Székely Lapok, 1909. szeptember (49. évfolyam, 134-149. szám)

1909-09-01 / 134. szám

z­ik olna­, az évben távol maradásának bizo­nyára nevezetes, fontos és nyomós indokai lehetnek. Tisztelettel felkérjük tehát Titkár urat, hogy elmaradásának okát a nyil­vánosság előtt fejtse ki, hogy a fenn­forgó ellentétről a vármegye közönsé­gét úgy is, mint törvényhatósági bizott­sági tag tájékoztassa. Több nyárád­menti gazda. A Biró féle Havasi Gyopár Crém Parisban. Egy elsőrangú és kiváló magyar szépítő­­szernek a kitüntetéséről értesülünk. A párisi hygienikus kiállításon a Grand Prix érdem­keresztjével, aranyéremmel és díszoklevéllel tüntette ki a zsűri a „Dr. Biró-féle Havasi Gyopár-Crém“-készítményeket. E magas kitüntetés felülmúlhatatlan és legjobb arc­ápoló-szereket érte és ezzel szinte bebi­zonyítva látjuk, hogy kozmetikai terméke­inkért nemcsak restelkednünk nem kell a külföld előtt, de azok helyüket megállva, versenyképesek is. A tervnélküliség átka. Maros-Vásárhely székely főváros vezető­ségének egyik legfontosabb alkotása a katonai alreáliskola, szeptemberben már megnyílt és megkezdi működését. A szabályok kötelességévé teszik a szülőknek, hogy a felvételi vizsgára és el­helyezésre személyesen állítsák elő gyer­mekeiket, a növendékeket. Azt is tudta a város minden lakója, hogy a helyi szállodákban, mindössze alig 80 szállást nyújtó vendég szoba van­ Tudni kellett a város vezetőségének, hogy az alreáliskola megnyiltásakor mintegy 300 növendék és ugyananyi szülő fog az ország minden részéből a fejlődő székely fővárosba özönleni, a­kik közül azok részére, kik a szállodák vendég szobáiban nem nyerhetnek elhelyezést, elszállásolásá­ról, a város jóhírneve szempontjából gon­doskodni kellett volna. Ha másként nem is, legalább a tanintézetekben, nevezete­sen a róm. kath. főgimnasium, és a köz­ségi közigazgatási tanfolyam internátusá­­ban, sőt az épülő térben levő ref. főtanoda használható helyiségeiben, legalább a tömeges elszállásolást meg lehetett volna csinálni, mert alig hisszük, hogy ez inté­zetek vezetőségei készséggel ne járultak volna hozzá ehez az emberbaráti köteles­ség diktálta elszállásoláshoz. Sajnos, ez irányban nem történt megfe­lelő gondoskodás. A város építő-szépítő polgármestere, ki tudja miféle spekuláció, vagy kvalifikáció elengedés ügyében, in­tézkedés nélkül a fővárosba utazott. Az erélyes és tevékenynek ismert főkapitány úgy látszik nem gondolt éppen a tervnélkü­liség folytán erre az emberbaráti szem­pontból is felette fontos kötelességre, hogy ne is szóljunk a híres székely vendégsze­retetről,­­ és megtörtént az a székely főváros jó hírnevének nem nagy előnyére szolgáló kínos eset, hogy igen sok növen­dék szüleivel együtt egy egész éjszakát kellett a nyitott kávéházak füstös levegő­jében összezsúfolva végig szenvedjenek. Ezek a szülők bizonyára nem valami kedves emlékkel távoztak a székely fővá­rosból és nem valami előnyösen fognak nyilatkozni otthon a rohamosan fejlődő Maros-Vásárhelyről. Tegyük fel, hogy kínjukban nem vették észre a csatornázás, vízvezetéki bevezetés és aszfaltozási műveletekkel látható ijesztő mérvű feltárásokat, de bizonyára azt sem láthatták meg a tengelytöréssel fenyegető kátyúk feletti kocsizásuk közben, hogy e város legalább a villanylárapok póznáin virágzik, mert az alulról fenyegető ve­szélytől való félelmükben nem juthatott eszükbe a magasságbeli virágzásra és vi­­rulásra tekintem, így bosszulja meg magát a kapkodó tervnélküliség és a hebehurgyán elsietett előleges megállapodás nélküli esztelen fej­lesztési mánia. Félős, hogy ez a maniátikus fejleszteni akarás nemcsak ebben az irányban, hanem minden vonalon megbosszulja magát és