Székely Lapok, 1899. július (39. évfolyam, 53-61. szám)

1899-07-02 / 53. szám

4-ik oldal, a székelyföldi képviselőket és főispánokat. Úgy tűnik föl, mintha ezen ügy halogatása szándékoltatnék, azért fölötte helyénvaló a kamara sürgetése. Végül Neumann Áronnak az erdélyi kenderipar fejlesztése tárgyában a föld­­mivelésügyi miniszterhez és a kamarához beadott kérésének pártolása kimondatván az érdekes gyűlés véget ért, szinház. Szerdán este a „Bányamester“ előadásá­ban gyönyörködtünk. Zeller bájos zenéjé­nek minden részlete érvényre jutott s minden szépsége gyönyörködtetett; a szép számmal jelenvolt közönség szűnni nem akaró tapsban, újrázásban nyilatkozott meg minduntalan. A czímszerepet Békéssy Gyula játszta. Még érzik rajta múltkori rekedtségének utószó, (hiába­ nagy partikat beteg torok­kal énekelni bajos akkor, mikor teljes nyu­galomra van szüksége) de azért igen szép sikert ért el Martin szerepében. Különösen Il­ik felvonásbeli keringője tett nagy ha­tást. Az est hőse Ámon Margit (Nelly) volt. Annyi báj, kedves üdeség, finomság volt a csipkeverő leányban, mennyit egy­­egy alakban magyar színpadon ritkán lát­hatunk. Mert ő fel tudja ruházni és fel is ruházza alakját mindama tulajdonsá­gokkal, melyek játéka iránt figyelmet, ér­deklődést keltenek és a néző­közönség szeretetét megnyerni és meg is tartani képesek. Énekszámaiban megnyilatkozik a tudás, zenei képzettség és színezés ereje­t találóan. E kiváló tulajdonságok rég kvalifikálták Ámon Margitot — kit most Krecsányi szerencsés magáénak mond­hatni — az ország első színpadjain való szereplésre. Dalait nyílt színen tapsolták és ujj áztak meg. Az Anday és Berzsenyivel énekelt hármasát és második felvonásbeli betét­jét hatszor kellett megismételni. Andai Blanka (Fichtenau gróf kisasszonya szin­tén igen szép sikert aratott a mai estén. Őszinte érdeklődéssel hallgatták és tapsol­ták meg dalait, melyek az ő gyönyörű hangján szivig hatnak. Ezúttal játékában is több volt a könnyedség és kifejezés mint máskor, mi komoly törekvése mellett bizonyít. Belépőjét taps és egy csokor ju­talmazta. Polgár Sándor (Zwack) kitűnő elmésség­­gel játszott. Üde komikuma, kitűnő maszkja egyaránt megtették hatásukat. Ligethy (Tschida raktáros,) Körmendy (Dusel Írnok) szerepét adták kitűnően. Szabó József Roderich herczeg szerepét sok jó akarat­tal igyekezett elfogadhatóvá tenni; ambi­­c­iózus törekvő színésznek látszik, de re­kedtsége ma megakadályozta abban, hogy nagyobb tenor partiját diadalra vigye, mihez jelentékenyen hozzájárult az első felvonás­beli azon malőrje is, hogy az előadást egy-két jelenéssel megrövidítette s igy Ámonnak és Andaynak egy-egy szép je­lenete elmaradt. Berzsenyi Julia és Kö­­vesdy Jenő kisebb szerepeikben is igen jók voltak. Summa­ summárum a „Bánya­mester“ előadása méltó volt a szép számú közönség tetszésére és Krecsányi kitűnő renoméjára, a­miben — nem felejtettem el — Orbán Árpád karmesternek, a zene-­­ és énekkarnak oroszlánrésze van. Csütörtökön Jókai Mórnak, hazánk ké­­j­szoros költőjének „Aranyember“-ét láttuk.­­ A czímszerepet egészen diszkréten játszta­­ meg Thury Elemér. Jellemzésében a találó,­­ de soha sem túlzott vonások emelték Tímár­­ Mihály arany karakterét fokról-fokra igazi­­ elismerés kisérte értékben fokozódó játé­kát mindvégig. Réth­ey Lajos Krisztyán Tódora egyike azon művészi alakoknak, a­mineket mástól nem láthatunk, ő egész talentumával rajzolja alakjait, melyeknek becsét az utolérhetlen maszk is fölöttébb emeli. Noémi T. Csige Böske, Tímea Hahnel Aranka és Athália Cz. Tóvölgyi Mar­git remekeltek. A gyerekesen naiv, nemes szivü Noémit Thuriné sok tudással és kedvességgel játszta meg, a­mint az rutinnal, erővel és szívvel megáldott mű­vésznőtől kitelik. Ritkán öszpontosul a naivitással oly sok rutin, a tudással oly sok alakító képesség, mennyit Thurinéban még a jelentéktelen szerepekben is min­dig láthatunk. Szinte csodálatos, hogy