Székely Lapok, 1902. április (42. évfolyam, 27-40. szám)

1902-04-03 / 27. szám

XXXII. évfolyam 27. szám. Marosvásárhely, 1902. április hó 3. Megjelenik: Csütörtökön és Vasárnap. Szerkesztőség: Ev. ref. koll. nyomda (Benkő L.), hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Szerkesztőségi telefonszám 137. POLITIKAI LAP. Felelős szerkesztő : Dr. Szász Károly Előfizetés: egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyed évre 3 kor., egy hóra 1 korona. Előfizetést és hirdetéseket felvesz Benkő L. (ev. ref. koll. nyomda.) Kiadóhivatali telefonszám 161. Alkotás és unalom. (Mód) A képviselőházban lassan hömpölyög tovább az általános költségvetési vita — rövid megszakítás után — széles, de sekélyes folyama, időnkénti politikai összetűzésekkel tarkítva, melyek némileg enyhítik a Házra egyre jobban ránehezedő unalmat. A parlament húsvéti szünidőre ment anélkül, hogy a költségvetést letárgyalta volna. Sőt most már arra sincs kilátás, hogy április végére, ameddig a megszavazott felhatalmazás érvénye tart, az országnak költségvetési törvénye lesz. A kormány tehát kénytelen lesz újabb felhatalmazási törvényjavaslattal lépni az országgyűlés elé. Arra nézve, hogy a képviselőház munkálkodása messze mögötte marad a jogos kívánalmaknak, nincs véleménykülönbség. Áll ez nem csupán a tényleg elintézett javaslatok számát tekintve, hanem a nagyszámú beszédek bértartalma tekintetében is. Ha visszatekintünk a mostani országgyűlésnek a múlt őszön megkezdődött s a húsvéti szünidőig terjedő időszakára, azt tapasztaljuk, hogy csupán az u. n. folyó törvényhozási ügyeket intézte el s ez ügyek közül is elintézetlenül hagyta a legfontosabbat: a költségvetést. A nagyobb jelentőségű szerves törvényhozási alkotásokra egyáltalán nem jutott idő. Egyetlen ilyfajta törvény alkottatott: a megyei pénztárak szervezéséről szóló s ez is a múlt országgyűlésről maradt. A törvényhozásnak e kedvezőtlen munkálkodási mérlegéért nem nyújt kárpótlást a hallott országgyűlési beszédek özöne, mert ha megengedjük is, hogy ezekben itt-ott megvillan egy-egy megfontolásra méltó gondolat, egy-egy jó és gyakorlati eszme , ezek is nyomtalanul vesznek el, mert a beszédek törvényalkotását nem czélozzák, s a beszédeknek amaz értékesebb részei is az országra nézve gyakorlati hasznot nem eredményezhetnek, mert az országgyűlési napló vaskos köteteiből azokat senki elé nem keresi többé. Egyetlen megnyugtató momentum a költségvetési vitában a közoktatási tárca. Ennél csupán a bírálat hangzik föl ellenzéki oldalról, de — tekintettel a kulturális feladatokra, régi szokás szerint — egyhangúlag megszavaztatik. És ez jól is van! Mert Trefort óta, aki a magyar közoktatásügy megteremtője volt, méltóbb előharczosa nem volt az államteremtő kérdésnek, mint Wlassich Gyula. A budgetben kimért — aránylag szerény anyagi eszközökkel — valóságos apostoli buzgalommal építi a magyar nemzeti szellem mentsvárait. És ebben a törekvésben nem hiában való az együttérzés ! Egyházi élet. Tanítói pályázatok. A marosvásárhelyi községi elemi és polgári iskoláknál üresedésben levő tanítói állásokra hirdetett pályázat határideje lejárt. Az elemi isk.állásra 35 folyamodó van. Ezek között Dabóczi György, Fridrik Árpád és Nemes Viktor helyi illetőségűek. A polg.iskolánál a természettudományi szakra 4, a rajzra 3 pályázat érkezett. Ezek között helyi emberek Jancsó Mihály és Szánthó Károly ref. koll. h. tanárok. A választás mindhárom állásra e hó 2-án, szerdán d. a volt megejtendő. jB. Konfirmáczió. Az ev. ref. vallásu konfirmálandók oktatása f. hó 7-én veszi kezdetét. Felvételre jelentkezni lehet 7-én és 8-án reggel az isteni tisztelet után. Az órák a leányok részére mindennap reggeli templomozás után, a fiuk részére d. u. 4 órakor lesznek. Az oktató lelkész ez évben Biró András. MISEK. Estélyen. Fényes terem. Csillárok égnek. Minden nő ékszertől ragyog. Mindenki élvezi a perczet. Szomorú itt csak én vagyok. A külvárosba száll el lelkem, Hol sirva éhezik a nép! És tehetetlen vak dühében Átkozza hitvány életét! ” Sándor János főispán, ki az ünnepeket Dicsőszentmaártonban töltötte családi körében, e hó 6-án érkezik onnan itteni székhelyére hosszabb tartózkodásra. Tündérest. A keddi estélyről mesét szeretnénk írni, ha a papiros megbirná mindazt a káprázatos fényt, csábító szépséget, lenge könnyedséget, tünde bájt, a mit az estre láttunk s a miben gyönyörködtünk és velünk együtt az egész város, sőt a vidék közönsége köréből mindazok, a kik betértek. Már ismeretes olvasóink előtt az estély műsora s ha a hideg betűkhöz hozzáképzelnek ezerszeres ragyogást, üdeséget, színdússágot, akkor is csak halvány visszfényét kapják az árvaház estélyének. Meddő fáradság volna minden egyes eleven szinű, ötletben, színpompában, csillogásban gazdag élőképről külön referálni akarni s még meddőbb kísérlet valamennyi szereplő szépséges voltáról megemlékezni. Azt toll el nem birja s a papír kiégne a tüzes lángnyelv alatt, meg arról beszélne, hogy ki volt édesebb, mint Cupido, ki volt angyalibb szépségű menylakó, kiben volt ördögi bűbáj, mekkora üde tavaszi lehellet költözött be a színpadra, mily csodás vola a czigányok vad szépsége s mily gracziózus jellemmel lejtették a Gavotteot és milyen világ tárult fel úgy a rococo, mint az antik görög és spanyol világból, fzlelőül adjuk mai tározónkban az ötletgazdag Prológust, s hálátlanok volnánk, ha föl nem jegyeznék, hogy volt valaki, akivévé a vásznat és festéket És éjét, napot összetett ^. Egyedüli főraktár: REICHARDSPERG J. és TÁRSA m. kir. különleges dohány-elárusitónál.