Székely Lapok, 1904. június (44. évfolyam, 124-147. szám)
1904-06-01 / 124. szám
XXXIV. évfolyam 124. szám. Maros-Vásárhely, 1904. junius hó 1. Migjelenik ■ & kora délutáni órákban. S*Híkesítőség : Bt. ref. toll. nyomda (Benkfi L.), hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők Előfizetést és hirdetéseket felvesz Benkő L. (ev. ref. koll. nyomda.) Laorkí**tósági telefon szám 137. — Kiadóhivatali telefon szám 161. Előfizetési árak vidékre: egy évre 16 kor., félévre 8 kor., negyed évre 4 kor., egy hóra 1 kor. 60 fill. Helyben, házhoz hordással: egy évre 12 kor., féévre 6 kor., negyed évre 3 kor., egy hóra 1 kor. A hadsereghez Magyar! (sz—g). Az eszmény, millió magyar szív legforróbb vágya: . . . a miért nemzetünk évszázadokon át küzdött lankadatlanul és szívós ragaszkodással: hadseregünknek magyarrá tétele a megvalósulás létrájának első fokához jutott. A miért nemzetünk nagyjai igen gyakran nyíltan, a küzdő porondon tettekkel, cselekedetekkel s nem ritkán vérhullatással harczoltak és a mi mellett mindvégig a legnagyobb állhatatossággal kitartottak, az már nem utólérhetlen ábrándkép, hanem előttünk fekvő valóság a szó legszorosabb értelmében. Kormányzatunknak azon kitartó munkássága, melylyel a magyar ifjúságnak a hadsereg nevelőintézeteiben tért hódítani igyekezett, minek révén a magyar szellemnek is megfelelő helyet óhajtott biztosítani a hadseregben , meghozta a kívánt sikert. A magyar alapítványi helyek számának emelése, a magyar nyelv jogának megszerzése a katonai intézetek oktatási nyelvei közt, mind oly vívmányok, amelyek lehetővé teszik a magyar szellemnek a hadseregbe való bevitelét. A magyar társadalomnak s főként a magyar középosztálynak további kötelessége most már, hogy ősi tradícióihoz híven a magyar nemzeti állam fenntartása és kiépítésére irányuló törekvéseit e téren is kifejtse és fiait tömegesen irányítsa a hadseregbe, hol most nem csak tér foglaltatott számukra, hanem szép reményekkel biztató életpálya is. Hisszük és reméljük, hogy az a magyar középosztály, melynek legfőbb öröklött ősi erénye volt a magyar kézben, a magyar szellemet a magyar szívekben megtartani, most amidőn a magyar szellemnek a hadseregbe való bevitelére a legkedvezőbb alkalom kínálkozik, nem tartózkodást fog tanúsítani, hanem özönével fog igyekezni legjobb gyermekeit, legféltettebb kincseit a katonai pályára küldeni, hogy azok révén hadseregünk magyar jellege is minél fokozottabb mértékben kidomborodjék. A lehetőség meg van adva, a magyar alapítványi helyek bőven állanak a magyar fiúk rendelkezésére; kormányunk a legjobb indulattal igyekszik a legalkalmasabb elemet elhelyezni a katonai intézetekbe, hogy azok által a hadseregben a magyar faj részére méltó helyet biztosítson. Most tehát csak a magyar ifjúságtól függ, megérti-e a jelszót: a hadsereghez Magyar! A közigazgatási hatóságok mindenike el van látva pályázati hirdetményekkel és feltételekkel, csak oda kell fordulni s azok útbaigazítással is készséggel szolgálnak. 1i LEGJOBB Padlónyvak, Linoleum, Marx Email (zománcz), saját őrlésű olajfestékek, aszfalt elszigetelt és fedéllemezek, háztartási czikkek stb., a legolcsóbban kaphatók a külön- Nkpes széchenyi-tér 39. szám jegességi festéküzletbe tirill III. (gróf Lázár palota.) A rágalmazók. (T.) Az emberi tulajdonságok kimondhatatlanul sok hibával bővelkednek, de a sok hiba közt nem a legkisebbek közé tartozik a rosszindulat, mely az emberi érdekek vezérlobogója gyanánt szerepel — és ez a rágalmazás ! Ha valaki, akinek a dologhoz ugyancsak köze van, a közpályán együttműködik velem és nem úgy gondolkozik, mint én, nem azt akarja, amit én: az gyanút fog. Miért? Mert a közügy se más, mint az egyesek érdekeiből csoportosult többség ügye. És mert az egyes érdekek soha sem hallgatnak el, bármely igazságok dominálják is a közügyek vezetését, nincs, mert nem is lehet arra eset, hogy minden egyes érdek ki legyen elégítve általa, ezek mindig nagyobb lármát csapnak, mint azok, akik megvannak elégedve. Hányszor fordult már elő az az eset és ugyan ki ne tudna az ilyenről, akár falusi, akár városi, megyei avagy országos közügy lett legyen is az, hogy mikor az elégedetlenek, avagy is az ellenzékiek jutottak többségre és ez által hatalomra, akkor ezek lettek megelégedve magukkal és azok lettek meg nem elégedve velük, kik azelőtt voltak megelégedve magukkal. Van-e falu, van-e város, megye avagy ország, ahol nem így állna a dolog? Van-e falu, város, megye avagy ország, amelyben ne az elégedetlenek kiabálnának és ne az elégedettek hallgatnának? És mindez nem egyébért, mint azért van, mert a közügy se más, mint egyes érdekek képviselője, de arra nem volt még eset, hogy ki lett volna elégítve minden érdek. Az elégedetlen ember pedig haragszik és leginkább arra haragszik, akit az ő elégedetlensége okozójának gondol. És mert sohase magát gondolja, hanem mindig mást, tehát mindig másra haragszik. A közügyek élén állókra pedig majd minden ember haragszik. Még aki a közügyek élén áll is. Mert az meg fölebbvalójára haragszik. Miért nem azt teszi az a fölebbvaló, amit ő tenne, ha fölebbvaló lenne ? És mikor azzá lesz ? Akkor ő rá haragszik az alattvalója. Summa summárum, az ember majd mind elégedetlen és ha örökösen nem revoltál, ha egymást meg nem eszi, az csak onnan van, mert fölismervén önmagát, megalkotta a társadalmi rendet, amely társadalmi rend gépezetét úgy állította össze, hogy akarva nem akarva, engedelmeskedni tartozik annak. Mi mást tehet e szerint az elégedetlenség, mint azt, hogy gyanúsításba, rágalmazásba tör ki Ezt a gyanúsítást más szóval politikának is nevezik, valamint, hogy a gyanúsítók érdekcsoportjait politikai pártoknak is nevezik. Ezek aztán egyebet se tesznek, mint minden általuk magyarázott közérdekből, a nem velük tartókat és gondolkozókat gyanúsítják. Ez az a tulajdonképpeni politika! Az ellenzéket bátran nevezhetné rágalmazónak a világ. Mert a bizony sehol e világon nem egyébb. A különbség csak az, hogy az egyik kíméletlenebből rágalmaz, mint a másik. Ilyen kíméletes rágalmazó volt valamikor, — már t. i. a szélsőbal mellett, a balközép, a Tisza Kálmán