Székely Lapok, 1905. október (45. évfolyam, 203-226. szám)
1905-10-01 / 203. szám
Székely Lapok 2-ik oldal Maros Vásárhely, 1905. október 1. ) Déli pihenő és pesti záróra. Gyakran hangzik el a kereskedelmi alkalmazottak között a panasz, hogy főnökeik, nem lévén a törvény által korlátozva, erejükön felül kihasználják alkalmazottaikat; nem lévén szabályozva a déli pihenőidő nagysága, alig félórai pihenést engedélyeznek. Talán egy iparágban sem vétetnek üzleti czélokra annyira igénybe a segédek, mint a kereskedésekben. A kereskedők egy részének a segédszemélyzet munkabírásával és tehetségével való valódi uzsoráskodásának szomorú következményei vannak. Azonkívül, hogy egészségi szempontból a legnagyobb veszélynek tetetnek ki, sokkal nagyobb a veszély, amely ezen munkatúlfeszítésből a kereskedői segédszemélyzet értelmi és műveltségi színvonalát fenyegeti. Az esti, gyakran késő esti órákig tartó foglalkozás úgyszólván lehetetlenné teszi az önképzés, a művelődés emelésének bármely csekély mértékét. De váljon ki követelheti attól a fiatal embertől, ki gyakran reggel 6 től este 9-ig, 12—14 órán át az üzletben állva vagy sarkalva segédi munkát teljesít, hogy ezen egész szervezetét kifárasztó munka után önművelődésre, önképzésre gondoljon? A fiatal éveiben túlfeszített munka folytán szellemileg és űzikumában kifáradt, serdülő kereskedői nemzedek nem lesz képes az élet nehéz versenyharczában a ném ellentállási képességet kifejthetni, nem leven képes a nevet küzdelemben megállhatni, rövid szánalomra meltő kínlódás után elpusztul. Abból az örökke igaz elvből indulva ki „Mens sana in korpore sano“ szükséges, hogy megadjuk a modot a kereskendi segédszemélyzetnek, miszerint fizikuma megovassék és munkabírásának mérsékelt kihasználása mellett a megfelelő szabad pihenési idő engedélyezése által untalmat nyújtsunk arra, hogy szabad mejet az önképzésre fordítsa es ismer tszeit vagy magánoktatás, vagy továbbképző tanfolyamukban kipótolhassa. Mert csakis egy tzikailag regenerált, önképzés által szellemileg is megerősödött kereskedői fiatalság sorából nyomoznat a hazai kereskedelem képzett és hivatáluk magaslatán álló főnököket. Az ipartörvény küszöbön álló revíziója alkalmából szükséges, hogy a kereskedelmi fiatalság és a hazai kereskedelem jól felfogott érdekeben felhivassanak a törvényt előkészítő ímező korok, hogy az uj ipartörvény keretében kimondassék, miszerint: 1. A kereskedő segédeknek úgy délelőtt, mint délután fel-fel órai, delben pedig egy órai szünidő engedendő es 2. hogy az üzleti závóra országszerte a nyári hónapokban esti 8, a téli nőnapokban esti 7 órakor álljon be. Az ipartörvény revízióját előkészítő szakminisztérium — mint jól értesült forrásból tudomásunkra jutott — a fiatal kereskedelmi nemzedék ezen jogos kérelmét szívesen fogadta és azokat az ipartörvény módosításának folyamatban levő munkálatainál készségesen fogja megfontolás tárgyává tenni. ________. - , ... - MI ÚJSÁG?!! _____ 1905 szeptember 30. Nézem, nézem a csillagos . . . Nézem, nézem a csillagos Égnek ragyogását. De nem látom én ott a terkét szemednek mását. Az a sok százezer csillag Mind együvé véve, Nem ragyog úgy, mint a te két Szép szemednek fénye. Nem is kell már nékem az ég. Lemondok én róla, Inkább leszek a te szemed Csillagvizsgálója. Belenézek, elvakulok, Mégis mindent látok, Ami olyan széppé teszi Nekem a világot. Változás az ipari hitelszövetkezetben. A helyi ipari hitelszövetkezetnél pár nap óta lényeges változás van, Szakáts Peter, a szövetkezet megalapítója és fennállása óta igazgatója ezen állalatot megvált és az országos központ helyébe Barabás Gergelyt bízta meg az igazgatói teendők vezetésével, míg tízakats Peter, mint egyleti elnök fog jövőre szerepelni. Ez a változás nincs előnyére a