Székely Lapok, 1906. május (46. évfolyam, 99-124. szám)
1906-05-01 / 99. szám
XXXVI.évfolyam. 99 szánt.___________Maros-Vásárhely, 1906. május hó 1. Megjelenik: a kora délutáni Arakban. Szerkesztőség: Bt. raf. kell. nyomda (Benkő L.), hova a lap szellemi részét illető közlemények studenciái.. ______ POLITIKAI LAP Fővárosi szerkesztőség : VII., Rottenbiller-utcza 10. sz. Előfizetést és hirdetéseket felvesz Bénn " , rev. ref. kol. nyomda.) Előfizetési árak vidékre : egy évre 12 kor., félévre 8 kor., negyed évre 4 kor., egy hóra 1 kor. 60 fill. Helyben, házhoz hordással: egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyed évre 3 kor., egy hóra 1kor Az uj országgyűlés munkája. Az uj kormányra tudvalevőleg ugyancsak nagy munka vár most s az uj országgyűlést hatalmas munkatömeggel fogja ellátni. Még az egyes kormányférfiak csak vázlatos nyilatkozatokat tettek ugyan a munkáról, de ezek a nyilatkozatok világosan jelzik azt a munkásságot, mely az uj országgyűlésre vár. A trónbeszédben, melylyel őfelsége ünnepiesen meg fogja nyitni a hazánk történetében bizonyára korszakot alkotó új országgyűlést, hiteles és együttes kiadását fogjuk kapni annak a nagy munkaprogramnnak, amelyet csak örömmel üdvözölhet mindenki a meddő esztendők után. Az első feladat természetesen a költségvetés és újonczmegajánlás körül mutatkozik, mert legelső dolog, hogy az ország ismét visszatérjen az alkotmányos élet rendes mesgyéjére, ahonnét kizökkent. E feladat első része az országgyűlésre tartozik. Ezen előreláthatólag hamarosan túlesünk. De annál több munkája lesz az adminisztrációnak, hogy a hosszas ex-lex állapot rendetlenségeit eltüntesse az adózás, a katonaállítás és ezekkel összefüggő közös magánügyek terén. Joggal számítani lehet arra, hogy a nagyközönség, mely oly egyértelmű lelkesedéssel és örömmel üdvözölte az ország közállapotainak jobbrafordulását, a rendes közigazgatási rend visszaállítása körül hazafiui lelkesedéssel és áldozatkészséggel fog közremunkálni. Ez mindenkinek hazafiui kötelessége. Az új kormány legelső feladatai között emlegetik Ausztriával való gazdasági viszonyunk rendezését és a közösügyi költségek körüli intézkedést, valamint a rég lebegő magyar-horvát kiegyezés szerencsés megoldását. S csak ha mindezen szerencsésen túlestünk és erre az évre a rendes költségvetés, valamint a múltakra nézve a számadások elintézve lesznek, foghatunk hozzá több év óta pangó állami és gazdasági életünk újjászervezésének, felfrissítésének munkájához, több év óta sajnos nélkülözött állami szükségleteink kielégítéséhez. Következik azután a választási jog reformja, mely a mostani kabinet megalakulásánál oly döntő szerepet játszott. A választási reform megérett dolog, de az elvi kijelentések után annak részletei felöl a kormánynak kell tüzetes javaslattal előállani és azt alkotmányos tárgyalás végett az országgyűlés elé terjeszteni. Ennek a választási reformnak kérdése a törvényhozás tevékenységét a legnagyobb mértékben igénybe veszi. Időközben gondoskodni kell a rég vajúdó igazságügyi, kereskedelmi, pénzügyi, közgazdasági reformok elintézéséről is, mert ezeket jóformán a napi szükséglet tolja előtérbe s a mindennapi kenyér kérdésével állanak kapcsolatban. Igen hosszú törvényhozási tétlenség után szere száma sincs a háttérbe szorult, mellőzött kisebb-nagyobb életigényeknek, melyek gyors kielégítésre várnak. Mert csak a törvényhozás szünetelt, az állami élet szervei voltak tétlenségre kárhoztatva, de a nemzeti élet lüktetése, vérkeringése, munkája egy pillanatra sem állott meg. Innét van, hogy feltorlódtak a törvényhozás hátralékai. Ezért kell minél gyorsabban a nemzeti élet medrét a torlaszoktól megtisztítani, hogy a nemzeti élet fejlődésének áradata nyugodtan, méltóságosan, áldást hozva mindenfelé hömpölyöghessen tovább. Választásaink. (L.J.) Városunkban és vármegyénkben tegnap zajlottak a választások. — Ezt irtuk volna, ha a múltak küzdelmeire tévedt volna tekintetünk. De hála Isten, nem így volt. A város két s a vármegye öt kerületében — egy kivételével — olyan példás, békés egyértelműséggel történtek meg a képviselő küldések, aminőre alkotmányos életünk újjáébredése óta nem emlékezhetünk. A választópolgárság likvidálta másfélesztendei küzdelmeinek eredményeit, minden tekintetet, minden ellentétes nézőpontot háttérbe szorított, hogy a lelkekben és szívekben lángolóan érző nagy érzés, a hit a nemzeti jogok, a népjogok föltámadásában érvényesülhessen. Örömmel írjuk tehát még egyszer ide, hogy hat kerületben lélekemelően egyhangú volt a választás, s a hetedikben, az ákosfalviban is csaknem annak minősíthető, mert a józan székely nép intelligenciájáról megkapó tanúságot tett, óriási szavazattöbbséggel nyújtván mandátumát egy törekvő, tanult, lelkes ifjú embernek, ki a műveltség, a tudás és az önzetlen hazafiság fegyvereit viszi a korszakalkotó harczba. A többi kerületekben egyhangú választás jön jutalma azoknak a politikusoknak, kik a nemzet nagy küzdelmét kitartóan vívták eddig odafönn. (Hiszen a szászrégeni kerület új képviselőjét is a régiek közzé kell számítanunk, mert csak az opportunitás tette volt egy időre skártba.) És ez egészen természetes! Az egész nemzet egyező értelemmel, egyhangú lelkesedéssel megpecsételte a Wekerle-kormánynak a békés kibontakozásra vezető vállalkozását és annak alapjául szolgáló kormányprogrammját. Ezen legyőzhetetlen, óriási erővel ható közhangulat, nemzeti akarat nyilvánulása előtt meghátráltak, félreállottak még azok is, kik személyi okokból talán megtehették volna az ellenkezőt. A választásnak első feltűnő jelensége, hogy nincs a mai kormánynak nyílt politikai ellenfele, mert olyan józan elme aligha találkoznék ebben az országban, ki a békés kibontakozás művét emelt fővel ellenezni merészelné. Erre a herosztráteszi munkára magyar ember különben sem vállalkoznék. Miután az egész ország szinte minden kivétel nélkül a Wekerle-kormány álláspontjára helyezkedett és programmjának keresztülvitelét a szövetséget alkotó egyes különálló és továbbra is külön életet folytató pártok garantálták, ezen sajátságos helyzetnek és sajátságos feladatoknak kellett, hogy megfeleljen a választás eredménye. A mi városunk és vármegyénk pedig, melyekben a függetlenségi eszme az utóbbi időben rohamos hódítást tett, csak természetes, hogy tiszta fág?