veszedelmes hírét kelti a fejlődő városnak, csak ne okozza végromlását és bukását. Maros-Vásárhely, 1909. szeptember hó 2. Székely Lapok Vidéki szülök figyelmébe! Iskolás fiú gyermekek havi 30 koronáért, úri háznál teljes ellátást kaphatnak. Má­tyás király tér 4. szám (­ ajtó) alatt. Végszavam: »Mit mondott Szakáts Péter“ ? címen Páncél Imre azt írja a Székely Ellenzék vasárnapi számában: „Nem jutottam a jegyzőkönyvhöz, még a gyorsírói jegyzetekre sem voltam kiváncsi. Hiszen én azt réges-régen tudom, hogy ezekben a hivatalos aktákban rendesen az nincs benne, amit az ember keres.“ Az első mondatra az a megjegyzésem, hogy igenis, oda futott s megolvasta úgy a készülőben volt jegyzőkönyvet, mint a gyorsírói jegyzeteket, sőt a jegyzőkönyvből idéz. Most két kérdést. Olvasta-e a nevemet a jegyzőkönyv alatt, mikor abból kivonatot csinált?, mert általam az még nem volt aláírva. Honnan írta tehát a citátum alá a ne­vemet ? A második mondatára megjegyzésem a következő: Ennél jobban hivatalos aktát leszabni nem lehet, mint a­hogyan Páncél úr hiva­talos tudósítói minőségében a város köz­gyűléséről készült jegyzőkönyvet és gyorsírót Újabb vármegyei bakklövés. Ki a hibás ? Kit terhel a felelősség ? Csete Béla marosszentgyörgyi lakos és egy tüzes gép tulajdonosa a marosi alsó­járás főszolgabírójához kérést nyújtott be, hogy engedtessék meg neki Ákosfalva köz­ség területén tüzes géppel csépelhetni. Sényi László, az előrelátó és óvatos tb. főszolgabiró nem bizott Csete ur óvatos­ságában és elutasította kérésével, s mint a marosi alsó járás rendőri és kihágási referense nem adott engedélyt Csete úr­nak, hogy Ákosfalva község belterületén tüzes géppel csépelhessen. Csete úr a helyett, hogy a sérelmesnek vélt elutasító végzés ellen a vármegye al­ispánjához, mint másodfokú hatósághoz felebbezett volna és úgy igyekezett volna megszerezni a cséplési engedélyt, kapta magát és kérést nyújtott be a vármegye alispánjához, mely kérést a központban dr. Szenner József II -ik aljegyző úgy intézte el, hogy engedélyt adott Csete úrnak a községben végezhető cséplésre, pedig mint központi referens kellett tudja, hogy az alispán nem első fokban eljáró rendőri hatóság, ilyen engedélyeket nem adhat ki, legfennebb másodfokban meg­változtathatja az elutasító végzést, de ak­kor is az alispán maga vagy erre jogosult helyetesse írhatja alá a II.-ed­fokú határozatot, azonban semmiesetre egy vármegyei Il-ik aljegyző, tehát dr. Szen­ner József úr. Tudhatta Szenner úr, hogy a miniszter, a felsőbb hatóság már számtalan hason­­természetű intézkedést semmisített meg az­­ indokból, hogy nem az alispán mint illetékes fórum írta alá. Megtörtént tehát a hatósági bakklövés. Szenner úr kiadta a cséplési engedélyt, följegyzéseket leszabta, azért, hogy nem találta meg benne azt, amit ő keresett. Legjobb lesz jövőre megmondani, hogy mit fog keresni a jegyzőkönyvekben, hogy azt is bele vegyék, ha oda való, hanem, vagyis szerkeszszék a jegyzőkönyveket a hivatalos tudósító szája íze szerint. Akkor a jegyzőkönyv hitele helyre áll­t előtte is. Végül egy kérést: Szíveskedjék Páncél úr közölni szószerint a gyorsírói jegyze­teknek beszédemre vonatkozó részét is. Akkor fokonként az igazsághoz eljutunk s nyugodtan bizhatjuk a nagyközönségre az ügy elbírálását. Sz. Szaits Péter: Kiadó bútorozott szoba. A Garai János­ utca 5 szám alatt — szemben a Kör­ utcával — kiadó egy búto­rozott szoba, szép, kert az udvaron. Vadász fegyverek, Browning pisztoly, fu­tó és főző kályhák, konyha felszerelés, bevásárlási forrás Schuster ()dön Utódai Vaskereskedés, főtér Cégtulajdonosok Oláh Testvérek. WT Egy jó óraiadból való fiú tanulónak felvétetik. "M­l

Next