Székely Lapok, 1905. december (45. évfolyam, 252-275. szám)
1905-12-01 / 252. szám
252. szán». XXXV. évfolyam. Maros-Vásárhely, 1905. deczember hó 1 Megjelenik: a kersi cílKUti 6?* ban. Szerkesztőség: Bv. re f. kell. at iréa (Benkő L.), jehova a lap szellemi részét illető közlemények Küldendők. POsi.ITIKAI LAP Előfizetést és hirdetéseket felvesz Senki (ev. ref. koll. nyomda.) Szerkesütő! telefon ssájcok 137. és 173. Kiadóhivatal! teision saam Itti. Előfizetési árak vidékre: egy évre 16 kor., félévre 8 kor., negyed évre 4 kor., egy hóra 1 kor. 60 fill. Helyben, házhoz hordással: egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyed évre 3 kor., egy hóra 1kor A hazafiságról. (6) A „hazafiság“ értelmével kevés ember van tisztában. Nem is lehet, mert mindenki másként magyarázza. Mindenki más-más fogalmat alkot róla, más képet farag magának és azt imádja. Sokszor egész nagy társaság van együtt. Tagjai egytől-egyig jobb hazafiaknak tartják magukat másoknál. Mindegyikük azt állítja: „Nem ismerek jobb hazafit Hálámnál!“ Ugyanazt mondja a másik is, csakhogy ezt a kifejezést mindketten saját fogalmuk szerint értelmezik. Hanem annyi tény, hogy azért száz ilyen ember közül kilenczvenkilenc, mindig magyar és jó hazafi, bármilyen fogalommal bírjon is, mert hogy a hazaszeretet meg van benne, az tagadhatatlan! Hogy azonban a hazafiság hányféle fogalmon alapul és hányféleképpen magyarázható, arról elég példát nyújt nekünk a történelem. Miután pedig a magyar hazafiságról van szó, vegyük elő tehát a magyarok történetét. Íme, mindjárt kezdetben, Géza fejedelem belátva, hogy a pogány vallás mellett, a magyar nemzet a keresztény népek közepette nem állhat fenn, nem pedig azért, mert a pogány vallás mellett a nemzet nem ismer más méltó foglalkozást, csak a harczot s igy szomszédait folyton háborgatja, kik majd egyszer valamenynyien szövetkeznek és kiűzik vagy pedig elpusztítják, — ennek következtében elhatározza, hogy a keresztény vallást behozta. Először is Kupa vagy Koppány lázadt fel ellene, majd pedig Gyula. Utoljára saját rokonai akarták meggyilkolni. Kik voltak akkor a jobb hnzafiak? Azok, a kik a királylyal tartottak vagy pedig, a kik pártot ütöttek ellene ? Halála után ismét ketté szakadt a nemzet. Egyik rész Pétert, a másik Aba Sámuelt ismerte el királynak — és ez így végig húzódik valamennyi Árpádházi király uralkodása alatt, — . pedig egyik sem volt német! Meghasonlott a nemzet I. Endre és Bélai között, egyik rész pedig Vatha vezérlete alatt a pogányságot akarta viszszaállítani. Kettészakadt az ország Salamon és Géza alatt is. Könyves Kálmán ellen pedig öcscse, Álmos fogott fegyvert. Testvérharcz dúlt folyton Magyarországon, így Imre és II. Endre között. Sőt Endre ellen saját fia, Béla ütött pártot. Vájjon kik voltak a jobb hazafiak ? Azok-e, akik a királyt és annak jogait védelmezték, vagy pedig azok, akik nagyravágyás és haszonlesésből ellene fellázadtak, trónjától meg akarták fosztani és azt, aki nekik birtokot és méltóságokat ígért, fel akarták magasztalni ? Még Hunyadi Mátyás ellen, az igazságos ellen is akárhányszor ütöttek pártot! Elnevezték zsarnoknak, mert szigorúan kezelte a törvényeket. És melyik volt a jobb hazafiak része? Ki tudná azt megmondani! Azt, hogy melyik fogta fel a dolgot helyesebben, hogy melyiknek volt több belátása, azt meg tudja mondani a történelem. De hogy hazáját melyik szerette jobban ? A fölött senki sem lehet bíró. Mindegyik azt állította magáról: „Külömb hazafit nem ismerek magamnál!