szövetkezetnek, amely különben egyes ágakban válsággal küzd, mert daczára, hogy Barabas intelligens, derék fiatal ember, ennek a nehéz feladatnak aligha képes lesz megfelelni. Kapcsolatban ezzel a változással, több oldalról panaszt hallottunk a kezelésre nézve, ezek közlését azonban, bárha nagyon súlyosak, elhagyjuk mindaddig, amíg a közérdek nem parancsolja ennek aözlését, mert mi nem akarunk artani, sem nem szenzáczio hamaszat a czeiunk, csak az igazság szolgálata. Iszoinnknobaka varmegye tisztviselői f. ho 27 en eioertekezletet tartottak, melyben az alkotmány mellett megnyilatkozván, határozatot is hoztak, a melyben kimondották, hogy az alkotmányra és a szentesített törvényekre tett esküjükhöz híven minden körülmények között a törvényes alapon megmaradnak, arról soha le nem térnék , lelkesen küzdenek a nemzeti követelések mellett s minden törvény terén rendelet végrehajtását minden tőlük telhető erővel meg fogják akadályozni, azokat kereken visszautasítják. Ugyanily értelmű s talán meg erősebb hangú határozatot hoztak Marostorda vármegye tisztviselői is már folyó év junius hó 30-án, melyet lapunk aznapi számában egész terjedelmében közöltünk volt — és mégis a kolozsvári Újság 267. számában annak dési tudósítója azt írja,„hogy a Szolnokdoboka vármegyei tisztviselők voltak az elsők az országban, bárha a mieinket is már megelőzték e téren. Ennyit az igazság kedvéért! — Különben a hazafiság most kötelesség!!! Berzenczey István meghalt. Résűíttettel regisztráljuk ezt a hírt: Berzenysfey István meghalt. Senki sem tagadhatja meg tőle azt az igazságot, hogy egy ügytudású, a közügyek terén munkás férfi és jó székely volt. Atyja nagy neve és múltja gyönyörű helyet juttatott volna neki a köztéren és a társadalomban, de gyönge volt önmagához, saját egyéniségét nem tudta legyőzni és igy pályája középén lehanyatlott, nagy nevéhez képest nagyon le. E hó 26-án a nagyszebeni elmegyógyintézetbe fejezte be életét, 6 éves korában. Halálát előkelő családja fájlalja. Pihenjen békében! Dalestély. A marosvásárhelyi ev. ref. egyházi Dalkör okt. hó 8-án este pártoló tagjai tiszteletére a központi szálloda nagytermében dalestélyt rendez. Az elnökség mindent elkövet, hogy a műsor úgy állíttassák össze, hogy a Dalkör a közönségnek egy kedves estét szerezzen. Különös tüzeset. A múlt napokban tűz támadt Cserefalvan Prncz Bálámon odavaló fogadós és szatócs telken. Előbb egy kamumban gyűlt meg egy csomó szalma, amit hamar észrevették, s egy pár ember beszaladott s hirtelen el is fojtotta a tüzet. A tűzhelyen erős petroleum szagot ereztek, kutatni kezdettek és egy csomó petroleumos rongyot szedtek össze. Meg bent a kamarában nyomozgattak, amikor hirtelen ugyanazon lelken a csűrben gyűlt meg egy nagy kazal szalma. Mar-már sikerült ezt is eloltani, de véletlenül ugyakkor a tető is meggyuladt. Itt is nagy petróleum szag Leijedt es egy csomó petroleumos rongy? került elő. Amig ezeket a tüzeket oltogatták, addig a karos állitása szerint az oltok egyrésze bement az üzletbe, egy nagy szeszes hordobol kiütötte a csapot, nekifeküdt, ivott, aztán összeszedtek egy csomó árut, elemeihető ingóságot, üvegbe töltött pálinkát es likőrt s azzal odébb állották, a palinkat ott hagytak , a heidobul kirolyt. Pituczue egyszer beszaladt az üzletbe, a hol ez az eset folyt s ott úgy megijedt, hogy a véletlenül epen a kezében volt egy egesz pukk gyufát meggyujtotta s véletlenül az üzlet végeben volt petróleummal teli fazékba dobta, a mely — szinten véletlenül — ugyan abban a pillanatban lángra lobbant s felgyújtotta a földre kifolyt iszesztt is. Azt.üzlet és telek veletlenül biztosítva volt. Ezt a sok v el ellen körülményt AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMESIZU TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.