Székely Hírmondó, 2021. július (26. évfolyam, 124-145. szám)

2021-07-01 / 124. szám

SZÉKELY Hírmondó . Atlantisz mélyharangjai Időmilliomos nyugdíjas va­gyok. Körülnézek és gondolko­dom. A macskám elé dobok egy szökdécselő játékot, és négylá­bú barátom alvást-evést-pihe­­nést felejtve guvadt szemű eksztázisban kergeti az új alkal­matosságot. Annyi esze van, mondjátok. De mi, büszke kétlá­­búak vajon nem vagyunk képe­sek egymásnak ugrani vagy sze­líden szívrohamot kapni egy fél­­nótás kortársunk kijelentése vagy a focilabda öt centivel ar­­rébb vagy arrább suppanása miatt? Eközben rá sem hederí­tünk, hogy az ország utolsó álla­mi tulajdonban levő vagyona maholnap kitántorog, az atom­erőmű fejlesztését ellenlábas nélkül megkapja a sapkaoszto­gató szuperhatalom, annak nagykövete és ügyvivője úgy intézkednek Bukarestben, ahogy a szovjet komiszárok nem merészeltek volna, és egy nap arra ébredünk, Románia egy tágasabb Guantanamo, ahonnan (és ahova) csak úgy röpködnek a rakéták. (És ör­vendjünk, ha addig a cotroceni- i lakáj el nem küld egy bemele­gítő háborúba Kína ellen.) És dörgedelmesen harangoz Atlantisz a mélyben: 2050-re Magyarország elveszíti lakossá­gának mintegy tíz százalékát. Munkaképes lakosainak pedig húsz százalékát. Mi meg a tan­­gabugyis EU-s firkászokkal és a budapesti falakra vizelő holland lumpenszurkolókkal foglalko­zunk. Románia 15-16 millió pol­gárral, ha marad akkorra. Azok kik lesznek? Olvasom a gyászjelentéseket - elhunyt egy nagymama, gyá­szolja két unokája. Öt kellene az egyszerű fennmaradáshoz. A természet nem tűri meg a légü­res teret, azt valakik majd bepó­tolják. Kik? A tömbházunk mel­letti parkban gyerekek kerge­­tőznek. Azaz fájdalmas nézni, hogy döcögnek egymás után. Három a négyből túlsúlyos. Is­merősöm fiacskája cukorbeteg, a másik kislánya mozgás- és fi­gyelemzavaros. Az iskola tömi a fejüket soha nem használandó képletekkel, de normálisan élni, táplálkozni nem tanítja őket. Az egyházfelekezetek közül hány tanítja a Biblia egészségre vo­natkozó alapelveit? Mintha benne sem lennének! Testi ép­ségünket nem megőrizni ki­sebb bűn, mint csúfot űzni a lel­künkből? Albert Schweitzer, aki orvos, művész és teológus is volt, mondta: Jézus példázatá­ban a pásztor nem a juhocska lelkét, hanem az egész juhot ve­szi a vállára. Ébresztő jóemberek. Mert az egykepolitikával, bulizással és egymás szétmarcangolásával az sem lesz, ki elsirasson. Napirenden Zubreckzy Antal 2021. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK A károk felmérése még folyamatban van Árvizek 12 településen Ami az elmúlt időszak árvizeit il­leti, keddi sajtóértekezletén Ko­­vászna megye prefektusa el­mondta: június 18-a és 20-a kö­zött több településen előfordult, hogy két nap alatt csaknem annyi csapadék esett, mint a sokéves havi átlag fele, sőt, Z­ ágonban például 2005 és 2020 között júniusban átla­gosan 91 liter csapadék hullt, most két nap alatt 58 liter, Kovász­­nán 135 liter a sokévi havi átlag, most 64 liter hullt két nap alatt, Lemhényben 114 liter a 47-hez az arány. Ha a június 13-a és 23-a kö­zötti tíz napot vesszük, akkor Szent­­katolna kerül az „élre”, ahol 126 li­ter eső hullott ebben a periódus­ban, miközben a sokévi havi átlag 98 liter. Persze nem csak a mennyi­ség számít, hanem az is, hogy mennyi idő alatt hull le egy bizo­nyos mennyiségű csapadék, hiszen Nagybaconban „csak” 37 liter hullt 13-a és 23-a között (ez „belefér” a 107 literes havi átlagba), de ebből 20-án félóra alatt annyi, hogy tönk­retette a műemlék templomot - fej­tette ki a prefektus. Ráduly István ismételten köszö­netet mondott a megyei katasztró­favédelmi felügyelőség és vízügyi igazgatóság szakembereinek, ami­ért - szó szerint - éjt nappallá téve dolgoztak, hogy mérsékeljék a Fe­keteügyön és a T­atrangon, illetve a Kovászna és a Bárót patakán levo­nuló árhullámok negatív hatásait. A prefektúra kimutatása szerint az árvíz 12 településen tett kárt. A vi­zek elöntöttek 19 gazdaságot, 790 hektár szántót, 1000 hektár legelőt, megrongáltak egy hidat, hét pallót, 1,4 kilométer megyei utat, 6,4 kilo­méter községi utat, 7 kilométer ut­cát és nyolc hidrotechnikai épít­ményt. A károk felmérése még fo­lyamatban van, de a nagyságrendet mutatja, hogy csak a nyolc vízvé­delmi építmény rendbetételét 5,4 millió lejre becsülik. Az uzoni választásokról szólva a prefektus „örömmel nyugtázta”, hogy a község lakói „polgári fele­lősségtudatról” tettek tanúbizony­ságot, és az időközi választásokon a szokásosnál jóval nagyobb szám­ban mentek el szavazni. Ráduly Ist­ván gratulált Bordás Enikőnek, és reményét fejezte ki, hogy Uzon község megmarad a fejlődés útján. A prefektus sok sikert kívánt az éppen érettségiző fiataloknak, és arra biztatta őket, hogy egyetemen és főiskolán folytassák tanulmá­nyaikat, nem csak azért mert - a közhiedelemmel ellentétben - az oklevél igenis számít, akár anyagi­lag is, hanem azért is, mert minden elvégzett iskola fejleszti az embert, hozzátesz egy jobb, teljesebb világ­kép kialakításához.