Székely Lapok, 1900. február (40. évfolyam, 18-33. szám)
1900-02-01 / 18. szám
2-ik oldal, tanító hiány miatt egész generatio nő fel a nélkül, hogy a nyomatott betűk olvasásán s nevének legprimitivebb vonásokkal való lerajzolásán kívül egyebet tudna. Mi készséggel elismerjük, hogy az egyházaknak a múltban s még a jelenben is igen nagy érdeme volt és van a népoktatás terén s hogy az anyagi áldozatokon kívül még mérlegelhetlenül fontos functiot végzett és végez a népoktatás körül, de azért az állam mégis csak jobban és többet tud elérni e téren. S aztán a közoktatás egy kissé állami functio is, még pedig igen fontos és jogos. Tanítóink jobban lennének java-dalmazva, iskoláink, melyek az egy úház nélkülözése és szűkös anyagi viszonyai miatt néhol egészségtelen szűkös viskókká lettek — palotákká válnának — a tanítás pedig azokban tisztán, minden felekezeti türelmetlenség és elfogultság nélkül egységesen rendezve lenne úgy, hogy az abból kikerült növendék sereg egy egészséges táborát képezné a magyar nemzeti kultúra productumának. Ugye kedves kollega úr? Az, amit ön hangoztat, nem egyéb, mint víznek a nemzetiségek malmára való hajtása. A magyar katholikus érdek pedig talán nem azonosítja magát a különböző nem-zetiségek ferde aspiratjóival. S taján még kevésbé teheti ezt az „Al- kotmány“, egy olyan hírlap, mely egy magyar közjogi alapon álló országgyűlési párt hivatalos orga- i numa. A „Székely Tanügy “-gyel együtt mi is óhajtva várjuk az időknek azon teljességét, midőn Magyarországon csak egy iskolafenntartó hatóság lenne: az állam. Végül legyen meggyőződve az „Alkotmány, hogy azért a miért a „Székely Tanügy“ — igen helyesen — liberális irányban óhajtja tanulni a közoktatásügy miseriális állapotát, van olyan jó katholikus, de leginkább van olyan hazafias irányú, mint az „Alkotmány“. D. B. szorította onnét. Hogy is ne! Régi leány ábrádjai Szidának nem a körül csoportosultak, hogy boldog feleség, hanem hogy méltóságos asszony lehessen. És ennek a tervnek feláldozta a szép fiatalembert, kihez vonzódást érzett. A gróf célját érte. A szülők ugyan Kovácsinak adtak előnyt, de az nem kérte meg a leány kezét, így ezután a grófnak nem adtak, kosarat. Az eljegyzést egy epizód előzte meg. Kovácsy ott sétálgatott a kertben Szidával. Egyszerre a leány megállt s igy szólt az ifjúhoz. — Mondja, hogy tetszik önnek Zsarnóczay gróf? Kovácsy kelepczébe volt szorítva, beszélie kellett. — Nem alkottam róla véleményt még magamnak. — úgy ? nevetett a leány. Nekem tetszik és bárki felett előnybe részesíteném. Kovács elsáppadt, gyorsan távozott és haza ment. A leány jól sejtette. Ép megakarta kérni kezét s ezzel a párbeszéddel Szida persze most elejét vette ennek az eshetőségnek. Másnap azután a gróf látogatott el hozzájuk. Őt is nyilatkozatra birta. — Gróf úr, én látom, hogy érzelmeket táplál irányomban. — Valóban bájos Szida kisasszony, de hisz sokszor sejtettem önnel. — Nos, beleegyezésemet adom, hogy szüleimnél szerencsét próbáljon. — És pártolni fog, Szida nagysául ? És csakugyan pártolta, meggyőzött minden ellenvetést s végre is Szida gróf Zsarnóczay menyasszonya lett. Az esküvő előtt búcsúzni jött Kovácsy. Kimerültnek és betegnek látszott. ISzidát kellemetlenül érintette e látogatás. Vőle-génye távol volt, anyja gyengélkedett s ő egyedül fogadta a szalonba a vendégét. — Búcsúzni jöttem és szerencsét kívánni — Hogyan kedves Kovácsy úr? — Hosszabb útra határoztam el magam. Követem szüleim példáját, kik életüket vasúton, hajón és szállodában töltik. Csakhogy az én utazásom nyugodtabb és hoszszabb lesz. Elbúcsúztak, lázas