Székely Lapok, 1905. október (45. évfolyam, 203-226. szám)

1905-10-01 / 203. szám

Székely Lapok 2-ik oldal Maros Vásárhely, 1905. október 1. ) Déli pihenő és p­esti záróra. Gyakran hangzik el a kereskedelmi al­kalmazottak között a panasz, hogy főnö­keik, nem lévén a törvény által korlátozva, erejükön felül kihasználják alkalmazottai­kat; nem lévén szabályozva a déli pihenő­idő nagysága, alig félórai pihenést enge­délyeznek. Talán egy iparágban sem vétetnek üz­leti czélokra annyira igénybe a segédek, mint a kereskedésekben. A kereskedők egy részének a segédsze­mélyzet munkabírásával és tehetségével való valódi uzsoráskodásának szomorú követ­­kezményei vannak. Azonkívül, hogy egészségi szempontból a legnagyobb veszélynek tetetnek ki, sok­kal nagyobb a veszély, a­mely ezen mun­­katúlfeszítésből a kereskedői segédszemély­­zet értelmi és műveltségi színvonalát fe­nyegeti. Az esti, gyakran késő esti órákig tartó foglalkozás úgyszólván lehetetlenné teszi az önképzés, a művelődés emelésének bár­mely csekély mértékét. De váljon ki követelheti attól a fiatal embertől, ki gyakran reggel 6 től este 9-ig, 12—14 órán át az üzletben állva vagy sarkalva segédi munkát teljesít, hogy ezen egész szervezetét kifárasztó munka után önművelődésre, önképzésre gondoljon? A fiatal éveiben túlfeszített munka foly­tán szellemileg és űzikumában kifáradt, serdülő kereskedői nemzedek nem lesz képes az élet nehéz versenyharczában a né­m ellentállási képességet kifejthetni, nem leven képes a nevet küzdelem­ben megállhatni, rövid szánalomra m­eltő kín­lódás után elpusztul. Abból az örökke igaz elvből indulva ki „Mens sana in korpore sano“ szükséges, hogy megadjuk a modot a kereskendi se­­gédszemélyzetnek, miszerint fizikuma meg­­ovassék és munkabírásának mérsékelt ki­használása mellett a megfelelő szabad pihenési idő engedélyezése által untalmat nyújtsunk arra, hogy szabad mejet az ön­képzésre fordítsa es is­mer tszeit vagy ma­­gánoktatás, vagy továbbképző tanfolyamuk­­ban kipótolhassa. M­ert csakis egy tzikailag regenerált, önképzés által szellemileg is megerősödött kereskedői fiatalság sorából nyom­oznat a hazai kereskedelem képzett és hivatáluk magaslatán álló főnököket. Az ipartörvény küszöbön álló revíziója alkalmából szükséges, hogy a kereske­delmi fiatalság és a hazai kereskedelem jól felfogott érdekeben felhivassanak a tör­vényt előkészítő ím­ező korok, hogy az uj ipartörvény keretében kimondassék, misze­rint: 1. A kereskedő segédeknek úgy délelőtt, mint délután fel-fel órai, delben pedig egy órai szünidő engedendő es 2. hogy az üzleti závóra országszerte a nyári hónapokban esti 8, a téli nőnapok­ban esti 7 órakor álljon be. Az ipartörvény revízióját előkészítő szak­minisztérium — mint jól értesült forrásból tudomásunkra jutott — a fiatal kereske­delmi nemzedék ezen jogos kérelmét szí­vesen fogadta és azokat az ipartörvény mó­dosításának folyamatban levő munkálatai­nál készségesen fogja megfontolás tár­gyává tenni. ________. - , ... -­ MI ÚJSÁG?!! _____ 1905 szeptember 30. Nézem, nézem a csillagos . . . Nézem, nézem a csillagos Égnek ragyogását. De nem látom én ott a te­r­két szemednek mását. Az a sok százezer csillag Mind együvé véve, Nem ragyog úgy, mint a te két Szép szemednek fénye. Nem is kell már nékem az ég. Lemondok én róla, Inkább leszek a te szemed Csillagvizsgálója. Belenézek, elvakulok, Mégis mindent látok, Ami olyan széppé teszi Nekem a világot. Változás az ipari hitelszövetkezetben. A helyi ipari hitelszövetkezetnél pár nap óta lényeges változás van, Szakáts Peter, a szövetkezet megalapítója és fennállás­a óta igazgatója ezen állalatot megvált és­­ az országos központ helyébe Barabás Ger­gelyt bízta meg az igazgatói teendők ve­zetésével, míg tízakats Peter, mint egy­leti elnök fog jövőre szerepelni. Ez a vál­tozás nincs előny­ére a