Székely Lapok, 1898. március (28. évfolyam, 18-26. szám)
1898-03-03 / 18. szám
2 oldal Az udvar Budapesten. A királyi udvar jelenleg is a fővárosban időzik, s itt is marad még néhány napig, de a tavasszal is hosszabb ideig fog Ő Felsége hű magyarjai között időzni Ugyanis április hó 11-én az 1848-iki törvények szentesítésének ötvenedik évfordulóján Ő Felsége a budai várpalotában fogja elfogadni az országos küldöttségeket. Továbbá a királyi udvar Budapesten fogja tölteni a delegácziók tárgyalásaira kitűzendő időt is. Magyar politikai körökben rendkívül kedvező benyomást keltett, hogy az udvar Budapesten való tartózkodása alatt a királyi főherczegek közül, valamint a külföldi államok képviselői közül is többen időznek a magyar fővárosban E jelekből Ő Felsége különös kedevező indulatára következtetnek a mivel Ő Felsége főleg a magyar udvartartás államjogi önállóságát akarja kifejezésre juttatni. Országgyűlés. A képviselőház szombati ülése elején nyújtotta be báró Bánffy Dezső miniszterelnök törvényjavaslatát az 1848. évi törvények megalkotása emlékének ünnepléséről. Ezután következett az igazságügyi költségvetés folytatólagos tárgyalása. Itt legelsőbben Erdély Sándor igazságügyminiszter szólott, felelve gróf Apponyi Albert pénteki beszédére. Elismerte, hogy a beszéd tárgyilagos volt, de félreértések voltak benne, mert a minisztert a kivételes törvények alkotásától nem technikai, hanem csakis politikai nehézségek tartják vissza. Különben is, nem vagyunk még annyira, hogy kivételes intézkedésekre lenne szükségünk. Az önérzetes beszédet még az ellenzék sem zavarta, a jobboldal pedig zajos helyesléssel adott igazat Erdély miniszternek Ezután Psik Lajos beszélt a sajtószabadságról és az igazságügyi politika többi kérdéseiről. Fejtegetéseit az ellenzék is nagy figyelemmel hallgatta. Az ellenzék részéről Kemény Pál vett részt a vitában a ki amellett, hogy ügyes szónok, szakavatottan beszélt az igazságügyi költségvetésről. Utánna Dósa Endre mondott igen formás és tartalmas beszédet, a melyben különösen a köztisztviselők helyzetére terjeszkedett ki s annak a legnagyobb igyekezettel való javítását sürgette. Beszédét figyelemmel hallgatták s gyakori helyesléssel szakították meg és végül megérjejmezték. A belügyminiszter az egyesületek megalakulásáról. Perczel Dezső belügyminiszter rendeletet adott ki, melyben szigorú büntetés terhe alatt tiltja meg, hogy valaki olyan egyesület működésében részt vegyen, amelynek alapszabályait a miniszter még nem erősítette meg. A Ház hétfői ülésén folytatták az igazságügyi tárcza költségvetésének tárgyaláeelveket csinálnak s azt a társadalomra akarják erőszakolni. És épen itt van a megbocsáthatatlan nagy hiba, t. i. abban a véghetetlen gyengeségben, amit a társadalom a felcseperedettek szerénytelenségével szemben tanusít. Én abból ítélem meg egy-egy vidék társadalmának nívóját, hogy miképpen viselkedik a felcseperedettekkel szemben. A bel az emberi gyarlóságokat ahelyett, hogy sima gyöngédséggel irtogatnák, még legyezgetik a félszegségeket, szerénytelen ragaszkodásokat ahelyett, hogy fékeznék s a miveletlen arrogantiát kellő nívóra visszaszállítanák , még a szarvakat növelik, ott én a társadalomra bátran meghuzaám a lélekharangot, — ott én arról a társadalomról semmit sem tartok. Csekély ott az emberek egyéni értéke és még kevesebb az önérzet, ahol egy kis dekoráczió elég arra, hogy józan ítélő tehetségüket megbénítsa s vendômenak nézzék az útszéli czöveket! Csak dekorácziót lássanak, nem számit a becstelenség, az erkölcsi botlás sem, szemet hunynak minden jellembe vágó hibával szemben; mig ha a csecsebecse, a dekoráczió hiányzik, készek gúny tárgyává tenni