e sikerekre hivatott művésznőnek oly ritkán ad Krecsányi alkalmat egész tehetségét bemutatni. Méltó társa volt Hahnel A. Tímeája is. A töröknőből lett magyar menyecskét igazi bravúrral alakította. Cz. Tóvölgyi Margit Atháliát, szenvedélyesen­­ játszta. Brazovicsot Körmendig adta. A vagyona miatt elbizakodott, büszke, szívtelen embert kitűnően mutatta be. Margittay Kadisája elég jó alak. Elegan­­cziával beszélt. Berzsenyi Julia Zsófiban a kávénénikék önmagukra gondos, mások­kal keveset törődő asszonyokat mintázta. Játékában sok eredetiség van Barthos Fabulája ismét egy remek epizód alak volt. Sajnos, hogy ezt a tehetséges, törekvő ifjú embert keveset látjuk szerepelni. Berky (Triko­sz), Ligethy (Granicsár tiszt) és Kulcsár (Galambos halász) kisebb sze­repeiknek is értéket kölcsönöztek. Félüres házban alig volt több tüntetés mint ma. Művészek remek alakításának szólt, kik valamennyien büszkék lehetnek sikereikre. Pénteken Planquette régi, de mindig szép operetteje „Ripp“ volt soron, a czím­­szerepben Békéssy Gyulával. Békéssy ne­héz feladatát igen szépen oldotta meg. Szép dalai különösen a második felvonás­ban arattak tetszést. Lisbeth és Alicze kettős szerepében Anday Blanka szintén szép sikert ért el. Adrien szerepében Berczi fitogtatta hatalmas tenorrá. Polgár (Derick), Ligethy (Nick, Jean) igen jók voltak. Ba­­barczi Ilonka és Kövesdi Emilia gyermek­­szereplők sok tapsot kaptak. A szabatos előadást gyér közönség nézte végig, de igen jól mulatott s nem fukar­kodott elismerését nyilvánítani mindazok­nak, kik megérdemelték. Székely Lapok. Színházi műsor: Hétfő, julius 3-án „A vasgyáros“, szinmű 4 felvonásban. (Bérletfolyam.) Kedd, julius 4-én Thuryné Csige Böske asszony és Thury Elemér jutalomjátékául „A hol unatkoznak“, vigjáték 3 felvonás­ban. (Bérletszünet.) Marosvásárhely, 1899. julius hó 2. Szerda, julius 5-én „A kis herczeg operette 3 felvonásban, a czimszerepben Ámon Margittal. (Bérletfolyam.) Csütörtök, július 6-án „A trónkereső“, eredeti történeti szomorújáték 5 felvonás­ban. (Bérletfolyam.) Előfizetési felhívás. A „Székely Lapokra“, július elsejével új előfizetést nyitunk. A székely érdekért folytatott erős küz­delmünk, elért eredményeink fel­mentenek attól, hogy a Székely La­pokat bővebben ajánlgassuk. Ki csak egy-két számát nézi át, meg kell győződnie, hogy elhagyatott haza­részünknek , a székely földnek és jobb sorsra érdemes népének, a székely népnek nincs önzetlenebb barátja, pártfogója a Székely Lapoknál. Hogy ügyünk­­iránt továbbra is általános ér­deklődést kelthessünk s a nép veze­tőinek a tájékozódást, lehetővé te­gyük, papoknak, tanítóknak és körjegy­zőknek 3 frtért küldjük a Székely Lapo­kat. Előfizetési ár: Egész évre .... 6 frt — kr. Félévre.....................3 frt — kr. Kegyedért­e . . . 1 frt 50 kr. A­z „ Otthon “ -n­al együtt. Egész évre . ... 8 frt — kr. Tanítók, papok, és körjegyzőknek 5 frt. Kérjük a kik hátralékban van­nak, hogy a dijakat beküldeni és előfizetéseiket megújítani szívesked­jenek hogy a lap szétküldésében fennakadás ne legyen. Az „Otthon“ második félévi díjai előre bekülden­dők, mert ellenkező esetben e lapot kénytelenek leszünk beszüntetni. Tisztelettel A „SZÉKELY LAPOK“ kiadóhivatala. H 1 R E­K — Pletyka. Szerkesztő! Mr rövid leszek! Hamar elmondom a mit akarok. Tehát tudja jól ugye, hogy a bicikli egylet itt már megalakult, sőt már versenyt is rendezett. Nem erről akarok beszélni, pedig volna erről is hogy mit. Elmondhat­nám, hogy a győztesek mennyire le voltak főzve. Azt hitték, hogy arany, meg ezüst érmeket osztogatott nekik a bizottság, pedig hát nem mind arany a mi fénylik. Aztán megnézték az érem másik felét, akkor meg úgy győződtek meg, hogy az nem arany, hanem aranyozott ezüst. Pedig nem mind ezüst ami aranyozott, lehet az bronz is. No de ezt ők nem tudják! Nem is érdemes erről beszélni, különösen bi­­cziklisták előtt. Nem tehetnek róla, ha

Next