szövetkezetnek, a­mely különben egyes ágakban válsággal küzd, mert daczára, hogy Barabas intelli­gens, derék fiatal ember, ennek a nehéz feladatnak alig­ha képes lesz megfelelni. Kapcsolatban ezzel a változással, több ol­dalról panaszt hallottunk a kezelésre nézve, ezek közlését azonban, bárha nagyon sú­lyosak, elhagyjuk mindaddig, a­míg a köz­érdek nem parancsolja ennek a­özlését, mert mi nem akarunk artani, sem nem szenzáczio ham­aszat a czeiunk, csak az igazság szolgálata. Iszoinnknobaka varmegye tisztviselői f. ho 27 en eioertekezletet tartottak, mely­ben az alkotmány mellett megnyilatkoz­ván, határozatot is hoztak, a melyben ki­mondották, hogy az alkotmányra és a szen­tesített törvényekre tett esküjükhöz híven minden körülmények között a törvényes alapon megmaradnak, arról soha le nem tér­nék , lelkesen küzdenek a nemzeti köve­telések mellett s minden törvény terén ren­delet végrehajtását minden tőlük telhető erővel meg fogják akadályozni, azokat ke­reken visszautasítják. Ugyan­ily értelm­ű s talán meg erősebb hangú határozatot hoztak Maros­­torda vármegy­e tisztviselői is már folyó év junius hó 30-án, melyet lapunk aznapi számában egész terjedelmében közöltünk volt — és mégis a kolozsvári Újság 267. számában annak dési tudósítója azt írja,„hogy a Szol­­nokdoboka vármegyei tisztviselők voltak az elsők az országban, bárha a mieinket is már megelőzték e téren. Ennyit az igaz­ság kedvéért! — Különben a hazafiság most kötelesség!!! Berzenczey István meghalt. Résűíttettel regisztráljuk ezt a hírt: Ber­zenysfey István meghalt. Senki sem tagad­hatja meg tőle azt az igazságot, hogy egy ügytudású, a közügyek terén munkás férfi és jó székely volt. Atyja nagy neve és múltja gyönyörű helyet juttatott volna neki a köztéren és a társadalomban, de gyönge volt önmagához, saját egyéniségét nem tudta legyőzni és igy pályája közé­pén lehanyatlott, nagy nevéhez képest nagyon le. E hó 26-án a nagyszebeni el­megyógyintézetbe fejezte be életét, 6 éves korában. Halálát előkelő családja fájlalja. Pihenjen békében! Dalestély. A maros­vásárhelyi ev. ref. egyházi Dal­kör okt. hó 8-án este pártoló tagjai tisz­teletére a központi szálloda nagytermében dalestélyt rendez. Az elnökség mindent elkövet, hogy a műsor úgy állíttassák össze, hogy a Dalkör a közönségnek egy kedves estét szerezzen. Különös tüzeset. A múlt napokban tűz támadt Cserefal­­van Prncz Bálámon odavaló fogadós és szatócs telken. Előbb egy kamumban gyűlt meg egy csomó szalma, a­mit hamar észre­vették, s egy pár ember beszaladott s hir­telen el is fojtotta a tüzet. A tűz­helyen erős petroleum szagot ereztek, kutatni kezdettek és egy csomó petroleumos ron­gyot szedtek össze. Meg bent a kamará­ban nyomozgattak, a­mikor hirtelen ugyan­azon lelken a csűrben gyűlt meg egy nagy kazal szalma. Mar-már sikerült ezt is el­oltani, de véletlenül ugyakkor a tető is meggyuladt. Itt is nagy petróleum szag Leijedt es egy csomó petroleumos rongy? került elő. A­mig ezeket a tüzeket oltogatták, ad­dig a karos állitása szerint az oltok egy­­része bement az üzletbe, egy nagy szeszes hordobol kiütötte a csapot, nekifeküdt, ivott, aztán összeszedtek egy csomó árut, elemeihető ingóságot, üvegbe töltött pálin­kát es likőrt s azzal odébb állották, a pa­linkat ott hagytak , a heidobul kirolyt. Pituczue egyszer beszaladt az üzletbe, a hol ez az eset folyt s ott úgy megijedt, hogy a véletlenül epen a kezében volt egy egesz pukk gyufát meggyujtotta s véletle­nül az üzlet végeben volt petróleummal teli fazékba dobta, a mely — szinten vé­letlenül — ugyan abban a pillanatban lángra lobbant s felgyújtotta a földre ki­folyt iszesztt is. Azt.üzlet és telek veletlenül biztosítva volt. Ezt a sok v el ellen körülmény­t AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMESIZU TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.

Next