Székely Lapok, 1899. január (39. évfolyam, 1-9. szám)

1899-01-01 / 1. szám

XXIX. évfolyam. Marosvásárhely, 1899. január he 1­ly­szám. POLITIKAI, TÁRSA­DATlMI ÉS KÖZGAZDASÁG A LLAP. Megjelenik: csütörtökön és vasárnap. Szerkesztőség: Régibaromvásár-utcza 1. sz., hová a lap szellemi részét illetető közlemények küldendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. —— Telephon 58. szám. —­­ Felelős szerkesztő: Segédszerkesztő: ír FENYVESI SOMA MÁTHÉ JÓZSEF Előfizetés: egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 korona. Előfizetést és hirdetéseket felvesz a „Székely Lapok“ kiadója: Adi Árpád. ■^Telephon 101. szám.4*­ plyik­aéf Nagyi V. Filep Albert úrhoz,­­ Kedves bátyám! A ragaszkodó tisztelet s a nem indokolttá rokonszenv kötelékei között, melyekkel szeplőtlen hazafi­­ságod, tizta meggyőződésed s ma­gas korú tapasztalatai iránt visel­tetem, trdulok hozzád s kérem, hogy bő­sen bíráld meg ezt a tényt s anak indokait, a midőn megidézte a nyilvánosság elé abban a népgyűls ügyében, melyet váro­sunkban deczember hó 27. napján elnöklésedáltal díszessé tettél.­­ Te, a ha magyar szabadságharcz­­ alatt fegyőrrel küzdöttél a nemzet­­ igazáért, a legtöbb joggal ülhetsz széket minen olyan sedrián, a­hol nemzetünk közkincse, alkotmánya, alaptörvény és százados jogai fe­lett tanácsoznak ; s távol van tőlem: abb­i gáncsoskodni, hogy­­ ott valál és elnök valál. Elvégre a szabad polgrok egyik legszebb joga nyíltan valllt meggyőződéseiket, s ha így nem gondolkoznám, nem ér­­demelné m­eg a szabad véleményt aim gyűlés­zett e sorokban el­­mondhatni. An a nyilta, a fórumon elmon­dott politikai vélemény megszűnik a magánmeg£őződés érinthetlensé­­gének védem­ alatt állami, s ki­hívja a birála­t mindazok részéről, a­kik nehéz időben gondolkozni tudnak, s a­özügyekben hitüket ki volik jelentni. Elvastam,­­ tájékozást szerez­tem a gyűlés lefolyásáról, tudom mit jólottál !, kedves bátyám mint elnökugy a ragnyitóban, valamint a betróban. bt, gondolom, jól va­gyok értesülve a szónokok beszé­déb­él gondolanenetéről, a gyűlés egész hangulattal, s igy azt vélem, tiszta képet alkottam arról az egész processusról, mely elnökleted alatt a „Transsylvania“ dísztermében le­folyt. Elitéltétek az úgynevezett „Tisza lexet“. (Pedig biz ez nem lex, még csak nem is „senatus consultum.“) Megdicsértétek a kilépetteket, gratuláltátok az obstruáló ellenzéket, (pedig szónokaitok a kormányt mondták obstruálónak). Követeltétek az általános titkos szavazás behozatalát az országos képviselők választásához. Ide jegy­zem, hogy egyik szónok az írni­­olvasni tudók, másik a magyarul írni és olvasni tudók részére köve­telte a voxot. Hát jó! De kedves bátyám, te, a­ki az alkotmányosságot nem nö­velünk tanultad, hanem azt meg­csinálni segítettél, nem gondoltad-e, mikép szélmalom-harcz az, a­mit a „Tisza lex“ ellen országszerte foly­tatnak ? Az a valami, a­mit így ne­veznek, a szabadelvű párt elubbjá­­nak, mondjuk, egy sajnálatra méltó abberatioja, soha a parlament elé nem került, s gondolom hivatalos formában nem is fog kerülni. Minő jogon adtok hát oly erőt annak, mintha az országos elhatározás alatt állana? a közállapotokon aggódó, a cse­lekvés sürgető kényszere előtt álló hazafiak (mert én felteszem kedves bátyám, hogy mi egymást azért még nem tartjuk hazafiatlannak, mivel más és más politikai hitet vallunk) akarták megpróbálni a Tisza-féle ja­vaslat által a züllésnek induló január elsejével is fenntartását az alkotmányosság külső formáinak. Most már ez a látszat fenntartva bizonyára nem lesz. Ott áll az or­szág, hogy akár „Tisza lex“-szel, akár a nélkül, kénytelen januárius elsején is, azon túl is összes szer­veit, közegeit, képviselőit, hivatal­nokait functionáltatni, muszáj neki­­minden népgyűlési dekrétum da­czára) tovább élni, kötelmeinek szem­­­ben a világgal, szemben hitelezőivel, üzlettársaival, szerződéses alkalma­zottjaival és vállalkozóival meg­­y­­elelni ! Sajnos, de így van ! Véreink, a­kik a hivatalnoki kar­­­­ban, a katonaságnál szolgálnak; társaink, kik állampapírokat tarta­nak kezükben, s annak kamataiból élnek, a szállítók (mészárosok és kereskedők, iparosok, csizmadiák, asztalosok, szíjgyártók, lisztesek és zabosok stb.) január elsejével is fize­tést várnak,, s pénz helyett minden valószínűség szerint nem elégednek­­ meg egy olyan határozattal, hogy-j| QAOC ! miután paragrafus annyi meg annyi-*- ’' O­C : szerint nincs költségvetés — tehát­­ pénz sincs. S ez ugy­e egyetértünk abban, jól van is igy. Mert a magyar állam azt a gyalázatot meg ne érhesse, hogy egy napon tartozásainak meg- ^ felelni nem tudott! E körül foly most közöttünk a •*, ' tusa!­ti“- A//o/ Kedves bátyám! Nagy idők tanu-VA^x • ságait, a históriát teszem bíróvá­­ közöttünk. A históriát, melyben egy- ^­J-* más között való igazságainkért, pártos­­kodásainkért annyi vért hullatánk.­­ Volt-é, van-e nagyobb szükség az egymás megértésére valaha!? Sza­bad-e ma a felett disputát­­nunk, hogy ki az oka az ex-lex állapotnak? Megszünteti-e ez azt a szerencsét­lenséget, melyben vagyunk?! Ha ti ellenzék, bennünket láttok bűnösök­nek, megszűnik ezzel a törvénytelen helyzet? Jobb lesz a közalkotmány sorsa, ha az mondatik, hogy a bajt ti csináltátok?... A sülyedő hajón nem szabad a felett veszekedni, ki okozta a szerencsétlenséget, hanem minden ember a mentés munkájához lásson !­­ Nem akarom a meggondolatlanság­­ számlájára írni a gyűlés egyéb hatá­­­­rozatait sem s ezért indokoltnak­­ fogod tekinteni, ha különösen szóvá­­ teszem az általános szavazatjog vin­­­­dikátiója tárgyában provokált hatá­­­­rozatot. * A­­gyűlésről , annak lefolyásáról szóló adósításokat lapunk új helyén közöljük, meg­egye­zve hogy e­­zis politikai álláspontunkat élj­es mpékben fedi. A Frencz Jozger keserűviz világszerte ismert jó hírnevét kitűnő minőségének köszönheti, minek következtében a földgömb minden részén, még a kisebb helyeken is, most már található és árusítva lesz. A Ferencz József keserűvizből mint rendszeres adag egy boros pohárral reggel éhgyomorra véve elégséges.

Next