Székely Lapok, 1909. június (49. évfolyam, 83-98. szám)
1909-06-03 / 83. szám
XXXIX. évfolyam. 83. száza. Maros-Vásárhely, 1909. junius 3. FÜGGETLEN POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelenik hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton délután. Kiadóhivatali telefon 161. Szerkesztőségi telefon 222. Kiadóhivatal: Benkő László kollégiumi nyomdájában, hirdetések és előfizetési pénzek ide küldendők. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 1. szám, hová a szellemi részt illető küldemények küldendők. Felelős szerkesztő: V IÁTHÉ <JÍ \ XJI. A Előfizetési árak vidékre: egy évre 16 kor., félévre 8 kor., negyedévre 4 kor., egy hóra 1kor 60 fill. Helyben, házhoz hordással: egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor., egy hóra 1 kor. Rosszul áll a református egyház vagyona. — Segítsen Bernády fögondnok. — A marosvásárhelyi református egyházról szomorú, nagyon szomorú dolgot hallunk. Maros-Torda és az egész Székelyföld legnagyobb református egyháza ellen — amint a Hírlapból olvassuk — végrehajtási zárlatot kért a budapesti Jelzálog és Hitelbank. Nem tudjuk ezért a szomorú esetért eléggé megróni az egyház vezetőségét, akiknek — úgy látszik — fontosabbak a saját anyagi dolgaik, mint az egyháznak az ügyei. A zseniális főgondnok , az egyház ügyvezető lelkésze, akik azt hirdetik magukról, hogy a legtöbbet dolgoznak a városon s a városért, nem szabad lett volna, hogy ennyire engedjék futni a híres református egyház vagyoni helyzetét. No de ezeknek az uraknak rengeteg sok dolguk van ! Városrendezés , építés, szépítés a fögondnok úr első teendője. Méhészet, bankalapítás, ipari vállalatbani kapzsiság stb. a vezető lelkész födolga s csak harmadrendű dolog az egyházi ügyek , melyekkel nem érdemesítik a komolyabb munkálkodást. Nem tudjuk eléggé megróni az egyház azon tekintélyes és vagyonos tagjait sem, akik a hivatali rangot és címet ugyan elfogadják, de azt hiszik, hogy ezzel már eleget is tettek kötelességüknek. Vannak ezeknek az uraknak akkora összeköttetésük, hogyha csak egy csekély fáradtságot nem sajnáltak volna, bizonyára rendezni tudják az egyház anyagi ügyeit. Siessenek, mentsék meg a csődtől a színmagyar református egyház vagyoni helyzetének összeomlását, amíg az nem késő. Siessenek, mert ez a csőd óriási szégyene lenne nemcsak az egyháznak, de az egész Székelységnek, az egész erdélyi magyarságnak. Hívjanak össze rendkívüli közgyűlést és tegyenek meg elsősorban azok mindent, akiknek hanyagságából megtörténhettek e szomorú dolgok s nyíltan, őszintén világosítsák fel elsősorban a híveket, azután a társadalmat és ne engedjenek országos botrányt csinálni az egyház ügyeiből — ha mindjárt anyagi áldozattal kellene is azt megakadályozni. Siessenek amíg nem késő, pár percig nyugodjon a város szépítészet s a méhészet, szőlészet, szövetkezet stb. stb. Dolgozzanak azok, akiknek kötelességük , áldozzanak azok, akiknek van anyagi tehetségük s ha kell ne szégyenkezzenek még a koldulástól sem. „Kapáljanak az Úr szőlőjében !“ A koalíció agonizál. Érdekes kis közlemény jelent meg a „Pesti Futár”, ez üldözött, de azért közkedveltségnek örvendő szókimondó hetilap legutóbb megjelent 58-ik számában, melyet érdekességénél fogva egész terjedelmében átvéve, minden kommentár nélkül közreadunk, hadd lássa a kiábrándulóban lévő olvasó közönségünk is, mikép végvonaglik a nemzet ámító, országrontó koalíció. Az érdekes közlemény szóról-szóra ezeket foglalja magában : Ügyvivők vagy miniszterek. A bukott Wekerle kabinet örök szégyenfoltja marad a magyar történelemnek. Felbőszítőbb alakok aligha voltak még a magyar hatalmon. Szemfényvesztők, rosszak, éhesek, konokok, amellett páratlanul unintelligensek és tehetségtelenek. Ezekkel csak a Holló csoport versenyzik álnokság és elszántság dolgában. Wekerle, akinek egy szavát sem lehet elhinni, Kossuth, aki korlátolt és külsőleg is tűrhetetlen, Apponyi, akiben egy szobafestő lelke lakik és Günther, aki korrektori állást sem érdemel. Az csak kettő van köztük: Andrássy és gróf Zichy. Kedves, szeretetreméltó ember pedig csak egy: a katonaminiszter, Jekelfalussy. Most, a válság körül is igazi formájukban mutatkoznak ezek a kicsapott miniszterek. A király tűzzel-vassal kényszerítette őket a lemondásra. idig bírt velük. És ők, az ügyvivők még ma is úgy szerepelnek, mint komoly miniszterek. íme két hivatalos kommüniké: 1. Hétfőn délben féltizenkettőkor Kossuth Ferencz kereskedelmi minister lakásán minisztertanács lesz, amelyben a kabinet valamennyi tagja részt vesz. A minisztertanács az időközben felhalmozódott minisztertanácsi ügyeket intézi el, de ezek mellett a válsággal is foglalkozik s azt az előterjesztést beszéli meg, amelylyel Wekerle miniszterelnök a király elé megy. II. Wekerle Sándor miniszterelnök, ma délben meglátogatta Kossuth Ferenc kereskedelmi minisztert és körülbelül egy óra hosszat tanácskozott vele. Ez a tanácskozás valószínűleg összefüggésben van a miniszterelnök legközelebbi bécsi útjával. Wekerle Sándor ugyanis hétfőn utazik Bécsbe, hogy a királynak jelentést tegyen a helyzetről és az e héten való tárgyalásairól Szóval május 24-én még Kossuth Ferenc úgy hívja magát, hogy kereskedelmi miniszter, Wekerle Sándor pedig, mint miniszterelnök szerepel a hivatalos kiadásokban. Ez a poén igazán beleillik a koalíciós kormány hazug, alávaló karrierjébe. Szégyenük bevallani, hogy ők is csak ügyvivők mint a darabontok. És hivatalosan minisztereknek nevezik magukat, sit egy kicsit talán a bíróság elé is tartozik. Ez a cimbitorlás. Tüdőbeteg - gondozó intézet Maros-Vásárhelyen. — Megnyílt a dispensaire. — A József kir. herceg Sanatorium Egyesület marosvásárhelyi bizottsága által létesített, a belügyminisztérium által államilag segélyezett tüdőbeteg-gondozó intézet Marosvásárhelyen a Lázár utcában Dr. Szilágyi János vezetése alatt, Gróf Bissingen Ottóné házában 1909. év június hó 1-én kezdte meg működését. Az intézet célja elsősorban a szegénysorsú nép legszélesebb rétegei számára lehetővé tenni és megkönnyíteni a tüdőbaj korai felismerését. Evégből az intézet a hetenként kétszer tartandó rendelő órákban úgy az önként jelentkező, mint a hozzá utalt betegeket a tudomány nyújtotta ősze