Székely Lapok, 1907. július (47. évfolyam, 148-173. szám)

1907-07-02 / 148. szám

2-ik oldalű­ zésével elősegítette, másfelől a vármegye autonomikus hatáskörének ezen tiszteletre méltó respektálása által újabb bizonyíté­kot szolgátatott liberális és alkotmányos felfogásáról : indítványozom, hogy a t. köz­gyűlés gróf Andrássy Gyula belügyminiszer­­úrnak elismerése és köszönete kifejezése mel­ett szavazzon bizalmat. És tekintettel, hogy ezen fegyelmi ügy­nek jogerős ítélettel való befejezése ne­mes munkájában dr. ifj Ugrón Gábor fő­ispánnak köztudomásúlag tevékeny része volt, indítványozom, hogy a t. közgyűlés dr. ifjú Ugrón Gábor főispánnak ezen köz­reműködéséért ugyancsak szavazzon bi­zalmat.“ Ez indítványnyal kapcsolatban be­mutatta Matskássy István a belügymi­niszterhez menesztendő távirat szö­vegét is a következőkben: „Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter ur Őnagy méltóságának Budapest. Maros-Torda vármegye törvényhatósági bizottságának ma tartott közgyűlése Nagy­­méltóságodnak a vármegye főispánja út­ján gyakorolt azon elhatározásáért, hogy a tisztviselők fegyelmi ügyének végleges befeje­zését a vármegye közigazgatási bizottságának fegyelmi választmányára bízta s ez által, a midőn egyfelől az oly régóta húzódó fe­gyelmi ügynek gyors és közmegelégedésre történt jogerős befejezését lehetővé tette másfelől a vármegye autonomikus hatás-’ körének ezen tiszteletreméltó respektálása­­ révén liberális és alkotmányos felfogásának­­ újabb bizonyítékát méltóztatott adni: egy-­­ hangulag bizalmat szavazott s Nagyméltó-­­ Ságodat ragaszkodásáról biztosította.“ Őssy Zoltán pénzügyi államtitkár,­­ törvényhatósági bizottsági tag ezzel­­ szemben pedig a következő határo­­­zati javaslatot terjesztette elő : „Maros-Torda vármegye törvényható­­­sági bizottságának közgyűlése megnyug­vással látja, hogy a felfüggesztett tisztvise­lők fegyelmi ügye befejezéséhez közeleg.­­ Az igazság elve parancsolja, hogy min­denki viselje tetteinek következményeit.­­ A közérdek parancsolja a rendnek és bé­kés nyugalomnak helyreállítását, az erők egyesítését. Ezek a szempontok vezérlik a törvény­hatóságot a midőn kéri a Nagyméltóságú belügyminiszter urat, váél­óztasson a bűn­hődésük által megtisztultakkal szemben nem a törvény szigorát, hanem az emberiség el­vét alkalmazni. -- Azokkal szemben pedig a kik egyéni célokból tovább is veszélyez-­­­telik a törvényhatóság belnyugalmát, a törvény szigorát éreztetni. Maros Vásárhely, 1907. jun. 28. Désy Zoltán: Minő ellentét a két indítvány között! Mily önzetlen őszinteséggel mutatja az egyik a béke olajágát a másikban el­rejtett újabb viszálykodás magvával , szemben. Egyben azonban mindkét indítvány­­ megegyezik, abban tudniillik, hogy mindkettő feltárja szerzőjének lelküle­­­­tét és szándékát a vármegye békéjé­nek helyreállítása körül. , Székely Lapok Maros-Vásárhely, 1907. julius hó 2. Bankettek. A megtisztelésnek különféle nemei, ha­sonlóképpen az együttérzés fejlesztésének is különféle eszközei vannak. De legköz­vetlenebb és igy legőszintébb az, ha min­den előkészület nélkül összeülnek azok, kiknek lelkükben, szivökben egy érzés él, agyukban egy gondolat van és fehér asz­tal mellett ennek kifejezést adnak. Az ilyen alkalmat közszóllás szerint bankettnek ne­vezik. Az ilyen epizódok pedig a közélet­ben igen hangulatosak és közvetlenek szoktak lenni s éppen ebből kifolyólag kedves reminiszentiák is szoktak születni. Ezek pedig még nyomokat hagynak ma­guk után és az ilyenkor megszületett szó­beli kötelezvények, melyek rendesen po­­hárköszöntők alakjában jutnak kifejezésre és annyi tanú előtt tétetnek, hogy erősebb, hitelesebb erővel birnak, mint a legna­gyobb pecséttel ellátott közjegyzői ok­mány. Ilyen társadalmi közgyűlés kettő folyt le a közeli napokban, mindkettőt a vár­megye közönsége rendezte. Az egyik itt volt Maros Vásárhelyen azon a nagy napon, pénteken a vármegyei közgyűlés után, mi­kor az ártatlanul meghurcolt, gyalázatos módon pellengérezett, gáládul meggya­núsított, régi, 20—25 éve szolgáló becsü­letes tisztviselőket nagyrészben hivatalo­san