a tisztességet, az arany jellemet, a becsületet is. Ez nagy lelki nyomorúság! Eltekintve eme mélyebb gondolkozásra serkentő misát. Győri Elek szólalt fel először, hevesen támadva Erdély minisztert a sajtórendelet miatt, amelyet cenzúrának tekint. Ezután Emmer Kornél beszélt, aki arra utalt, hogy a papi szószéknek volna hivatása megvédeni a népet a zugsajtó izgatásai ellen. Erre azonban a papság, sajnos, úgy látszik nem képes. Végül javaslatot nyújt be, melynek értelmében a Ház utasítaná a kormányt a rendszeres és végleges sajtótörvény elkészítésére, mivel a 48-iki törvénycikk ma már nem megfelelő. Később a vitát megszakítva, Kossuth Ferencz és Pichler Győző interpelláltak. Kedden az igazságügyi tárca költségvetését megszavazták. Emmer Kornél a tegnapi javaslatát visszavonta A részletes tárgyalás rendjén még többen beszéltek. Dániel Ernő báró minisztert a király a vaskoronarend I-ső osztályával tüntette ki. SZÉKELY LAPOK Marosvásárhelyt, 1898. márczius hó 3. Tűzoltó Egylet. Az „Önkéntes Tűzoltó Egylet“ rendes közgyűlése február hó 27-én folyt le Oroszlán István főparancsnok elnöklete és a tagok igen nagy számú részvétele mellett. Elnök megállapítva a határozatképes létszámot megemlékezik az 1848. márczius 15-iki napokról, melyek a szabad sajtót s a szabad egyesülési jogokat biztosították, s mely napoknak 50-ik évfordulója közeledik. Örömmel konstatálja továbbá, hogy a működő tagok a lefolyt évben minden tekintetben kellő pontosságot és szorgalmat tanúsítottak, mit azonban a zenekarról elmondani nem lehet, mivel annak kebelében gyakran fordultak elő kisebb-nagyobb zavarok, de most már azok is mind el vannak enyésztetve. Végül a teljesen megfelelő működtetés kellékeikért tűzjelző őrtorony építését, állandó tüzérségi csapat szervezését s a város vízvezetékét és csatornázását említve fel, a közgyűlést megnyitja. Grexa Gusztáv segédtiszt terjesztette ezután elő a parancsnokság évi jelentését, mely szerint év folytán 10 parancsnoksági gyűlésben 124 ügy tárgyaltatott s ezek alapján 426 kiadvány kézbesittetett. A szolgálati könyvben 13 rendelet közöltettetett Az egylet a közgyűlés napján a 7806-ik éjjeli tüzérségi szolgálatot tartotta. A tárgyalt évben tartott 72 színházi és 22 lovardai tüzérség s ezek után 90 frt folyt be az egyik pénztárába. Műszaki gyakorlat volt 7, melyen összesen 402 tűzoltó vett részt. Évfolytán meghalt 3 tag, kiknek koporsóira a tagok közt eszközölt gyűjtésből koszorút tettek. Az egylet vagyona (pénz érték): 5463 frt 25 kr. Tűzoltó szerek leltári értéke: 11146 frt 24 kr. A tagok létszáma a következő : tiszteletbeli 7, alapító 23, pártoló 120, mászó 27, szivattyús 78, vízszerző 50. Tüzeset 18 volt, ebből 5 fedél tűz, 1 pincze, 9 kémény, 1 szoba és 1 menyezet tűz. A kár 548 frt, melyből biztosítva 3461 frt érték volt. A tüzeknél 362 tűzoltó vett részt s 18 szivattyú volt kivive. A költségvetést 3089 frt 19 kr bevétellel állapították meg s elhatározták, hogy az éjjeli őrséget eddigi alakjában továbbra is fentartják. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a parancsnokság a Koós testvéreknél egy 600 literes vasbordót rendelt meg. Szolgálati érmet a következő tagok kaptak: Petelei Márton 15 évest, Czimbalmas József 15 évest, Rózsa Viktor 15 évest, Kosztándi György 15 évest, Barabás Dániel 15 évest, Pataki György 15 évest, Bodoni György 10 évest, Herber József 10 évest, Bustya Lajos, Koós Ferencz, György Miklós, Vojka György, Nám János, Szőcs Samu, Werner János, Keresztes János 5- 6 évest. 