Székely Lapok, 1901. február (41. évfolyam, 11-18. szám)

1901-02-02 / 11. szám

2-ik oldal önzetlen hazafias és czéltudatos műkö­désével elsimította a hullámokat, melyek a magyar állam hajóját már már el­nyeléssel fenyegették, aki megszüntette az obstukciót, megnyerte az eddig különálló nemzeti pártot, ki a tiszta választások biztosítására megalkotta a kúriai bíráskodásra vonatkozó törvényt, hogy a 67-iki alapon bölcs mérséklettel vont határokon belül is megvalósítha­tók a nemzet összes jogos kívánalmai anélkül, hogy a hazát beláthatatlan veszélyekkel járó kísérletezések tennék ki. Ismétlem tehát, hogy híve vagyok a szabadelvű pártnak, de kijelentem egyszersmind azt is, hogy a párt keblé­­ben is meg kívánom őrizni független gondolkozásomat és csak addig követem a pártot és a kormányt egyaránt, amíg annak eljárását a magyar haza és nemzet szent érdekeinek, minden tekin­tetben megfelelőnek tartom. Nem tagadom, hogy a magyar köz­állapotok nem felelnek meg minde­nekben a jogos kívánalmaknak és hogy az üdvös reformokra már égető szükség mutatkozik. Fenn­forog ennek szüksége főleg a magyar közgazdasági állapotokra­­ vonatkozólag. Nehéz küzdelmet folytat­­ a mostoha viszonyokkal különösen a pangásban lévő kereskedelmünk és­­ iparunk ! A magyar kormány a helyzet­­ javítása érdekében ugyan már eddig is sokat tett, de nekem és a székely­­ kereskedelmi és iparkamarának, melye­k nek szerencsés vagyok fennállása óta elnöke lehetni, az az elvi meggyőződé­sünk, hogy a magyar ipar gyökeres fejlődése mindaddig nem remélhető, a­míg Ausztriával vámközösségben élünk. Amíg az iparilag annyival fejlettebb Ausztria vámmentesen áraszthatja el hazánkat termékeivel, addig a magyar ipar megizmosodása alig várható. Az önálló magyar vámterület létesítését nem tekintem politikai párt, hanem tisztán közgazdasági kérdésnek és én tiszta meg­győződésből oda fogok hatni,hogy amikor azt a körülmények lehetővé teszik, a ma­gyar vámsorompók fel­állíttassanak. És el kell jönnie azután annak az időnek is, amikor az önálló magyar jegyban­kot is felállíthatjuk. Sok a tenni­való más téren is. Az ipar támogatása és fejlesztése mellett segítenünk kell a magyar gazda sanyarú helyzetén is, fejlesztenünk kell kultu­rális intézményeinket, elő kell segíte­nünk a közművelődés és magyarosodás ügyét és a nemzetiségekkel szemben méltányos, de ott, a­hol szükséges erélyes eljárást kell tanúsítnunk. Nem mellőzhetjük a kisebb állami és köz­­igazgatási tisztviselők és tanítók ked­vezőtlen helyzetének javítását sem, de meg vagyok arról győződve, hogy mindez megvalósítható a terhek szaporítása nélkül, mert más, a magyar állam szempontjából kevésbbé fontos, kiadások megszorítása mellett az egyen­súly könnyen helyre lesz állítható nemcsak, de könnyíteni lehet és köny­­nyíteni is kell a nagy adóterhen is, melynek súlya alatt a polgárok roska­doznak. A politikai és a választói jogok meg­felelő kiterjesztését különösen a sze­gényebb néposztály érdekében szintén kívánatosnak és üdvösnek látom. És most engedjék meg­­ polgár­társaim, hogy foglalkozzam még külön a mi székelyföldünkkel és városunkkal, melyeknek érdekeit különösen szívemen viselem. A Székelyföld, sajnos, mindig mos­toha gyermeke volt az ország kormá­nyainak. A vasút­hálózat egyenesen kikerülte ezt a földet, amely ennélfogva majdnem teljesen el van zárva a világ forgalmától. A Székelyföld közgazda­sága és ipara nem hogy fejlődött volna, de az utóbbi időben állandóan hanyatló­ban van. A józan, szorgalmas, takarékos székely nép, ez a hajdani erős vára és védbástyája a magyarságnak, nem képes itthon megélni Évről-évre nő a kivándorlás Oláhország felé, ahol ki­vetkőzik nemzetiségéből és vallásából s már végpusztulás fenyegeti a kis székely népet. Rég tervezik, hogy ezen tarthatat­lan állapotokon segíteni fognak, de eddig, sajnos, csak édes kevés történt e részben. A székely vasutak kiépítése évek óta törvénybe van iktatva, de az építés évről-évre halasztást szenved, mert a magyar állam költségvetésében nem találtak arra fedezetet Ámde a magyar államnak továbbra el nem odázható kötelessége a törvénynek érvényt szerezni.