Székely Lapok, 1898. október (28. évfolyam, 79-87. szám)

1898-10-20 / 84. szám

Marosvásárhely, 1898. október hó 20. SZÉKELY LAPOK Bokody igazgató ez alkalommal is tel­jes elismerésünket vívta ki szerepének művészi alakításával. Igazán a megteste­sült fösvényt varázsolta elénk, kinek egyet­len gondolata a kincs, akit teljesen hide­gen hagy minden egyéb, mi nem csillogó arany. S szerepének valódi intencziói leg­inkább azon jelenetekben tűntek ki, me­lyekben kincse, érdeke és szerelme hozta önmagával ellentétbe. Jó volt Delli is a kettős szerepben, to­vábbá Szebeni, ki Valér házfelügyelőt sze­mélyesítette. Károlyiné a szerelmes Fru­­zi­iát szintén kellő törekvéssel adta. Jászai M. (Marianna), Takács M. (Eliza) ma is törekedtek feladatukat megoldani. A többi szereplőkről annyit, hogy mon­dandóikat elmondották. A színházat a közönség általában elég tömegesen látogatja és szívesen ismeri el az érdemet. Kedden Verő György „Szultáni­­a gyér közönséget vonzott, pedig az előadás egyike volt a szabbatosabbaknak. Ezúttal mutatkozott be a két prima­donna , G­er­öfi Frida Szelim, Reviczky Etelka Roxelane szerepében. Mindkettő dísze Bokody társulatának. Geröfi F. terjedelmes szép, tiszta csengésű, iskolázott hangjával , Reviczky E. hangja mellett eleven játéká­val nyert tetszést. Az első felvonás szép duettjét sűrű tapssal jutalmazták. Gerőfi F. komoly törekvéssel szép jövőt biztosíthat magának, a­mi után törekednie kell: bátorság és könnyedség. A két primadonna egy pár kosztümje is szép volt. Delli rettenetes basája túlzott volt, a Szilágyi kellemetés­e némi kellemetlenséggel vegyült. Harmadik felvonás közti kupléi gyengék, s inkább az ötletet, mint az előadást tapsolták. Takács M. (Gaston), Jászai M. (Delia) kedves alakok. Szebeni fő eunuchja jól felfogott és ügyeserrgg megjátszott alak. Szebeni különben egyikül rutinosabb és intelligensebb színészeknek. A kar szintén jónak mondható, de a zene gyengének bizonyult. Szükséges kipótolni, hogy inkább a művészi játszásban s ne az erőlködésben versenyezzenek. Nehéz 7 embernek 14—20 hangszer erejét pótolni. Színházi műsor: Csütörtökön „Otthon.“ Suderman re­mek színműve. Pénteken az előkészületek miatt nem lesz előadás. Szombaton először „Dreyfus“ az Ör­dögsziget áldozata. Színmű: (A Dreyfus árulási per hírneves alakjaival.) Vasárnap először: „A géléi kiskirály.“ Eredeti népszínmű, új népdalokkal. Géczi István legújabb és legjobb műve. Hétfőn „A madarász.“ Operette. Kedden először: „Léthe-vize.” Angol bohózat a vígszínház műsora. Szerdán „Ingyenélők.“ Énekes vígjáték KINEK. — Kinevezés. A helyi kir. Ítélőtábla elnöke Gergely Ferencz végzett joghall­gatót, Székelyudvarhelyi lakost, a maros­vásárhelyi Ítélőtábla területére díjas jog­gyakornokká nevezte ki. — Igazoló választmány. Maros­­tordavármegye igazoló választmánya f. hó 15-én tartott gyűlésében állapította meg véglegesen a megyei törvényhatósági bizott­ság tagjainak 1899. évi névjegyzékét, e jegyzék f. hó 21-től november 4-ig, az egyes községekben közszemlére lesz kitéve, mely idő alatt az esetleges fölleb­ezések is beadhatók. — Az ügyvédi kamara. A helyi ügyvédi kamara Gál István ügyvédet Csik-Csekefalva székhelylyel az ügyvédek névjegyzékébe fölvette. — Meghívó. A „Marosvásárhelyi Jóté­kony Nőegylet“ 1898. évi okt. hó 24-én (hétfőn) délután 3 órakor a vármegyeháza nagytermében Erzsébeti­ királyné em­lékére közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Elnök bemutatja Ő Felségéhez küldött hódoló sürgönyt. 