is rehabilitálták. Ekkor ültek győzelmi lakomára az igazság emberei a vármegyei autonóm párt tagjai a­­Központi szálloda­ nagytermében. A másik pedig Szászrégenben folyt le szombaton, ezt pedig a régeni alsó járás nagy közönsége rendezte örömünnepnek, hogy szeretett főbíróját Nagy Elemért másfél év után újra hivatali állásában tisztelhetik. Mindkét banketten az emberi léleknek legszebb, legnemesebb érzéseinek ereje a szeretet jóleső melege, az őszinte ragasz-­­­kodás és a hála érzései sugároztak széj­­­jel. Minden arcon az öröm, a megelége­dés volt látható és az a tudat, hogy helyrehozták azt, a­mit egykor, talán meg­gondolatlanul, félrevezettetve, ellenük el­­követtek.­­ Az autonóm párt bankettjén a közgyű­lésre bejött párttagok közül mintegy 98 an vettek részt. Kifejezést adtak többen szó­noklatukkal arról, hogy ők belátták téve­désüket, de van erkölcsi és férfias b­átor­­ságuk ezt belátni és bevallani. Hiszen a régi tisztviselők csak a közgyűlés határo­zataihoz tartották magukat, a jóléti bi­zottság kierőszakolt határozatát, amit nem is közölt a bizottság hivatalosan velük, nem is követhették. Szóval őket a régi tisztviselőktől nem tántorítja el semmiféle hatalom. Éltették a közszeretetben álló alispánt, ki erős kezével, logikus követke­zetességgel, nagy törvénytudásával, igaz­ságos érzetével kormányozza a vármegyét. Továbbá egyenként, és összesen éltetik az állásaikba visszakerült régi tisztviselőket. A Nagy Elemér bankettjén a járásából mintegy 120 ember vett részt, innén Ma­­ros-Vásárhelyről is többen, mintegy 9-en jelentek meg. Ott volt a vármegyei auto­nóm párt illusztris elnöke Matskásy István is, aki igen nagy fontosságú nyilatkozato­kat tett. Kifejtette, hogy a párt, amelynek élén áll, nem politikai párt, hanem az a czélja, hogy a vármegyei közéletben béke legyen. Folyjon a nemes munka és hogy ellenálljon minden személyi tultengésnek. Továbbá útját szegje a nepotizmusnak és az érdemtelenek tolakodásainak. Főkép pedig a vármegyei közönség maga magát kormányozza, — nem pedig egyesek sze­szélyük szerint figyelmezteti az autonóm párt jelenlevő tagjait, hogy a tulajdonké­­peni munka ezután jön. Tagadja, hogy nemzetiségi kérdés lenne a vármegye köz­életében, azt csak egyesek akarnák hogy legyen, és igyekeznek a példás harmóniát megzavarni a magyar, román és szász közt. De ő tudja, hisz 50 éve, hogy kö­zöttük lakik, hogy ez nem fog sikerülni. Különben élteti a pártot és a régi tisztvi­selőket. Farkas Imre gyáros és nagykeres­kedő az autonóm­ párt ez előkelő tagja, szép szavakkal és férfias önérzettel, nyílt­sággal üdvözli az autonóm párt nevé­ben Nagy Elemér főbírót Harsia János dr., az agilis, köztekintélyű ügyvéd szép és erős szavakban kifejti, hogy vannak emberek, kik azért látnak másban haza­árulót, hogy abból maguknak politikai tő­két kovácsolhassanak és abból élősködje­nek, de ne dolgozzanak, a közből éljenek, de a köznek ne adjanak semmit. Az ilyen politikai élősdieknek útját kell szegni, ép­pen azért erős összetartásra, együtt való munkára hívja fel a közönséget, élteti a puritán becsületességű, példás főszolgabí­rót. Többen többször mondtak felköszön­­tőket, éltetvén az ünnepeltet és üdvözlő sürgönyt küldtek az alispánnak és Ere­dy főjegyzőnek. Fölolvasták az üdvözlő sür­gönyöket és a halomszámra álló üdvözlő leveleket. A bankett a késő délutáni órák­ban ért véget igen jó hangulatban. Színház. Péntek este zónában ment Szép Ilonka zsúfolt ház előtt, elég jó élő előadásban. Szombaton este a társulat Ope­rette becűjének, a temperamentumos sub­­retnek Balla Mariskának volt jutalomjátéka rendes helyárakkal, elég szép közönség jelenlétében. Több virág­csokrot kapott a kedvenc, ki igen jól is játszotta Bob herceget, a cím­szerepet. Vasárnap este újra J­á­n­o­s vitézt adták zónába. Nem voltak so­kan. Hétfő este az Eleven ör­dög megy, ez a kedves, víg Operette, zóna helyárakkal. Kedden este megint félhelyárak­­kal adják Szép Ilonkát. MI ÚJSÁG!? ____ 1907. julius 1. Meglepő fényes eredmény. Az ősi almamaterben, az ev. ref. kollé­giumban tegnap végződött be az érettségi

Next