Székely Lapok, 1901. július (41. évfolyam, 54-61. szám)
1901-07-04 / 54. szám
XXXI. évfolyam 54. szám Marosvásárhely, 1901. julius hó 4. Megjelenik: Csütörtökön és Vasárnap. Szerkesztőség: Ev. ref. bell. nyomda (Benkő L.), hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Szerkesztőségi telefonszám 137. POLITIKAI LAP. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : Dr. Szász Károly Előfizetés: egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyed évre 3 kor., egy hóra 1 korona. Előfizetést és hirdetéseket felvesz Benkő L. (ev. ref. koll. nyomda.) Kiadóhivatal telefonszám 161. Székely közgyűlés, fendégeinkkel. Üdvözlet nektek kedves vendégeink, szivünk egész hevéből, hazafias érzésünk mély meggyőződéséből! A testvéri szeretet mélységes érzelmével vártunk, hogy jöjjetek, tudtuk, hogy eljöttök, mert jönnötök kellett. Az ige, az eszme, a melynek hódolunk s a melyért dolgozunk, nem uj előttetek — régi. A székely nem boldog, tudjuk azt mindnyájan. Ezer év múltjának átkos szenvedése s még több dicsősége vele volt, az igaz, de — nincsen kenyere. Nyomorban a népünk, dolgozni szeretne s nincs mit munkálnia. Pedig volna anyag — de nincs segítsége s idegen szomszédnak jármát kell húznia, megtagadva hitét, elfelejtve nyelvét. Segitni jöttetek — gyógyitni a sebet, mely népünk szivében évszázadok óta rágódik titkon. Dolgozzék a székely s legyen végre boldog: ez a jelszó vezet, ez legyen a czélunk. Őserénkben rejlik, segitni vérünkön, tárt karokkal fogadunk. Isten hozott hozzánk, hogy együtt dolgozzunk székely népünkért s vele magyar nemzetünkért. O. B. * * * A gyűlés lefolyásáról alább emlékezünk meg, itt, a lap első helyén adjuk a program szerint kijelölt előadók javaslatait a következőkben: * * * Szervezkedés. Előadó: Máthé József. A székely kérdés megoldása immár oly fokú szervezkedést kíván, mely a vezető emberek lankadatlan buzgalma és kitartó munkája révén szélesebb-szélesebb körre terjedjen és egyesítse a czél érdekében a jó hazafiakat. E szervezkedésnek ki kell terjedni a társadalom minden osztályára, minden egyesületére, amely akár kulturális, akár közgazdasági téren teljesíti egyenként is fontos feladatát, napirenden tartsa a székely kérdést is. És ennek a szervezetnek nem az apró-cseprő tanácskozások kétes értékű szóharczaiban, hanem a napi tevékenység gyakorlati eredményeiben kell súllyal bírnia, oly organizmussá fejlesztetvén, mely fontos kérdésekben megnyilatkozik tettel, tanácscsal. Azért az egyedekben s a társadalmi érdekek szolgálatára szövetkezett egyesületekben szunnyadó erőnek, tevékenységünk fokozásával kihívható megnyilatkozását sem szabad figyelmen kívül hagynunk. Hiába várunk mindent mástól. Bármily gazdag és bármily hatalmas állam sem volna képes megfelelő segítséget nyújtani nekünk, ha ehez az akár anyagi, akár erkölcsi támogatáshoz erőink javát nem kölcsönözzük és nem segítjük elő magunk, hogy a támogatás eszközei czélszerint értékesüljenek közöttünk. Nekünk ki kell oktatnunk a politikai és társadalmi életet az ő szerepének fontosságára és teljesítésére, másfelől pedig meg kell akadályoznunk azt a nagy fokú anyagi és erkölcsi züllést, amely fájdalom immár elpusztítással fenyeget. E szempontok vezettek, midőn a székelység megmentése czéljából: székely társasággá alakultunk és ezek vezetnek most, midőn a Székelyföld más városaiban hasonló társaságok alakítását javasoljuk. Ez az igénytelennek látszó szervezet a munkálni szerető és munkálni tudó emberek szövetkezése, melyben a hazafiság és mindent mozgató szeretet ereje lüktet. Hazafiság és szeretet a társadalmi és politikai élet minden momentumában körülbelül az az erő, mely a köz javára áldozván, embertársainak boldogítására összehozni képes az élet biztosítékait. Mely társadalom nincs ezen erő birtokában, az elveszítette létjogát. Nekünk, a székelység megmentésére szövetkezendő munkásoknak, első teendőnk tehát, hogy erőinket számba vegyük. Ennélfogva javasoljuk, mondja ki az értekezletet, hogy a) Minden székelyföldi városban, sőt , minden nagyobb községben is székely társaságok alakítandók, aval a bevallott szándékkal és elhatározással, hogy a székelység megmentéséhez, fenn- és együttartásához, erősítéséhez adott körülményeik között és erejükhöz mérten hozzájáruljanak. E végből összeköttetésbe lépnek és állandó kapcsolatot tartanak egymással; b) a székely társaságoknak minden tagja abban az egyesületben, melyhez még tagsági kötelék fűzi, igyekszik a székely kérdést napirenden tartani s tagtársainak rokonszenvét a székely kérdésnek általuk is kultiválható társadalmi, gazdasági, ipari, kereskedelmi, kulturális stb. ágaira biztosítani; c) a társaságok közelében, általában a Székelyföldön működő iskolák, kulturális intézetek tanári kara utján s a mennyiben a tanulók függetlenek, mint pl. az egyetemen, közvetlenül, arra törekszik, hogy a székelykérdés az ifjúsággal alkalmas módon megismertessék s aziránt oly rokonszenv honosittasssék meg szivében, hogy mikor az életbe lép, kötelességének tudatában, a fajszeretet melegével fogjon munkához és már az iskolában azon erős elhatározással tanuljon, miszerint rá nagy feladatok várnak, mert ő egyúttal székely is; d) a társaságok áthelyezett, vagy bármi okból elköltöző tagjai esetrőlesetre felkérendők, hogy amennyiben elhárulatlan akadályokba nem ütközik új lakóhelyeiken székely társaságokat alakítsanak és környezetükben a székelység ügyeit (habár csak egy munkakereső ember elhelyezésével is) támogassák; és a társaságok komolyan törekszenek arra, hogy a tagjaik sorában lévő országgyűlési képviselők Budapesten, a törvényhozás székhelyén székely társaságot alakítsanak, mely képviselőkből álló társaság aztán a vidéki társaságokkal összeköttetésbe hozatván, ezeknek javaslatait tárgyalja, megvitassa s szükség szerint a törvényhozásban azoknak érvényt szerezzen; f) az értekezlet ezen határozat végrehajtásával, illetőleg terjesztésével a marosvásárhelyi Székely Társaságot bízza meg. I PrjnncíA s mert érdemes a megfigyelésre, a jövő számban kiadta Bogdánffy István kiáltványát.