4 jutalmat is osztottak ki és pedig Oroszlán István ajándéka 20 kor. arany kapta Sramek Ferencz mászó. Petelei Márton ajándéka 10 korona, kapta Lakatos Ferencz szivattyús. Grexa Gusztáv ajándéka 10 korona, kapta Huszti Károly szivattyús. Bustya Lajos ajándéka 10 korona, kapta Rajka Vilmos szivattyús. A tűzoltói segélyalap kamatait először most osztották ki, mivel az alapító levél szerint most nőtt fel a tőke 1000 írtra. A kamatokból 16 szegény tűzoltó összesen 80 irtot kapott. Végül a tisztújítás tartatott meg, melyen az egyes állások a következőképpen töltettek be: Főparancsnok: Oroszlán István. Főparancsnok helyettes: Görög József. Mászó osztályparancsnok: Császár Ferencz. Szivattyús osztályparancsnok: Bíró Sándor. Vízszerző osztályparancsnok : Kézér Károly. Mászó szakparancsnok: Sófalvi Ferenc. Szivattyús szakparancsnokok: Szentgyörgyi Dénes és Eszenyei Károly. Segédtisztek: Grexa Gusztáv és Bustya Lajos. Jogtanácsos: Dr. Fenyvesi Soma. Mérnök: Flesch Adolf. Orvos: Dr. Agyagási Károly. Pénztárnok : Petelei Márton. Szertárnok Koós : Ferencz. Este közvacsora volt Hörli Simon vendéglőjében, melyen 80-nál több tűzoltó vett részt. Se. D. —- Kinevezések. A király Jakab Rudolf kézdivásárhelyi törvényszéki elnököt és Bodó Sándor Ítélő táblai titkárt a marosvásárhelyi királyi táblához bíróvá nevezte ki. A hadsereg ködéből. A király grzymalai lovag Dobrecky József helyi 9. honvédhuszár ezredben alezredest a váczi 6. honv.húsz.ezred parancsnokává nevezte ki. Lauter Gáspár őrnagynak a váczi 6. honv. húsz. ezredtől, a helyi 9. és kisjolsvai Szabó Zoltán őrnagynak a székesfehérvári V. honv. kerületi parancsnokság segédtisztjének ezen alkalmazásától való felmentés mellett a budapesti 1. h húsz. ezredhez való áthelyezését elrendelte a ügyvédi kamara. A helyi ügyvédi kamara dr Beder Sándor ny.-szeredai ügyvédet elhalálozása következtében törülte s gondnokul dr Sebess Dénes helyi ügyvédet rendelte ki, stílusatsáff. A háztartási és slojd iskola alapja javára a Transsylvania dísztermében tombolával összekötött mulatság lesz f. hó 5-én. A rendezők száma légió s igy reményük lehet a tánczolni vágyó leányoknak, hogy a böjti időben is lesz ki s megtánczoltassa őket. — (Mészáros bál. A mészáros ifjúság által február 27-én (vasárnap) rendezett bál a kisebb estélyek legsikerültebbjei közé tartozott. A László vendéglőjének, összes helyiségeit a legjobb polgári családok tagjai töltötték meg. A meglepő csinosan díszített táncterem tele volt szebbnél-szebb leányokkal, kiket a nagy számi fiatalság hévvel és fáradhatlanul tánczoltatott. A rendezőség élén Benkő Károly állott, ki mindent elkövetett, hogy a szórakozás teljes s a mulatság kedves legyen. Szimórakor világposta volt s a legszebb 4 leány által árult szerelmi levelezőlapok közül Bányai Piroska kapta a legtöbbet. Emlékül aztán a rendezőség gyönyörű csokorral ajándékozta meg. Azt mondják a gonosz nyelvek, hogy az ifjúság egy része még kedden reggel is bálozott, mi azonban csak hétfőn estig hisszük. Ugye így van ? ? ? — Csiszér Albert polgártársunkon s hétfőn igen fájdalmas műtétet hajtott végre dr Marosi Kálmán kórházi igazgató. Csiszár már több hónap óta rendkívül sokat szenvedett lábbajával s most azt operáltatta meg, igy remélve a teljes felgyógyulást. A helyi jótékony nőegylet és Klotid árvaleányház javára február 22-én a Transsylvania dísztermében rendezett koszoruestélyen az alábbi adományok folytak be Máriaffi Albertné szül. Bethlen Louise grófnő elnök gyűjtése alapján: Báró Bánffy Zoltánná , írtor. gróf Mikes Leopoldin, báró Roshenthal Józsefné, br. Roshenthal Henrikné, Matskási Isvánné, br. Bornemissza Andrásné, Máriássi Lászlóné, Gyárfás Lászlóné Kosztka Géza, Lázárné Wilburg báróné, Weér Györgyné, báró Bornemisza Jánosné, gróf Mikes Zdgmondné 22 frtot; Csathó Ferencz táblai elnök 20 frtot; báró Józsika