­­ Sietni kell a székely nép megmen­tésére addig, amíg attól el nem késünk. Kötelességemnek ismerem e czél eléré­sére minden erőmmel küzdeni. És beszéljek végül a mi szeretett városunkról, a székelyföld ugyancsak mostoha viszonyok közt sínylődő fő­városáról, melynek forgalma, ipara és kereskedelme egyaránt szomorú pan­gásban van. Városunk nem részesült­­ eddig kellő mérvben a magyar kor­mány jóakaratú támogatásában. Az üdvös eredménnyel működő állami ipari szakiskolán kívül, melynek fenn­tartásához különben a város szegény­ségéhez mérten aránylag nagy áldo­zattal hozzájárul,­­ egyetlen más állami iskola vagy intézmény sem található városunkban. Oda fogok hatni, hogy az állam vegye át a polgári fiúiskolát és hozza azt kap­csolatba felsőbb kereskedelmi iskolá­val. Hiszen a székelyföldön nem talál­ható egyetlen kereskedelmi iskola sem. Városunknak és annak polgárai érdekében örömmel fogom megtenni a lehetőt, ha nekem arra alkalmam nyúj­tazik. Polgártársaim! Ha úgy látják, hogy érdekeik meg­óvása nálam jó kezekben leend le­téve, ajándékozzanak meg szíves bizal­mukkal. Bármikép is döntsön azonban a választók többsége, mindig hálás és büszke leszek arra, hogy polgártár­saim egy tekintélyes része engemet országgyűlési képviselőjének jelölni méltónak tartott. Székely Lapok Marosvásárhely, 1901. február hó 2. Törvényhatósági élet. A vármegye. Anyakönyvi adatok az 1909. évről megyénk­ben. 1. Születési anyakönyv: az 1900. év folyamán Marostorda megyében élve szü­letett 6986, halvaszületett 127, összesen 7116, ebből törvényes 6340, törvény­telel­ 776, fiú 3762, leány 32­­4. II. Halálozási anyakönyv: elhalt 5045, ebből férfi 2590, nő 2455. 111. Házassági anyakönyv: házas­ság köttetett 1566, addig törvénytelenül élt házastársak között kötés történt 89 eset­ben. Jelenleg vad házasságban 1282 pár él. Elég szomorú ez az utóbbi adat, mert azt bizonyítja, hogy a lelkészekben felekezet különbség nélkül nincs meg az a vallásos energia, a­melynek erejénél fogvást, hívei­ket a házassági kötelmek szentségére tud­nák figyelmeztetni és pedig hatékonyan. Készülő szabályrendelet. A múlt év folya­mán megyénk és városunk területén a szárnyasok között uralgott baromfi kolera és difteritisz csaknem minden gazda ház­tartását érzékenyen sújtotta. Tekintettel arra, hogy ezen járványos betegségek ellen alkalmas eljárással védekezni lehet, — a vármegye alispánja intézkedett aziránt, hogy megfelelő szabályrendelet szerkesz­­tessék. Jóváhagyott biróválasztás. A kis-lekenczei községi biróválasztás ellen a közigazgatási bírósághoz panasz adatvan be, az a válasz­tást jóváhagyta. Fegyelmi vizsgálat egy jegyző ellen. A mező­sámsondi körjegyző ellen Marostor­­davármegye alispánja a fegyelmi vizsgá­latot, — több rendbeli szabálytalanság miatt, — elrendelte. Megsemisített bíróválasztás, az Erdő-Szen­­gyelben legújabban megejtett községi biró­­választást több érdekelt panasza folytán a­­ közigazgatási biróság megsemmisítette. — Ennélfogva nevezett községben uj biróvá­lasztás rendeltetett el. Tanfegy. A nők gazdasági képzése. Mindinkább hangzik a panasz, hogy leányaink több-több gondot fordítva részben az önálló megél­hetési pályákra törekvésre, részben a cziczoma, mulatság és élvezetek utáni vá­gyakozásra, mind kevésbé foglalkoznak azzal, mi a nő tulajdonképeni kötelme, t. i. a háztartás vezetése, a konyhában való kellő jártasság megszerzése, ruhaszövetek előállítása, ruha- és fehérneműek varrása. Ismerjük el, hogy a kenyérkereseti pá­lyákra igyekvés ma már a nők legna­gyobb részénél indokolt, írjuk alá, hogy a divatot sem szabad a modern világ mo­dern bájainak teljesen figyelmen kívül hagynia, azonban ezek mellett a hivatási­ teendőket sem szabad teljesen mellőzni. Nem is olyan rég még az ideje, hogy a magyar anya otthon mindenre megtaní­totta leányát, a jó gajdasszony gyermeke anyja előtt,­­ csak annyiban különbözött a konyhacselédtől, hogy annak ellenőrzéit is reá bizatván, még több dolga volt. Meg is lát­ott el a házon. Ma már legtöbb helyen nem így van. Fizetett cseléd véges mindent. As iskolákra van lisva ezan teendők végzése is. S ha már így van, örömmel kell üdvö­zölnünk Darányi földmivelési mimester ama intézkedését, melylyel egy nőt hunszer­­tesi iskola n kervisétére vonatkozólag as elő­­munkáhtokat megkev­ette. Esen háltartási iskolában az okleveles s immár gyakorlatilag működő, ezen dol­gok írási hajlammal biró tanítónők agy

Next