2 Gyász emlékbeszédet tart Deák Lajos királyi tanácsos, tanfelügyelő. 3. „Erzsé­betit királyné-alap“ központi bizottságá­nak felhívását a gyűjtésre, előadja az egylet titkára. 4. Indítványok. — A „Rongyos Egylet“ gyű­lése. A „Szegény Tanulókat Segélyező Egyesület“ választmánya a vasárnap dél­előtt tartott gyűlésében jelölte ki a fel­ruházandó növendékeket, az egyes iskolák által beterjesztett névsorból. Ugyancsak ekkor adattak ki a ruhák is elkészítés vé­gett a vállalkozóknak. A csizmákat Aida Károly, a fiú ruhákat Pataki György ké­szítik. Az idéni felruházásra száznál több iskolás gyermek van kijelölve. — Érdekes vadászat volt e héten Kemény Kálmán báró birtokán — Gala­­nyán a medvék egész sergét verték fel a hajtók, és bár néhány maczkónak sikerült megmenekülni, a jól irányított lövéseknek is estek áldozatul azokból. Egy-egy med­vét lőttek Kemény Ákos báró, gróf Eszter­­házy László, gr. Vass Béla, báró Bánffy Ferencz, báró Bánffy János, Fü­löp Ede jószágigazgató, azonkívül ifj. Éltető Albert egy vadkant és Illyés Pista falusbiró­­ vaddisznót. — A társaság Kemény Kálmán báró vécsi kastélyában élvezte a házigazda ismert gavallér vendégszeretetét. — Sportélet, úgy látszik, hogy városunkban is mind melegebb és mele­gebb érdeklődés mutatkozik a sport iránt. A nyáron tartotta alakuló közgyűlését Oroszlán István városi tanácsos elnöklése alatt a kerékpározók egyesülete. Most a téli időszakban a kardforgatást kedvelő sportemberek gyakorolják magukat he­­tenkint négy estén a vívás testedző mes­terségében, még­pedig a legújabb olasz­iskola szerint. A­mint értesülünk, részünk lesz a tél folyamán egy disztorna estély­ben is, a­mi mindenesetre széles körben fog érdeklődést kelteni, annyival is inkább, mert eddigi szerény sportviszonyaink közt nálunk az ilyesmi még újdonság. Vajha minél előbb írhatnánk egy városunkban megalakult vivo-egyesületről. A mi, ily előzmények után, talán be is fog követ­kezni. — Koronaérték. A pénzügyminisz­ter beterjesztette a képviselőházhoz a koronaértékben való kötelező számítás be­hozataláról szóló törvényjavaslatot. E szerint 1899. jan. 1-től kezdve az összes állami, törvényhatósági és községi, úgyszintén a törvényhatósági felügyelet alatt álló, vagy közczélokat szolgáló testületek, alapok, egyesületek, társaságok, szövetkezetek és intézetek könyvei és számadásai a korona értékben vezetendők. A közforgalomban ezen értéknek megfelelő érmek" minden fi­zetésnél el­fogadandók. Az ausztriai ér­tékű ezüst egyforintosok, további intézke­désig szintén meghagyatnak a forgalom­ban. — Királyi példaadás. Abban a mozgalomban, mely a pénzügyminiszter felhívása következtében az új tör­vény­­alapján létesítendő Országos Központi Szövetkezet részjegyeinek jegyzése érde­kében az egész országban megindult, kimagasló példaadás történt. A király ugyanis elrendelte, hogy családi magán­­vagyonából 50.000 korona értékű részje­gyet jegyezzenek a szövetkezet javára.