Székely Hírmondó, 2021. február (26. évfolyam, 21-40. szám)

2021-02-23 / 37. szám

SZÉKELY . Hírmondó 2021. FEBRUÁR 23., KEDD Sosoacă , , a Zsil-völgyében tavalyi önkormányzati és parlamenti választásokon mért rekordalacsony vá­lasztói részvétel láttán többen is megállapították a nyilvánvalót: a román demokrácia legitimációs válságban van. Hogy a nép, a széles tömegek elfordultak a po­litika intézményesült világától, s hogy ez a fejlemény valószínű­leg kapcsolatban áll az azt mű­ködtető hatalmi elit teljesítmé­nyével (hogy egy aranykorát élő varázsfogalommal éljünk). A jelenség globális, így ha Nyugatra tekintünk, úgy szinte a jövőbe, az ideológiailag kiürese­dett pártstruktúrák tehetetlenek, a csalódott tömegek tekintélyét elvesztő választott elit helyébe pedig lassan a demokratikus po­litikai szenvedélyekben csak kockázatot látó, a politikai ver­senyt nyűgnek, a választói felha­talmazást pedig formalitásnak tekintő új, bürokratizált hatalom lép. A választási program válasz­tó és választott közti szerződés­ből marketingeszközzé vált. Az elszemélytelenedett hata­lom inkább maga méri fel a„tár­­sadalmi igényeket", és mene­dzseli, akárcsak az alattvalók irra­cionális érzelmeit. Tükre ennek a magaslati szemléletnek Mecha­nikus Klaus reakciója a balş-i tra­gédiára: nyugalom, tessenek in­kább többet mozogni, pl. men­jenek síelni. Megfogadhatta tanácsát, s ezért mozgolódik Şoşoacă sze­nátorasszony Románia-szerte, többnyire a politikai elit s az álta­la működtetett rendszer figyel­mét elkerülő anomáliákra hívva fel a figyelmet. De tán azért is, mert Nyugaton a tömegek a sze­mélytelen, bürokratikus hata­lommal szemben a politikai ka­rizmában, a politikai vezérben vélik megtalálni a demokratikus ellenszert. Lásd pl. Trump. Șoşoacă hétvégén munkabé­rükért sztrájkoló szénvásárok élé­re állt, s a munkásmozgalmi fel­vonulást idéző„bányászjárást" szervezett. Korábban vallássza­badságukban korlátozott zarán­dokokat vezényelt, szintén a tö­megdemokráciák aranykorát idéző jelenetet gerjesztve. Ugyan a populus, a nép közvet­len részvétele manapság pejora­tív értelemmel bír, s populizmus­­nak címkézve aggódunk miatta, a politikus egyéves tevékenysé­ge alatt több politikai munkát végzett, mint a tőle frissiben megvált teljes pártapparátus. Új politikai vezér van születőben? Mert nagyon úgy tűnik, hogy társadalmi igény, az van rá. A AKTUÁLIS 2 Erdő, medve, szemét, víz a napirenden Tánczos„nem tánciskolát vezet" Daczó H. Barna, BodorTünde B okor Tibor céhes városbeli polgármester köszöntőjében hangsúlyozta: „Felsőhárom­­széken lassan, de biztosan közele­dünk a zöld települések felé, hiszen a hulladékgazdálkodással országos szinten élen járunk, annak ellené­re, hogy min­den évben megbüntetik az önkor­mányzatokat, miközben vannak olyan települések, amelyek lehet, nem is hallot­tak szelektív hulladékgyűj­tésről, de ők nem fizetnek büntetést.” Hozzátette, tervben van a Felsőhárom­­szék-Orbai­­szék-metropo­­liszövezet lét­rehozása, és a lehetőségek függvényében, a miniszter támogatásával a tele­püléseket bicikliutakkal kötnék össze, „ami turisztikai szempont­ból is látványosság lenne”, vélte. Tamás Sándor megyetanácsel­nök hangsúlyozta, Tánczos Barna és a közelmúltban Háromszéken járt Cseke Attila fejlesztési minisz­ter „nem tánciskolát vezetnek, hi­szen mindkét minisztérium fajsú­lyos, amely komoly embereket igé­nyel.” Tánczos Barna elmondta, fontosnak tartja az efféle találkozá­sokat, „hogy a legapróbb problé­mákat is elvihessük a legmagasabb törvényhozó szintre”. A SUMAL kapcsán megjegyezte, „nagy kihí­vás a kis erdő- és legelős területek tulajdonosai problémáját megol­dani, hiszen Bukarestben teljesen másképpen képzelnek el egy ilyen informatikai rendszert, ezért egy­szerűsítésre és hatékonyságnöve­lésre van szükség”, véli. Be kell avatkozni! A miniszter a medvekérdésről is szólt.