Székely Lapok, 1900. február (40. évfolyam, 18-33. szám)

1900-02-01 / 18. szám

2-ik oldal, tanító hiány miatt egész generatio­­ nő fel a nélkül, hogy a nyomatott­­ betűk olvasásán s nevének legpri­­mitivebb vonásokkal való lerajzolá­sán kívül egyebet tudna. Mi készséggel elismerjük, hogy az egyházaknak a múltban s még a je­lenben is igen nagy érdeme volt és van a népoktatás terén s hogy az anyagi áldozatokon kívül még m­ér­­legelhetlenül fontos functiot végzett­­ és végez a népoktatás körül, de azért az állam mégis csak jobban­­ és többet tud elérni e téren. S az­tán a közoktatás egy kissé állami functio is, még pedig igen fontos és­­ jogos. Tanítóink jobban lennének java-­­­dalmazva, iskoláink, melyek az egy ú­­­ház nélkülözése és szűkös anyagi viszonyai miatt néhol egészségtelen szűkös viskókká lettek — palotákká­­ válnának — a tanítás pedig azokban­­ tisztán, minden felekezeti türelmet­lenség és elfogultság nélkül egysé­­­­gesen rendezve lenne úgy, hogy az­­ abból kikerült növendék sereg egy­­ egészséges táborát képezné a magyar nemzeti kultúra productumának.­­ Ugy­e kedves kollega úr? Az, a­mit ön hangoztat, nem­­ egyéb, mint víznek a nemzetiségek­­ malmára való hajtása. A magyar­­ katholikus érdek pedig talán nem­­ azonosítja magát a különböző nem-­­­zetiségek ferde aspiratjóival. S ta­­j­­án még kevésbé teheti ezt az „Al-­­ kotmány“, egy olyan hírlap, mely­­ egy magyar közjogi alapon álló or­­­­szággyűlési párt hivatalos orga- i numa. A „Székely Tanügy “-gyel együtt­­ mi is óhajtva várjuk az időknek azon teljességét, midőn Magyaror­­­­szágon csak egy iskolafenntartó ha­­­­tóság lenne: az állam. Végül legyen meggyőződve az „Alkotmány­, hogy azért a miért a­­ „Székely Tanügy“ — igen helyesen­­ — liberális irányban óhajtja tanulni a közoktatásügy miseriális állapotát, van olyan jó katholikus, de legin­kább van olyan hazafias irányú, mint az „Alkotmány“. D. B. szorította onnét. Hogy is ne! Régi leány ábrádjai Szidának nem a körül csoportosul­tak, hogy boldog feleség, hanem hogy mél­­tóságos asszony lehessen. És ennek a tervnek feláldozta a szép fiatal­embert, kihez vonzódást érzett. A gróf célját érte. A szülők ugyan Ko­vácsinak adtak előnyt, de az nem kérte meg a leány kezét, így ezután a grófnak nem adtak, kosarat. Az eljegyzést egy epizód előzte meg. Kovácsy ott sétálgatott a kertben Szidá­­val. Egyszerre a leány megállt s igy szólt az ifjúhoz. — Mondja, hogy tetszik önnek Zsarnóczay gróf? Kovácsy kelepczébe volt szorítva, be­­szélie kellett. — Nem alkottam róla véleményt még magamnak. — úgy ? nevetett a leány. Nekem tet­szik és bárki felett előnybe részesíteném. Kovács elsáppadt, gyorsan távozott és haza ment. A leány jól sejtette. Ép meg­akarta kérni kezét s ezzel a párbeszéddel Szida persze most elejét vette ennek az­­ eshetőségnek. Másnap azután a gróf láto­gatott el hozzájuk. Őt is nyilatkozatra birta. — Gróf úr, én látom, hogy érzelmeket táplál irányomban. — Valóban bájos Szida kisasszony, de hisz sokszor sejtettem önnel. — Nos, beleegyezésemet adom, hogy szüleimnél szerencsét próbáljon. — És pártolni fog, Szida nagysául ? És csakugyan pártolta, meggyőzött min­den ellenvetést s végre is Szida gróf Zsarnóczay menyasszonya lett. Az esküvő előtt búcsúzni jött Kovácsy. Kimerültnek és betegnek látszott. ISzidát­­ kellemetlenül érintette e látogatás. Vőle-­­­génye távol volt, anyja gyengélkedett s ő egyedül fogadta a szalonba a vendégét. — Búcsúzni jöttem és szerencsét kívánni — Hogyan kedves Kovácsy úr? — Hosszabb útra határoztam el magam. Követem szüleim példáját, kik életüket vasúton, hajón és szállodában töltik. Csak­hogy az én utazásom nyugodtabb és