Székely Lapok, 1908. augusztus (48. évfolyam, 138-154. szám)
1908-08-01 / 138. szám
Kiadóhivatal: Benkő László kollégiumi nyomdájában, hirdetések és előfizetési pénzek ide küldendők. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 1. szám, hová a szellemi részt illető küldemények küldendők. Kiadóhivatali telefon 101. Szerkesztőségi telefon 222. Felelős szerkesztő: MÁTILO GYUL.A 10. szám. XXXVII. évfolyam. Maros-Vásárhely, 1908. augusztus 1. FÜGGETLEN POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelenik hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton délután. Előfizetési árak vidékre: egy évre 16 kor., félévre 8 kor., negyedévre 4 kor., egy hóra 1 kor. 60 fill. Helyben, házhoz hordással : egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor., egy hóra 1 kor. Megbukik ez a kömény! — Mikor ? — Ősszel, a választói jog miatt! — A „Székely Lapok“ bécsi tudósítója hiteles értesüléseket közöl a koaliciós kormány jelenlegi helyzetéről. Megbukik ez a kormány, ez a megdönthetetlen vélemény terjedt el legutóbb a bécsi Burgban és hogy a válsághírek nem csupán nyári szenzációk, ezt maguk a félhivatalos kormánypárti újságok is beismerik, amidőn lamentálva vezércikkeznek „a helyzetről.“ A helyzet valóban kritikus és békés megoldást már azért sem lehet remélni, mert a kormány legsarkalatosabb programm pontját az általános választói jog reformját nem képes az udvar és különösen a trónörökös kedvére megvalósítani. Andrássy belügyminiszter már több, mint három formában készített a választói jogról törvénytervezetet, de a bécsi körök mindenik tervezetet ridegen visszautasították, sőt a beavatottak értesülése szerint csúnya kudarccal járt Andrássy legutóbbi bécsi útja is. De beszéljen a kormányválságról maga a jól értesült tudósító. Hogy kezdődött a válság? Az a javaslat, melyen jelenleg dolgoznak a belügyminisztériumban, már a negyedik. Az első három javaslat azért került a lomtárba, mert egyik sem nyerte ki a királyi előszentesítést. Azok a javaslatok ugyanis nem tartalmaztak általános választói jogot semmiféle formában, hanem csak kiterjesztést a mostani alappal szemben. A király ezzel szemben raind a három esetben határozottan követelte az általános választói jogot és a javaslatokat Andrássy szóbeli előterjesztései után olvasatlanul adta vissza. Az utolsó határidő Mikor gróf Andrássy Gyula a nyár elején a harmadik javaslattal Bécsben járt, a király igen kurtán végzett vele : megkérdezte, hogy megcsinálta-e a javaslatot legalább azokban a keretekben, melyekben az osztrák választói törvény mozog és amikor Andrássy azt felelte, hogy nem, az uralkodó még a szóbeli részletezésbe sem ment bele, hanem meghagyta gróf Andrássy Gyulának, hogy az őszi parlamenti ülésszak előtt okvetlen terjeszszen elő egy negyedik és utolsó javaslatot. Ennek az utasításnak az alapján aztán Andrássy kijelentette a Házban, hogy őszszes okvetlen be fogja terjeszteni a javaslatot, de ennek tartalmáról még nem nyilatkozott, mert akkor még maga sem tudta, hogy mi újabbat fog kieszelhetni a királyi és a népakarat kijátszására. Mit mondott a trónörökös? Mikor Andrássy a harmadik javaslatot is visszahozta a Burgból, gondolt merészet és nagyot és elhatározta, hogy szerez hatalmas fegyvertársat a maga felemás javaslata mellett. A Burgból egyenesen elhajtatott Ferencz Ferdinánd trónörököshöz és jelentkezett kihallgatásra. A trónörökös azonnal fogadta a minisztert és vagy tíz percig politikamentes beszélgetést folytatott vele a legkedvesebb formában, azután hirtelen azt kérdezte, hogy mit is akar nála Andrássy? A miniszter erre előszedte a királynak szánt információit és át akarta adni a trónörökösnek. Mikor azonban Andrássy az átadást kisérő szavakban a választói jogot említette a trónörökös egy tagadó kézmozdulattal viszszautasította az írást és azt mondta : — Kedves Andrássy, beszéljünk valami másról. A meghiúsult árulás. Andrássy hazajött és elmondta minisztertársainak bécsi élményeit. Ekkor támadt az az ötletük, Bécsnek cserét ajánlanak. Felkínálják a létszámemelést nemzeti engedmények nélkül, ha a korona elengedi az általános választói jogot. Wekerle volt az, aki próbálta az alkut nyélbeütni. Azt az ajánlatot tette, hogy az őszi ülésszak megnyíltakor megszavaztatja a véderő törvényt és ennek keretében a létszámelést, ha a forma kedvéért gróf Tisza István kilences programmjából két pontot megvalósítanak, még pedig a címer kérdést és a magyar nyelv használatát a katonai bíráskodás legalsóbb fokán. Ennek ellenében nyugodjék bele a korona abba, hogy a választói jog kérdésében Andrássy javaslata váljék törvénnyé. Bécsben azonban azt felelték, hogy nagyon szívesen veszik azt az ajánlatot, de érdemben csak a választói jog kérdésének megoldása után fognak vele foglalkozni; a választói jogra nézve pedig ragaszkodnak az általános titkos, egyenlő és községenkénti szavazati joghoz. A negyedik javaslat. Csak ezek után fogott Andrássy a maga negyedik javaslatának elkészítéséhez és ez a negyedik tulajdonképpen az első, mely általános választói jogot tartalmaz, de azt is csak plurális alapon. Minden nagykorú férfiúnak van szavazata, minden magyarul írni és olvasni tudónak kettő és azután minden magasabban kvalifikált egyénnek ennél is több, egészen négy szavazatig. Tehát általános választói jog volna, de egyenlő nincs. Az egyenlőséget az is megbolygatja, hogy vannak kis városi és nagy vidéki kerületek és ez utóbbiak nem egyformák. A szavazás maradna nyilvános és nem községenként, hanem körjegyzőségekként szavaznának. Ez Andrássy legújabb és utolsó javaslata. I FíílORR CrOTEl/ TISCHLER JÓZSEF festékkereskedésében ^ LO I LÍV Kapható Maros-Vásárhely, főtér,Apolló-ház 3