­­ Ami az állományszabályozást illeti, úgy gondolom, a be nem avatkozás nem oldja meg a problé­mát. A medvekérdés rendezése komplex probléma, igen sokan érintettek ez ügyben, nem lehet egy intézkedéssel megoldani, de a medveállomány felmérésének pro­­cedúráját elindítottuk, viszont még nem tudni, hogy az a szakmai csa­pat, amelyikre hárul majd ez a fel­adat, mennyi idő alatt tudja azt el­végezni. Annyi biztos, hogy az ál­lampolgárok biztonságát biztosíta­ni kell, de meg kell oldani az állat­tetemek kezelését, a balesetekben megsérült állatok esetében pedig lehetővé tenni a mielőbbi közbelé­pést is - többek között. Emellett szó esett az önkor­mányzatok által építkezésből szár­mazó, illetve nagy volumenű, ház­tartásból származó hulladék (bú­tor, elektronikai eszköz) lerakásá­ra szolgáló hulladékudvarok létesí­téséről, víz- és szennyvízhálózatok bővítéséről, iszapgazdálkodásról, illetve az erdő-visszaszolgáltatá­sokról is. Utóbbi kapcsán felme­rült, hogy az állami erdészet a visz­­szaszolgáltatások kerékkötője, Be­­reck polgármestere nehezményez­te, hogy az utóbbi két évben az in­tézmény egyetlen gyűlésen sem képviseltette magát, és a megyeta­nácselnök is megjegyezte, hogy a Romsilva „úgy viselkedik, mint' 89 előtt”. A miniszter megígérte, körleve­let küld ki, amelyben kötelezővé te­szi, hogy az állami erdészet képvi­selőket küldjön az említett gyűlé­sekre. Dr. Szilveszter Szabolcs, Kézdivásárhely alpolgármestere egyebek mellett a település hulla­déktárolójának bezárása óta a Mol­nár Józsiás park látogatói és annak környékén élők mindennapjait megkeserítő vetési varjak elűzése ügyében kérte a miniszter segítsé­gét, aki megígérte, utánajár a do­lognak. Fizetnének végre?! Igen! A szentgyörgyi sajtótájékozta­tón részben a már Kézdin is érin­tett témák, részben mások szere­peltek a miniszter beszámolójá­ban. A minisztérium az idei költ­ségvetésből rendezni akarja azo­kat az elmaradt kifizetéseket, amelyekkel azokat az erdőtulaj­donosokat kell kompenzálni, akik nem folytathatnak kitermelést, mert erdeik védett területeken vannak. Az állam 116 millió lejjel tartozik nekik. Ugyanígy a Natura 2000-es területeken erdőket bir­tokoló tulajdonosokat is támo­gatni kell, hiszen ha ők erdőkiter­melést szeretnének a területükön, költséges környezetvédelmi ha­tástanulmányokat kell készíttet­niük az üzemterv jóváhagyásá­hoz, ennek árát a környezetvédel­mi alapból részben vagy egészben megtérítené a minisztérium. Az elmaradt vadkárokat szintén ren­dezik, itt új menedzsmentre van szükség, korábban a hatóság és az érintettek közti kommunikáció gyakorlatilag nem létezett, mond­ta a miniszter. Az Olt vízgyűjtő medencéjé­ben Hargita és Kovászna megyé­ben politikai okokból több éve nincs vízgazdálkodási, árvízvédel­mi célú beruházás, ezen is változ­tatna a minisztérium, az uniós helyreállítási alapra támaszkodó finanszírozással, szem előtt tartva az árvizek megelőzését. Ugyanak­kor az is cél, hogy a vízmennyisé­get megtartsák e területen, legyen öntözési alap, de a folyók és a fo­lyó menti tavak, gátrendszerek tu­risztikai potenciálját is kihasznál­nák. Háromszéken két települé­sen, Gelencén és Dobollón foly­nak jelenleg patakszabályozások, egészítette ki Tamás Sándor az el­mondottakat, de a következő pár napban minden „vizes” gondot felleltároznak a polgármesterek, hogy azt a mi­niszter hamaro­san idelátogató vízügyi tanácso­sának átadják. A meglátoga­tott lécfalvi hul­ladékfeldolgozó telepen látotta­kat maximális elégedettséggel nyugtázta Tánc­­zos Barna, állítá­sa szerint ott a szervezés és a hulladékkezelési mód példaérté­kű, akár Buka­restben is megfe­lelne, és azt bizo­nyítja, hogy még Romániában is lehet újrahasznosítani, komposz­tálni. Vigyázni kell arra, hogy a be­tétdíjas csomagolóanyag-vissza­­váltó rendszerek, amelyek üzembe helyezésének folyamata az utolsó 100 méteren van, ne borítsák fel ezt a jelenlegi egyensúlyt - mond­ta. Azt is megtudtuk, folytatódik a Zöld Ház program, most folya­matban van a tavalyi kivitelezések elszámolása. A miniszteri sajtótájékoztatón Antal Árpád polgármester is be­szélt Sepsiszentgyörgyöt illető „zöld” terveiről: napokon belül in­dul a városi roncsautó-program, felszámolnák a városbeli ipari te­rületeket, parkolóházat építené­nek. További részleteket holnapi lapszámunkban olvashatnak.­ Tegnap Kézdivásárhelyen és Sepsiszent­­györgyön találkozott Kézdi- és Orbai­­szék, illetve Sepsiszék, Erdővidék és a Bodzavidék polgármestereivel és me­gyetanácsosaival Tánczos Barna kör­nyezetvédelmi, vízügyi és erdészeti mi­niszter. Az egymást követő beszélgeté­sek során egyebek mellett az évek óta orvoslásra váró medvekérdés, illetve az erdők visszaszolgáltatása is terítékre került. Délután egy szentgyörgyi sajtó­­tájékoztatón a médiának is alkalma volt találkozni a miniszterrel.

Next