem tartják biztosnak megpályázni egy-egy ilyen állást.« A vendéglá­tásban meg­csappant az állások iránti érdeklődés Megelőzés jó tanácsokkal? Tűzvédelmi aggályok Számos reakció érkezett lapunk­hoz a csíksomlyói romatelepen történt tűzvészről szóló cikkeink hatására. Többek között azt rót­ták fel egyesek a tűzoltóknak, hogy folyton tűzvédelmi ellenőr­zéseket tartanak helyi cégeknél, állami intézményeknél, ám a gyú­lékony, rögtönzött építmények­kel zsúfolt telepek nem esnek górcső alá. Tinea Teddy „Háromszék számos településén vannak a csík­somlyóihoz hasonló telepek. Tabutémának számítanak az itt lévő, sok esetben törvénytelen, bezsúfolt építmények, amelyek bár­mikor lángra lobbanhatnak. Ezeket valaha ellenőrizte-e a tűzoltóság?” - tette fel a kérdést egyik olvasónk. Tolvaj Márius, a Kovászna megyei tűzoltóság szóvivője elmondta, ma­gánszemélyek esetében a hivatásos lánglovagok leginkább tanácsokkal, javaslatokkal szolgálhatnak. ,A hi­vatásos katonai tűzoltók csak felje­lentések, a tűzvédelmi szabályok be nem tartásáról érkező jelzések alap­ján végezhetnek ellenőrzéseket a la­kóbizottságoknál, magánszemé­lyeknél” - magyarázta. Kifejtette, magánlakások,­­gaz­daságok esetében az adott telepü­lés polgármestere - a fennhatósá­ga alá tartozó önkéntes tűzoltók delegálásával- ellenőrizheti a tűz­védelmi előírások betartását. Tóth- Birtan Csaba sepsiszentgyörgyi al­polgármester ennek tükrében rá­mutatott, Sepsiszentgyörgyön pél­dául nincs önkéntes tűzoltóság.­­ Ahol felszerelt, hivatásos tűz­oltóság működik, ott nem is köte­lező az önkéntes alakulat létreho­zása. Mi megpróbáltuk ugyan a dolgozóinkat az önkéntességre biz­tatni, de nem motiváló az az ösz­­szeg, amit a törvény ilyenkor meg­enged, hogy fizessünk nekik. Úgy gondolom, ha volna húsz önkénte­sünk, akkor is meghaladná a lehe­tőségeinket az ellenőrzés, hiszen a városban 30 ezer lakás van, ennyi­hez kéne ellátogatni - mondta."

Next