­­ Ez az intézkedés, míg egyrészt tanúja annak a meleg érdeklőd­ésnek, amellyel a felség a magyar közgazdaság iránt ér­deklődik, másrészt olyan nagyjelentőségű elismerése a szövetkezeti eszme áldásos hivatásának, mely nem tévesztheti el ha­tását a magyar társadalom minden körei­ben. Bizvást remélhető, hogy a királyi példaadás nyomán az eddiginél is általá­nosabban és sokkal nagyobb mértékben történnek majd jegyzések. — Lesz villanyvilágítás. Kedden egy sikkes asszony leányával a Szt.­György utczában sétált. A munkások épp a villa­mos oszlopokra helyezett ládák szerelvé­nyeit rendezték. Na már csak lesz vil­lanyvilágítás — mondja az asszony, mert látod lányom töltik a „fotót“. — Lopás. Margittai színész lakását egy őrizetlen pillanatban kedden este va­lami jómadár megrohanta és öt öltözet ruhájától fosztotta meg. Általában az a gyanú, hogy valami benfentes a tettes. Nyomozzák. — Gyilkosság. E. hé 1 7-én délelőtt Zrínyi Mihály jeddi községi szőlőpásztor anyókát özv. Kovács Imréné szül. Nagy Máriát az erdőn, midőn ez utóbbi makkot szedett, agyonütötte. A helyi ügyészség fogházában levő tettes a gyilkosságot be­ismerte, bár azt vallja, hogy megölni nem, csak megverni akarta, amint azt ezelőtt is többször tette. Indokul tettéhez az szol­gált, hogy anyósa a tavasszal birtokát ve­­jére íratta, de most vissza akarta venni, mibe Zrínyi nem egyezett bele. Emiatt az asszony többször szidalmazta vejét. A hullát Grittó Gergely marosszentgyörgyi ménespásztor találta meg s jelentve a kö­zelben szüretezőknek, míg a tett elköve­tése után, a szőlőszedők közé állott Zrínyi maga jelentette a keddi elöljáróságnak, hogy anyósát az erdőn halva találták s még ő maga intézkedett a hulla beszállí­tása iránt. Azonban a falusiak ismerték a köztük levő feszült viszonyt s mindjárt reá gyanakodtak. Tettét már a nyomban kiszállott csendőröknek s később a vizsgáló biró előtt is bevallotta. — Román Miron a gör. kel. egyh. metropolitája 17-én meghalt, 1874-ben lett érsekké. Tekintélyét s tudományát fő­kép arra használta föl, hogy az egyház­megyéjében elmérgesedett nemzetiségi harczokat lecsillapítsa Temetése ma lesz. — Kész — Mehet! A kereskede­­­­lemi­gyi minister a személyszállító vonatok­­ elindításakor használt jelszókat eltörli és ezeket jövőben nappal zászló, éjjel pedig lámpajelzéssel helyettesíti. Az új rend november 1-én lép életbe. Gyűjtés a Györfi Mózes ál­dozatának. Megemlékeztünk arról, hogy a hírhedté vált rabló Györfi Mózsi lelőtte a radnóthiai esküdtet Szabó Jánost, ki egy rablása után, többek társaságában el akarta fogni. A vármegye alispánja­­ gyűjtést indított az árván maradt család felsegélésére s egyben felterjesztést tett­­ a belügyminiszterhez is némi segély ki­­j utalása iránt. Most a gyűjtés befejeztet­­­­vén, az alispán 207 forintot küldött­­ az özvegynek. Ebből 100 frtot a belügy-­­ miniszter küldött, a többi a megyei lako­soktól gyűlt.­­ Megindult a heremagvá­sárlás. Részint a külföldi, részint a belföldi kereskedők bejárják most a vidé­keket és többen felhasználják egyes ter­melők tájékozatlanságát, miáltal ezen gazdák alacsonyabb árt kapnak magvaik­­ért, mint a jelenlegi piac­i helyzetnél jogo­san igényt tarthatnak. Részünkről köteles­ségünknek tartjuk figyelmeztetni az egész gazdaközönséget, hogy ne pocsékolja el olcsó áron lóheremag termését, hanem for­duljon bizalommal Mauthner Ödön hírneves budapesti