Székely Lapok, 1907. március (47. évfolyam, 50-75. szám)
1907-03-01 / 50. szám
2-ik oldal. A kivándorlások okaival, azok elérhető eredményéről és hátrányairól itt nem tárgyalok, azokkal nem foglalkozom. Hogy az arról megjegyzettekben sem vezette cikkírót objectivitás, de sőt határozott járatlanságot árul el és lehetetlenségeket állított is, majd egy önálló cikk keretében mutatom ki, addig elég ennyi. Ugyancsak kult cikkben fogok foglalkozni a cikkíró am oly gyűlölséggel emlegetett munkás mozgalmak és szövetségekkel. Végül még egyet! Ha valaki tudatlan, megbocsátható, mert egyszerűen nem akart és volt módja tanulni, vagy akart volna, módja is lett volna hozzá, de nem tudott tanulni. Ez hagyja. Azonban mikor valaki tudva állít fejtesére állított dolgokat és tudva sért igazságtalanul társadalmi osztályokat, melyek a kialakulandó magyar Imperialismus ’ alapkövét hordogatják nagy buzgalommal és a legszebb reményekre jogosító törekvésekkel, úgy az illető ne számítson soha arra, hogy e nemzet napszámosok keztyüs kézzel bánjanak vele! A Független Magyarország cikke. 1 — Ez az igazság — Maros-Vásárhely, febr. 28 A „Független Magyarország“ legutóbbi száma a következő cikket közli lapunk felelős szerkesztőjének ügyéről: Széljegyzetek. A marosvásárhelyi szenzáció most lett tulajdonképpen szenzációvá. És pedig ugyan szomorú szenzációvá. Ma ugyanis Szebenyeit, a sajtóvétségért letartóztatott X.-einijiri,!»|imm »n mi _ lmujjjni újságírót a királyi tábla szabadlábra helyezte. A dolog ilyenformán jó útra tért volna, ha nem lenne oly kinos az esemény háttere. Kinos és mindenekfölött, javításokra szoruló. A kérdés ugyanis azon fordul meg, mi a bűne Szebenyeinek ? A főispánnak több rendbeli, eddig be nem bizonyított megrágalmazása. Tulajdonképpen pedig ott kell kezdenünk, hogy ennek az újságíró kollegánknak köszönettel tartozik az ország. Megismertetett egy főispánt, az új korszak főispánját. Tisztában kell lenni ugyanis mindenekelőtt, hogy ez a Szebenyei nem haladópárti ember, amint azt Farkas Albert főispánnak a kis vidéki klikkecskéje szeretné föltüntetni, hanem jó és önzetlen függetlenségi harcos. Ezeket a támadásokat is, amelyek miatt ezt a szerkesztőt lecsukatták, nem magánbosszú, vagy személyes ellentét indította, hanem a főispán ellen megyeszerte uralkodó ellenszenv. Az ellenszenvnek pedig szintén meg van a maga oka. A főispán úr ugyanis — tanúságul hívjuk állításunk mellett a megyebeli függetlenségi képvi- selőket! — minden törekvése arra irányul, hogy a függetlenségi pártnak ártalmára legyen. Valósággal attól lehet tartani, hogy Farkas főispán egyenesen a szabadelvű főispánok nyomdokain haladva, az eljö ,vendő választásoknál minden telhető eszközzel a függetlenségi párt ellen fog cselekedni. Csak természetes, hogy a függetlenségi sajtó e garázdálkodásokat, esetleg a függetlenségi pártnak szánt rúgásokat nem fogja hallgatagon tűrni, még akkor sem, ha a marosvásárhelyi főispáni klikknek ez bosszúságára szolgál. Azt hisszük különöben, hogy azok a fölvilágosítások, amelyeket ma a marosvásárhelyi küldöttség adhatott és adott Günther Antal igazság Egy fogadalom. — Nagyon szeretlek. — Én téged még jobban. — Mikor az ablakhoz állok, üde arco- ■ dat, gyönyörű termetedet látni, vélem ak- j kor is, ha nem vagy ott. — Nekem pedig ilyenkor valami titkos sejtelem sugallja, hogy te már az ablaknál vagy s én is rohanok oda. — Milyen boldogság is igy elcsevegni egymással. — De most mindennek vége. — Igen, vége, rám nézve! Te egy boldogabb világba jutsz, de én