« (közlemény) Az árvíz nyo­mai Magyar­­hormányban, lehangoló kép Szabálytalanul parkolók, kifogásokkal Kiskorúak kihasználása kezd „normalizálódni” a helyzet a sepsiszentgyörgyi fizetéses parko­lókban, ugyanakkor megugrott a városközponti parkban koldusók száma. Tinea Teddy Hadnagy István, a sepsiszent­györgyi helyi rendőrség vezetője ér­deklődésünkre elmondta, kollégái napi szinten találnak tilosban vagy a fizetéses parkolóban szabálytalanul parkoló sofőröket. A jelenség az el­múlt hetekben mégis csökkenő ten­denciát mutat. - Amíg a belügyminisztérium fennhatósága alá tartoztunk, keve­sebb időt fordíthattunk a fizetéses parkolók ellenőrzésére, így lazult a fi­zetési fegyelem egyes sofőröknél. Most azonban naponta ellenőrzünk, és sajnos mindig akadnak szabály­­sértők: egyesek zsigerből, „még azért sem” fizetnek, a kifogás pedig szinte mindig ugyanaz: „csak egy percre áll­tam meg!” - részletezte Hadnagy. Míg a szabálytalanul parkolók száma csökkenőben van az illetékes szerint, addig a városban, a központi parkban koldusók száma látványosan növekedik Az elmúlt hetekben több olvasónk jelezte, hogy olyan helyzet­nek volt szemtanúja, amikor a szülők árnyékban, az Erzsébet parkban iszogatva küldték gyerekeiket kol­dulni, a kicsik pedig, mint a szorgos kis méhek, hordták az aprópénzt a „sziesztázóknak”. Hadnagy rámuta­tott, nem szabad pénzt adni kiskorú­aknak, mert ezt úgyis alkoholra, ci­garettára költik a felnőttek. Ha való­ban akarunk segíteni nekik, inkább élelmet vegyünk. Kiderült, a koldusok nagy része Hetéről szivárog be, és amíg páran erdei gyümölcsöt, gombát, mezei vi­rágokat árulnak, addig egyesek - fő­képpen a kicsik vagy a kisgyermekes anyák - koldulnak. - Arra kérünk mindenkit, hogy értesítsenek minket, ha csoportos ké­regetést, vagy idevágó kihágásokat észlelnek. Ezt megtehetik a 0800.800.767-es zöldszámon - ösz­­szegzett Hadnagy.« Csökkenőben van a szabályta­lanul parkolók száma AKTUÁLIS 2 A székelykapu mint hungarikum Háromszéken is fogy A Hungarikum-bizottság összeülését követően 11 új elemmel bővült a Magyar Értéktár, illetve hunga­rikum lett az 1568-as vallásszabadsági törvény is. A Kovászna Megyei Értéktár által felterjesztett szé­kelykapuk címet viselő értékjavaslat bekerült a kie­melt nemzeti érték kategóriába, immár egy lépésre van a hungarikummá válástól. A székelykapuk értékjavaslat 2019-ben került felterjesztésre a Kovászna Megyei Értéktárba, a do­kumentációt dr. Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum nép­rajzkutatója készítette el. Az in­doklásban az alábbiakat fogalmaz­ta meg: a székelykapu nem egyet­len helység kulturális relikviája, ha­nem a székely közösség tudatosan kiépített, és napjainkig fenntartott kisépítészeti csodája, sajátos iden­titásszimbóluma. E kapuk nyilván­tartása, turisztikai hasznosítása és kultúrpolitikai óvása igen-igen fon­tos feladatkör. Bár napjainkban még 500 kö­rüli igényesen kivitelezett szé­kelykapu található Székelyföl­dön, a régi kapuállomány fogyá­sa nagyon gyors léptékű. A kapuk legnagyobb része nem szerepel a hivatalos műemléki nyilvántar­tásban, és legtöbb településen helyi védelmet sem sikerült az önkormányzatoknak kialakítani­uk. Roppant drasztikus volt pél­dául Háromszéken a régi kapuál­lomány felszámolódása, itt nap­jainkra csupán néhány darab ma­radt 1940 előttről múzeumon kí­vüli környezetben. Ezt a folya­matot úgy lehet mérsékelni, ha a kultúrpolitika minden létező esz­közzel tudatosítja e kapuállo­mány értékét, nemzeti jelentősé­gét. Nagy István agrárminiszter szerint a Hungarikumok Gyűjte­ménye olyan elemekkel gyarapo­dott, amelyre a magyarság mindig büszke lehet, illetve abban bízik, hogy a hungarikumok nyilvántar­tása erősíti a nemzeti önazonos­ságot és a magyar közösségek ösz­­szetartását. Az értékmentés a jö­vő alapja, és mint azt a hungari­kum pályázatok népszerűsége is jelzi, a 21. században ez egyre fon­tosabb - hangsúlyozta."

Next