magnagykereskedőhöz, küldjön oda mintát terméséből a mennyiség meg­nevezésével. Teljesen nyugodt lehet min­denki, hogy okvetlen megkapja a legma­gasabb árt, mert általánosan ismert tény, hogy Mauthnernek óriási forgalma révén a legnagyobb szükséglete van a heremag­vakból, és meg vagyunk győződve, hogy a legszolidabb lebonyolítást is e czégnél találhatják meg a termelők. — Dohány jövedelmünk. Ma­gyar­ország dohány jövedelme 1887-ben 32.604,823 frt 91 kr. volt; 1898-ban már 1­40 Vv­ al több vagyis 33.086,020 frt 62 kr. És ez mind füstbe ment.­­ Magas jutalékban részesülnek megbízható szolid ügynökök, kik törvény­szerűen megengedett sorsjegyeknek rész­letfizetésre való eladásával, egy nagy pénzintézet (részvénytársaság) számlájára foglalkozni óhajtanak. Ajánlatok „Mercatir“ czimen: Eckstein Be­rnát hirdetési irodájába Budapest. V., Fürdő-utcza 4. in­­tézendők. Apróságok. Közli: CSERME FERENCZ. Lótogaton: János gazda: Mintha itt érzené a gőzös szagot. Az alföld­ön honnan isszák a hegy levit? Műkedvelők között. A. ) Mit játszódtatok a műkedvelői elő­adáson ? • B. ) A sárga csikót. A. ) S ki játszotta a czimszerepet ? B. nagyságos u­r a kofferének két kulcsot csináltatott, hogy ha az egyik el­vész, a másik megmaradjon. Aztán a ket­tőst összekötötte. Meglátja a falusi gazda, hogy mekkora területet foglal el a városi színház, s magyarázza otthon, hogy van legalább két köböl­ féréja. (Két köböl gabona megy egy hold földbe.) Németszóra ment ki a fiú külső aka­démiára. Néhány hónap múlva ezt írja szüleinek: Míg eleinte a háziakkkal érte­keznem nagyon bajos volt, most már köny­­nyebben megy, kezdenek értegetni ma­gyarul. Egy test és egy lélek. Mendegélt a szegény ember Brassóba, szita­ kérget vitt a hátán. Utána üresen lépegető fele­ségének mondja, hogy te is vihetnéd egy kicsit. Hadd el fiam, hiszen tudod, hogy mi egy test és egy lélek vagyunk, mindegy akár te vidd, akár én. Eladják Brassóban a szita­kérget, s a szegény ember tokányt és egy porczió pálinkát rendel magának s egyedül falatozgat. Ugyan bizony nem kínálnál meg engem is, kérdi a fe­lesége. Hadd el fiam válaszolt a férj, — hiszen tudod, hogy mi egy test és egy lélek vagyunk, s mindegy akár én egyem meg, akár te. Lud párbeszéd. (Mikor mennek az asztag alá.) Pipék: Aztán mind együtt szedünk, az­tán mind együtt szedünk, aztán mind együtt szedünk. Tojólud: Ugy-ugy, ugy-ugy. Gunár: Hát nekem nem? hát nekem nem­­ ? (Mikor az asztag alá érnek) Pipék: Ki-ki magának, kik-ki magának Tojólud: Ugy-ugy, ugy-ugy. Gunár: Nekem is, nekem is! Megmon­dom. Tódor! Lépik a búzát! Todor! tépik a búzát! (A szolga jő és hajtja a hidakat.) Gunár: Ugy­e megmondtam ? Ugy­e meg­mondtam ? Pipék: Fene egye meg, fene egye meg ! Felelős szerkesztő. Dr. Fenyvesi Soma ügyvéd. Hirdetések. Sz. 516-1898. végre. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881 évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a ma­­­rosvásárhelyi kir. törvényszék 1896. évi 2126 számú végzése következ­tében dr. Ötvös Gyula ügyvéd által képviselt marosvásárhelyi Szent­­györgyi Nina javára hodosi, de je­lenleg kolozsvári lakos Máté Károly ellen 52 frt s jár erejéig 1896. évi április hó 10-én foganatosított kie­­égitési végrehajtás utján le és lfelülfoglalt és 338 frtra becsült egy 3. oldal

Next