itt maradok egyedül. S csak az szolgál vigasztalásommul, hogy mielőbb visszatérek s hogy te fogadalmunkat teljesíteni fogod, amire most ismételve figyelmeztetlek. És még egy hétig, az esküvőig minden nap figyelmeztette Jeanette Margitot a szent fogadalmukra. Nagyon különös fogadalom volt ez! Amilyen csak 15—16 éves leányok agyában születik meg s amilyent csak olyan jó barátnők tesznek egymásnak, mint Jeanette és Margit voltak. Vis a vis laktak. Úgy éltek, mint ikertestvérek. Ha az egyik valami újságot hallott, vagy valami külső momentum trzelemvilágára hatással volt, futott a másikhoz tudtul adni a jó vagy rosz hírt, amin aztán közösen mulattak, vagy sírtak. A délutánokat majdnem mindig együtt töltötték, legtöbbnyire egyedül s ilyenkor elbeszélgettek mindenféléről, így elmesélt Jeanette egy vele történt kis eseményt. — Még egészen kis leány voltam —monda — mikor egy ízben a mamám vendégeket fogadott, akik engem is óhajtottak látni. Behívtak tehát a gyermekszobából, nagyon örültek megjelenésemnek, el is halmoztak hízelgő szókkal, de csakhamar visszaküldték avval az indokolással, hogy „gyermekeknek nem kell mindent hallani.“ Ezen kijelentés felett magános együttlétükkor sokat töprengtek. — Mi lehet az, azait a gyermekeknek nem szabad hallani és tudni ? — találgatták folyton. Annyit megállapítottak, hogy az a roppant nagy titok a házas életre vonatkozik, de annak mibenléte, lényege továbbra is a tudatlanság leplével maradt elfödve. — „Megfogadjuk tehát szentül, hogy aki közülünk előbb férjhez megy, a házasélet összes titkait elmeséli a másiknak“ - mondották egyszerre jobb kezüket nagyon hevesen dobogó szívükre téve. Ha bármit is elhallgatunk belőle, fogadalmunk megszegéséért a büntetés egy igen drága selyemruha. Evvel akarták egymást a hit vallomásra szorítani. A sors úgy intézte, hogy Margit lett előbb menyasszony. Nyugodjatok most már kis szivecskék, dobogjatok csendesebben, egy hét múlva feltárul előttetek a nagy titok ! (Folyt. köv.) Székely Lapok Maros-Vásárhely, 1907. március hó 1. ügyminiszternek, valószínűleg meghozzák hamarosan a várt eredményt. Nem tételezhetjük föl ugyanis, hogy egy függetlenségi igazságügyminiszter a bíróságnak szabadkezet engedjen politikai, a függetlenségi párt ellen irányuló hajszára. Polónyi Géza példát szolgáltatott ebben is és Günthert is tartjuk olyan erőskezű embernek, mint Polónyi volt Ember tervez........... Farkas Albert — Hamlet: Menjek, ne menjek?.............. A felsőbb hatalom: Menni fogsz és nem leszesz főispán, menni fogsz és nem lesz több hatalmad. MI ÚJSÁG!? is 7 február 28. Egy érdekes árverési hirdetés. ASzabadság folyó hó 19-iki számában a következő érdekes hirdetés jelent meg: Dedrádszéplak község elöljárósága ezennel közhírré teszi, hogy községi korcsma helyiségét,, amely a 117 házszám alatt fekszik és áll 1 üzlethelyiség, 2 szoba, pince istálló és kertből — három egymásután következő évre a legtöbbet ígérőnek bérbeadja a következő feltételek mellett 1. Kikiáltási ár 600 korona. 2. Árverezni szándékozók az árverés megkezdése előtt kötelesek a kikiáltási ár 10 százalékát a községi pénztárnak, kezeihez letenni készpénzben vagy értékpapírban. 3. Képviselőtestületnek jogában áll, a mennyiben szükségesnek fogja találni — árveréskor külön biztosítékot is követelni . Zsidó vallásnak, vagy olyanok kik zsidókkal összeköttetésben állanak, a árverésben nem vehetnek részt. Hjárádszereső Székely Takarékpénztár r. I. betéteket 5° 10 kamatozás mellett fogad el. Kamatadót az intézet saifirjából fizeti.