Székely Lapok, 1901. április (41. évfolyam, 28-35. szám)
1901-04-04 / 28. szám
Marosvásárhely, 1901. április hó 4. XXXI. évfolyam Megjelenik: Csütörtökön és Vasárnap. Szerkesztőség: ev. ref. kell. nyomda (Benkő L.), hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Szerkesztőségi telefonszám 137. £. szám. Is O IL 1 IV IK AI la A. I*. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : Dr. Szász Károly Előfizetés : egy évre 12 kor. félévre 6 kor., negyed évre 3 kor., egy hóra 1 korona. Előfizetést és hirdetéseket felvesz Benkő L. (ev. ref. koll. nyomda.) Kiadóhivatal telefonszám 161. Előfzítőinket szívesen kérjük az előfizetések megújítására, a hátralékosainkat a hátralékok törlesztésére. A székely iparfejlesztés. I. Egy század volt szükséges ahoz, hogy végre valahára napirendre kerüljön. A hazának más vidékei szerencsésebbek voltak a Székelyföldnél, mert azok kisebb bajok miatt is, mint amilyennel itt küzdenek, kormánybiztosokat kaptak. Hála néhány lelkes hazafinak, ma már komolyan foglalkoznak, úgy a közvélemény, mint az arra hivatott tényezők a többé nem leplezhető „székelykérdéssel “ Mi a segítséget vártuk a központtól és vádoltuk közömbösségei, részvétlenséggel ügyünk iránt, míg ottan arról panaszkodtak, hogy mi nézzük pusztulásunkat. Nem szélem feszegetni, hogy hol volt a mulasztás, hanem örömmel konstatálom, hogy jelenben úgy itthon, mint a központban meg van az érdeklődés a székely ügyek iránt s ha kölcsönös jóakarattal munkálnak, a kívánt jó eredmény nem maradhat el: a székelység megerősítése és megtartása úgy itthon, mint az idegenben. A székely kérdés, a kivándorlással kapcsolatban már több nagytekintélyű egyesület programmjába ott található. Az Országos Gazdasági Egyesület, a Magyar Közgazdasági Társaság, a Magyar Földrajzi Társaság, az Országos Nemzeti Szövetség nemcsak kimondottan felvette programmjában ügyünket, hanem ez irányban szép munkásságot is fejtett ki. Nem mulaszthatom el ez alkalommal is felemlíteni ügyünk lelkes bajnokának nevét, ki iránt mi, székelyek, ügyünk felkarolásáért is nagy elismeréssel tartozunk, s ez Balázs Árpád kir. tanácsos, a Mezőgazdasági Múzeum igazgatója. Elismerés illeti meg elsősorban a kereskedelmi kormány fejét, dr. Hegedűs Sándor minisztert, ki oly mérvben karolta fel a székely ügyet, mint azt a miniszter azelőtt soha sem tette. Midőn a múlt évben meglátogatta a székelyföldet és személyesen győződött meg az itteni mostoha közgazdasági viszonyokról, ezeknek javítását nemcsak kilátásba helyezte, hanem ígéretét komolyan beváltani is akarván, megbízta a székely kamarát, hogy utaztassa be az Székelyföldet s ott, a helyszínen tanulmányozzák az összes ipari viszonyokat s ahol segítségre van szükség, tegyenek konkrét javaslatokat A kamara e megbízatásában el is járt és összegyűjtötte az adatokat, elismerésre méltó buzgósággal. A kamara titkára, Szakáts Péter ezen nagy- becsű adatokat s a kamara javaslatait tömören összefoglalta, hogy szélesebb körben megismerhessék az alapvető forrás jellegével bíró munkálatot. Nagy sajnálatunkra nem tárgyalhatjuk e becses mű minden fázisát, pedig reánk, székelyekre nézve is nagyon sok ismeretlen és érdekes adat található benne. Valóban, midőn e kis füzetet átolvastuk, úgy tűnt fel a székelyföld, mint egy ismeretlen földterület, amelyet