“ Aki tehát nem akarja, hogy az ő hazafiságát kétségbe vonják, az ne vonja kétségbe a másikét se! Lehet, hogy ami az ő fogalma szerint hazafiatlanság, az a másik meggyőződése szerint hazafiság és viszont. Hogy pedig melyik jobb és hasznosabb a kettő közül, a fölött csak a jövő eseményei és a következmények adhatnak bírálatot. Becsüljük meg tehát egymást és tartsuk tiszteletben a mások meggyőződését a zafiság vállalkozóitól, hogy az üzleti forgalom érdekében és a kassza megtörésére monopolizálják az összes hazafias jelszavakat, szokásokat és eszközöket cégük reklámirozására? Az üzlet üzlet és a jó reklámot nem szabad megvetni. Ha osztálysorsjegyet versben ajánlunk Fortuma istenasszony nevében a jó közönségnek, miért ne lehetne politikai reklámnak is felhasználni a verset? Az ember, a költőnek nevezett ember például ír egy verset, amelyben a királyt megsérti. Természetes, hogy a törvény ezt megtorolja. Ám éppen ebből kovácsolja a hazafias vállalkozás, például egy koalíciós lap, a legnagyobb reklámja tőkéjét és így válik a megtorlás haszonná, az elkobzás, kitűnő hirdetési eszközzé. Mert a fel nem világosult nép úgy gondolkodik (mert úgy gondolkodtatják), hogy „ejnye az a versiró, de odamondta a királynak!“ És természetesen veszi a bátorság tekintélyezte lapot, mintha csak az üdvösségét vásárolná meg. Bolond volna a koalicziós kiadó, ha nem rendelne meg minden héten legalább egyszer reklámköltőjénél egy elkobzásra bebiztosított verset! De a koalicziós rimreklámsajtó felordít és kiabál, hogy itt az abszolutizmus, elkobozták a lapomat, amely megmerte írni az igazságot. Mert hiszen az igazságot a tényleg bevert fej bizonyítja. És a lap százszor megírja a tudósításában, czikkében, hogy elkobozták az ő (és nem a más) lapját, amely ime a mártírság részvétét könyörgi sok sok előfizetési megrendelés képében a hazafias közönségtől. Ez szívesen áldoz, már csak pózból is a „hazafiság oltárára,“ amely persze nem más, mint a koalícziós lap kiadóhivatalának pénztári szentélye. És amikor szidják a törvényt, hogy „erőszakoskodik,“ akkor dörzsölik legjobban markukat. Mert, ismételve mondjuk, hogy minden „elkobzási erőszak“ reklám a koalíciós lapvállalatnak. A törvény haszonnak sújtja ily módon a királysértést, amelyek a nemzetiszinű lantok negyven- nyolcas rímeket tartalmazó húrjairól pat-ttannak le. Minden elkobzás egy csomó előfizetőt jelent s miután a jó lapvállalatának első feltétele a sok előfizető, minden nap megiródik egy elkobzásra szánt király - A reklámhazafiság. Manapság a legjobb üzlet a hazát szeretni. Imádni mindent, ami hazafias, illetőleg koalícziós. És ki venné zokon a ha Valódi Li Hung Assam Jea, egyedüli elismert legerősebb zamau, már legkisebb mértékben is kapható, fűszer és csemege üzletében. Eredeti angol, jamaikai sportorico és cuba rumok, teasütemények, halak, sardiaiák, sajtok, pástétomok, hideg felvágottak rendkívül nagy választékban. Friss töltésű mindennemű ásványvizek.