Sámuel, gróf Bethlen Gáborné, báró Kemény Kálmánná, Majláth Gusztáv gróf erdélyi r. k. püspök, Onácsu Sándorné, gróf Bethlen Árpád, Désy Zoltán alispán, Tolnay Regináldné 10-10 frtot; Máriaffi Albertné Bethlen grófnő 6 frtot; Baruch Sámuel 5 frtot. Folyt. köv. , — Felolvasás. Múlt vasárnap délután dr Kömöcsy József pénzügyi titkár tartott felolvasást, tárgyalván az ipar fejlődését és az ipari viszonyok alakulását korszakok szerint. Itt-ott a szoczializmus és communismus híveinek borsot tört az orra alá elmondván, hogy a tőke alapja, sőt maga a kamatozó tőke nem egyéb, mint a folytonos munka, melyet nem igyekeznek tervszerűen hasznosítani, hanem inkább a gyűjtött vagyon felosztásán fáradoznak mely a sutba dobott munka tőkéjét nem képes pótolni soha. A divatot szintén összefüggésbe hozta tárgyával és hasznosnak, sőt kívánatosnak mondotta, ha az az ipar fejlesztéséhez hozzájárul és a belforgalmat emeli, de károsnak, ha a divatczikkek ára mint az nálunk van a tőketémáktól, csak a mindennapi érintkezés nehézkességére hivatkozom A fennebbi okok és jelenségek kifolyása hogy semmiféle lépésünkben nem tudunk annyira tapintatosak lenni, hogy egy sereg embert meg ne bántsunk Persze a sértve érzés hol jogos, hol nem jogos, de már az is a mi hibánk, hogy embereinket olyan rosszul szoktatjuk, hogy ott is sértést látnak, ahol valójában nincs és ez jobbára onnan van, hogy szörnyű következetlenek vagyunk. Sokszor azt, a kinek ma erősen hajtogatjuk magunkat, holnap mellőzzük;a kinek a fején ma keresztül nézünk, holnap előrántjuk s eljárásainkat nem tudjuk észszerűen indokolni, mert nem is tudhatjuk, minthogy pillanatnyi kicsinyes érdekek vezérelnek s ha a saját értéktelenségét érző ember barátjait csak létráknak tekinti, a kik által az ő badarai elképzelt magaslatára vél kapaszkodhatni, bizony tudni való dolog, hogy időszerű társaságát nem fogja a legfinomabb tapintattal össze válogatni, hanem hol ide, hol oda kapkod és a nevetséges balancorozás közepette egy sereg embert folyton sért és bánt. Pedig nem is olyan ördögi mesterség az emberekkel bánni tudni, helyes tapintattal mindenkinek eleget tenni. De ehez elsősorban azszükséges, hogy az ember érezze saját le nem rombolható egyéni értékét s ne rettegjen folyton attól, hogy ez, vagy amaz által rögtön lepottyan arról az ingatag magaslatról, ahová magát képzeli. Nehézkessé teszi társadalmi érintkezésünket a túlzásba vitt eszem-iszom, de ez még az adott viszonyok közt igen természetes, mert ahol szellem nincs, ott az meg sem nyilatkozhatik, már pedig ha az embernek nincs mondanivalója, legjobb, ha bedugják a száját. A nagy trakták ép erre valók. Az a rengeteg fizikai strapa, amit az ember egy középosztálybeli társas összejövetel menüjének tisztességes végig evésével véghez visz, bizony nem csodálom, ha megbénítja a szellemet! Nos aztán mi is utánozni akartuk a szellemi életet élő mivelt nemzetek társadalmát és behoztuk a ..jouru-t. Ámde némely vidéken ezt olyanképpen fogták fel és oldották meg, hogy a szellemes, lelket-szivet felfrissítő társalgás helyett a füstölt disznóoldal és káposztaczika halk ropogtatása töltötte be a termeket, márpedig a káposztaczika épen nem az a matéria, amin a szellemesség egykönynyen keresztül törhetné magát . . . Szóval vajha mennél többen lennének, kik a kinövések ostorozásával közelebb hoznák a társadalmat a czélhoz Részemről Luther szavaival élek : ,,Itt állok, máskép nem tehetek“! HIRE ív. Tuiszik lí Hugó kitüntetése. Lapunk zártakor vészük a sürgönyértesítést, hogy a hivatalos lap mai száma közli Tauszik B. Hugónak, a marosvásárhelyi kér. és iparkamara érdemdús elnökének kir. tanácsossá történt kineveztetését.