csak ezután ismerhetünk meg. A székelyföldön található természeti kincsek nemcsak hogy kiaknázatlanul hevernek, hanem még nagy részben felfedezésre szorulnak, amit a kamara is elismer. Csaknem hihetetlen, (de úgy kell, hogy legyen, midőn hivatalosan is állítják), hogy a székelyföld gazdaságilag átkutatva, felvéve még nincs. Pedig mily óriási mérvben fejthetnek kincseket magukban a székely béretek, midőn a laikus emberek is oly sokat képesek meglátni a földszinén. Szinte beleütközik az ember, a más nemzeteket boldogítani képes természeti kincsekbe, míg nálunk értékesetlenül hevernek azok. Szégyenpkr futja át az arczunkat, ha fel kell tárnunk a székelyföld ter-mészeti gazdagságait, mert a minket nem ismerők valószínűleg úgy gondolkoznak, hogy valami elvetemedett népnek kell laknia azt a vidéket, melyet annyira elhanyagolt a magyar nemzet és annak kormánya eddig, hogy még az állami vasutak hálózata is messze elkerül, mint valamely elátkozott vidéket. Pedig a székelység bűnösnek nem érezheti magát, ha az nem a bűne, hogy mindig odaadó, ha fia volt a hazának. De nincs szándékom most rekriminálni, azért egyszerűen ismertetem a marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara által kiadott kis füzetet. A kamara adatgyűjtéseiben tervszerűen járt el. Felosztotta az egész Székelyföldet tizenhét vidékre és mindeniknek külön tárgyalja a) Nyerszeményeit; b) Gyáriparát; c) Kézműiparát és d) Háziiparát. Minden egyes tételnél közvetlenül megteszi javaslatait is a kamara Barabás Endre, Iparkamarai közgyűlés. A marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara szombaton délután tartotta meg nagy érdeklődés mellett ez évben második teljes ülését Tauszik B. Hugó kir. tanácsos elnöklete alatt. Legelején a kamarát és a székely érdekeket Lukács Béla volt kereső. miniszter gyászos halálával ért veszteségről és a gyászoló özvegynek a kamara részvétiratára adott válaszáról tett jelentést az elnök, megemlékezvén egyúttal Jekelfalussy József statisztikai kir. igazgató és Malik József hírlapíró, kamarai tag haláláról is, mit a teljes ülés mély részvéttel vett tudomásul. Folytatólag bejelentette az elnök, hogy a kereskedelmi miniszter megbízásából a székelyföldi közgazdasági viszonyok helyszíni tanulmányozása közben gyűjtött adatok alapján Sz. Szakáts Péter titkár a jelentést összeállította s azt fel is terjesztetett a kereskedelmi kormányhoz. Minthogy pedig a jelentés a jövő munkájához szolgáltat széles körök érdeklődésére méltó anyagot, azt a könnyebb terjesztés czéljából kinyomatta és nemcsak a kamara tagjainak, hanem a lapoknak, országgyűlési képviselőknek és közgazda egyesületeknek megküldötte, hogy a javító nagy munkához hatáskörükben hozzájárulhassanak. Örömmel jelzi, hogy a sajtó rokonszenvesen fogadja és ismertette a jelentést. Helyesléssel vett tudomást az ülés a kereskedelmi miniszter azon intézkedéséről, hogy a kamara ajánlatára a karályi kádár házi iparosokat, kik újabban anyag és munka hiányában tömegesebben kezdenek kivándorolni, ha a kovásznai ipari hitelszövetkezet kebelébe lépnek — anyagi és erkölcsi támogatásban részesíti, valamint, hogy ugyancsak a kamara kérésére a székelyudvarhelyi szabóiparosok képzése czéljából ott szabászati tanfolyamot rendezett és folytatólag Székelykeresztúron.