kézzel szorongatta meg Kovácsy a menyasszony kezét. Azután hazament. Másnap Neményi Szíriából valóságos grófné lett, Kovácsy pedig elutazott. Ujja egy golyó szabályozta, mely keresztül járta azt a szivet, hol egy örökös úrnő lakozott. Zsarnóczay grófné nászutjára ment, Kovácsyt elvitték az utolsó útra, rokon nem kisérte, mert, hogy szülei hol időztek, azt a temetés rendezői nem bírták kikutatni, s igy nem is értesíthették a végzetes eseményről. Azt mondják, hogy Szida grófné Kovácsy bujának emlékét a nászutra magával vitte. Hjah, azért mégis csak méltóságos asszony volt, a ki nászutjára ment. Székely Lapok. KÖZGAZDASÁG. Viteldij kedvezmény A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 81698/1899 sz. a. a m. kir. államvasutak igazgatóságához a motorok hajtására szolgáló benzin viteldij kedvezménye tárgyában a következő rendeletet intézte. A benzin motorokkal dolgozó hazai kisiparnak támogatása érdekében, mely különösen a benzin piaci árának nagymérvű emelkedése folytán vált szükségessé, ezennel elrendelem, hogy a magyarországi petróleum finomító gyárak feladási állomásairól belföldi állomásokra fehéráruként tetszés szerinti mennyiségben szállítandó oly petroleumbenzin küldeményekre nézve, melyek motorok hajtására rendeltetvén, az 1896. évi XV. törvényczikk, s illetve a m. kir. pénzügyminiszter ur által ugyan azon évi Julius hó 4-én 4869. szám alatt kiadott és a magyarországi rendeletek tárának 1896. évi VII. füzetében 200 folyószám alatt közzétett utasítás alapján az illető ásványolaj finomító gyárból adómentesen szereztetnek be, a magyar királyi államvasutnak összes vonalain és a kir. szab pécs—barcsi vasúton az A). osztály díjtételeket alkalmazhassanak rovatolás alapján Ezen díjkedvezmény szabályszerű kihirdetés mellett visszavonásig, de legkésőbb 1900. évi december hó végéig terjedő érvénnyel azonnal életbe léptetendő. A benzin adómentes beszerzéséről szóló 1896. évi XV. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott fentemlitett pénzügyminiszeri utasítás akképp rendelkezvén, hogy azon ásványolaj finomító gyár, melyből az engedélyes számára motorok hajtására rendelt benzin adómentesen elszállíttatik, köteles az elszállítandó mennyiséget elszállítás előtt a gyártelep felügyeletével megbízott pénzügyi közegnél írásban bejelenteni, mely előírt mintájú „Bejelentés mintán az illető pénzügyi közeg a hivatalos leletet arra rávezette, a küldeményt rendeltetési helyére kiséri, a kérdéses benzinküldemények adómentessége a vasúti szállításra való föladásnál minden kétséget kizárólag igazolnadó, minél fogva tehát a fentiek szerint engedélyezett díjkedvezmény csakis oly petroleum benzin küldeményekre érvényesítendő, melyek valamely belföldi ásványolaj finomító gyár által kiállított s az illetékes pénzügyi közeg hivatalos leletével ellátott „Bejelentés“ alapján, — mely a fuvarlevélhez csatolandó — adatnak fel. Felhívom az igazgatóságot, hogy a föntengedélyezett viteldíj kedvezmény életbe léptetése s az elöl említett feltétel mellett leendő alkalmazása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket. Budapest., 1900. január hó 2. Hegedűs s. K. Marosvásárhely, 1900. február hó 1. HÍRE K. — Ezredek áthelyezése. A sokszor felvetett és meg-megcáfolt hir sajnos megvalósult. A 62 gyalogezredet, házi ezredünket áthelyezték Bécsbe. Hozzánk pedig a 64 gyalogezred (Szászvárosi házi ezred) jön Bécsből. De más változások is vannak Erdélyben. Nevezetesen a 62. gy.-ezr. 1. 3 4. zászlóalja megy Bécs, Luxemburg és Manerbe, a 2 zászlóalj itt marad. A 64. gy.-ezred 1. 2. 4. zászlóalja jön Bécsből