h­osz­­szabb lesz. Elbúcsúztak, lázas kézzel szorongatta meg Kovácsy a menyasszony kezét. Az­­után hazament. Másnap Neményi Szíriából valóságos grófné lett, Kovácsy pedig elutazott. Ujja egy golyó szabályozta, mely keresztül járta azt a szivet, hol egy örökös úrnő lakozott. Zsarnóczay grófné nászutjára ment, Kovácsyt elvitték az utolsó útra, rokon nem kisérte, mert, hogy szülei hol időztek, azt a temetés rendezői nem bírták kiku­tatni, s igy nem is értesíthették a végze­tes eseményről. Azt mondják, hogy Szida grófné Ková­csy bujának emlékét a nászutra magával vitte. Hjah, azért még­is csak méltóságos asszony volt, a ki nászutjára ment. Székely Lapok. KÖZGAZDASÁG. Viteldij kedvezmény A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 81698/1899 sz. a. a m. kir. államvasutak igazgatóságához a motorok hajtására szol­gáló benzin viteldij kedvezménye tárgyá­ban a következő rendeletet intézte. A benzin motorokkal dolgozó hazai kis­iparnak támogatása érdekében, mely külö­nösen a benzin piac­i árának nagymérvű emelkedése folytán vált szükségessé, ezen­nel elrendelem, hogy a magyarországi petróleum finomító gyárak feladási állomá­­sairól belföldi állomásokra fehéráruként tetszés szerinti mennyiségben szállítandó oly petroleumbenzin küldeményekre nézve, melyek motorok hajtására rendeltetvén, az 1896. évi XV. törvényczikk, s illetve a m. kir. pénzügyminiszter ur által ugyan azon évi Julius hó 4-én 4869. szám alatt kiadott és a magyarországi rendeletek tárának 1896. évi VII. füzetében 200 fo­lyószám alatt közzétett utasítás alapján az illető ásványolaj finomító gyárból adó­mentesen szereztetnek be, a magyar királyi államvasutnak összes vonalain és a kir. szab pécs—barcsi vasúton az A). osztály díjtételeket alkalmazhassanak rovatolás alapján Ezen díjkedvezmény szabályszerű kihir­detés mellett visszavonásig, de legkésőbb 1900. évi december hó végéig terjedő ér­vénnyel azonnal életbe léptetendő. A benzin adómentes beszerzéséről szóló 1896. évi XV. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott fentemlitett pénzügyminiszeri uta­sítás akképp rendelkezvén, hogy azon ás­­ványolaj finomító gyár, melyből az engedé­lyes számára motorok hajtására rendelt benzin adómentesen elszállíttatik, köteles az elszállítandó mennyiséget elszállítás előtt a gyártelep felügyeletével megbízott pénzügyi közegnél írásban bejelenteni, mely előírt mintájú „Bejelentés mintán az illető pénzügyi közeg a hivatalos leletet arra rá­vezette, a küldeményt rendeltetési helyére kiséri, a kérdéses benzinküldemények adó­­mentessége a vasúti szállításra való föl­adásnál minden kétséget kizárólag igazo­­lnadó, minél fogva tehát a fentiek szerint engedélyezett díjkedvezmény csakis oly petroleum benzin küldeményekre érvénye­sítendő, melyek valamely belföldi ásvány­olaj finomító gyár által kiállított s az ille­tékes pénzügyi közeg hivatalos leletével ellátott „Bejelentés“ alapján, — mely a fu­varlevélhez csatolandó — adatnak fel. Felhívom az igazgatóságot, hogy a fönt­engedélyezett viteldíj kedvezmény életbe léptetése s az elöl említett feltétel mellett leendő alkalmazása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket. Budapest., 1900. január hó 2. Hegedűs s. K. Marosvásárhely, 1900. február hó 1. H­ÍRE K. — Ezredek áthelyezése. A sok­szor felvetett és meg-megcáfolt hir sajnos megvalósult. A 62 gyalogezredet, házi ez­­redünket áthelyezték Bécsbe. Hozzánk pe­dig a 64 gyalogezred (Szászvárosi házi ez­red) jön Bécsből. De más változások is van­nak Erdélyben. Nevezetesen a 62. gy.-ezr. 1. 3 4. zászlóalja megy Bécs, Luxemburg és Manerbe, a 2 zászlóalj itt marad. A 64. gy.-ezred 1. 2. 4. zászlóalja jön Bécsből

Next