Székely Lapok, 1909. október (49. évfolyam, 150-167. szám)
1909-10-02 / 150. szám
XXXIX. évfolyam. 150. szám. Maros-Vásárhely, 1909. október 2. FÜGGETLEN POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelenik hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton délután. Kiadóhivatali telefon 161. Szerkesztőségi telefon 222. Kiadóhivatal: Benkő László kollégiumi nyomdájában, hirdetések és előfizetési pénzek ide küldendők. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 1. szám, hová a szellemi részt illető küldemények küldendők. Felelős szerkesztő: MÁTHE OV UJA Előfizetési árak vidékre: egy évre 16 kor., félévre 8 kor., negyedévre 4 kor., egy hóra 1 kor. 60 fill. Helyben, házhoz hordással: egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor., egy hóra 1 kor. Nemzeti követelések nélkül. Egy bécsi forrás híradása nyomán szárnyra kelt az a terv, hogy esetleg Kossuth Ferenc lessz kormányalakítással megbízva azzal a kikötéssel, ha nemzeti követelések nem lesznek programmjába felvéve, ellenben a trónbeszédben foglalt szabványok lesznek irányadók programmjuk elkészítésénél és azoknak megvalósítása feltétlenül kötelező. Elég fura dolognak látszik, ha egy államnak és éppen az uralkodójával szemben mindig oly legális viselkedésű magyar nemzetnek a bécsi burg beretvált képű politikusai ilyen forma raesgyét mutatnak. No de hát ez is oly mindegynek fog látszani a Kossuth Lajos fiának, aki elvei szigorú fenntartása mellett a legdaraboltabb szellemű politikát is képes lesz folytatni, mert amit megkezdett, az is csak az volt. Szomorú tünetek ezek, amikor minden egyes jó hazafi végcélja a függetlenség kivívása volt, bölcsőjétől kezdve a sírig. Megpróbálták fokozatosan közelíteni meg nemzeti ideálokat, megpróbálták erőszakkal, sarokra állva nemzeti ellenállás címén gyeplőt venni a kezükbe és amikor azt látták, hogy a mindenkori kormányoknál is kevesebbet, tisztábban kifejezve semmit sem voltak képesek keresztül vinni és kivívni, akkor — nem mondjuk, de az előzmények után elhisszük, hogy nemzeti követelések nélkül is felajánlják szolgálataikat, csakhogy hiúságuk, a hatalmon maradás ténye kielégítést nyerjen. Ugyan micsoda hatalom az, amelyiknek nem lehetnek követelései, amelyiknek még vágyai sem lehetnek? Egy gyarmatnak megparancsolja a farmer, hogy aztán minden nap cukornád mesegetés a foglalkozása a lakosságnak, de a fekete kávét csak keserűen szabad élvezni. Az elnyomott lakosság görnyedt derékkal, eltemetett lelki világával robotol, mert neki a pálcás nagy úr, amannak meg a khedive úgy parancsolta. A szív, az ész, az erő elnyomva. Az akarat megtörve, az erkölcsi érzület porba sújtva, a jobb jövőben vetett remény örökös sötét köddel elnyomva, következményeiben a teljes megsemmisülés érzetével elfásultan, a züllés sírgödrébe hull Ugyan mi lessz a legszentebb emberi vágyakkal, a felkent nemzeti ideálokkal és mi lessz a népek közös törekvéseivel, az isteni szabadsággal? Mikor lessz már egyszer ünnep, ezen a világon? Gazdasági függetlenség, önálló nemzeti bank, egységes nagy Magyarország és oh a legkeményebb derekú magyarnak ideájával mi lessz, amit ő oly előszeretettel „nemzeti gondolat“ - nak nevezett el ? Fájó sóhaj két ajkunkra. . . . Annak idején, a diák életnek színes ábrándképében 48-as eszmékkel telítve, forrón dobogó szív melegével eltelve, acélositottuk izmainkat, hogy majd annak idején a haza szolgálatába állva, becsületes munkát végezzünk, s annak“ a zászlónak fennen lobogtatásáért. A férfikorral a színes ideálok komoly bálványokká váltak és kibontakozott egy komoly állameszme, melynek nem rohamos megteremtése, hanem fokozatos testté alakítása lett célunk. Nagy államférfiak jöttek és nagy államférfiak mentek. Egy darabig szünet nélkül folyt az öntudatos, fejesztő munka. Egyszerre becsapott egy zsarátnok, felgyújtotta a félig felépült, magyar motívumokban bővelkedő alkotmányt és ők ezután, „takarították a romokat”. Istenem! milyen jó volna most építeni a romokon bár, ha azok eltakarítva nem lennének. Dehát ugyan mit is építsünk, ha nemzeti követelések nem lesznek ?... Sch. B. A sajtószabadság agyontiprása. Vozáry—Haynau és a nemzeti uralom. Szerencsésen átszenvedtünk egy Vozáry uralmat. Nem történt semmi bajunk. Utánna büszkén valljuk, hogy a gyűlölt Vozáry nem talált sorainkban pribékeket, akik szentségtelen kezekkel hozzá mertek volna nyúlni legszentebb jogainkhoz. Akadtak szórványosan, akik segítségére siettek Vozárynak, sőt pezsgőztek is vele, de jól eső érzettel tölt el az a tudat, hogy azok is részben az osztrák ármádiából származtak, és el is pusztultak soraink közül, részben pedig most is a polgárság gyűlölete övezi őket. Most benne vagyunk a nemzeti uralomnak már gyászos emlékűvé vált koalíciós korszakába, melyben a belügyek élére került fekete lelkű belügyér fennen hirdette az alkotmánybiztosítékok megvédését minden eszközzel, valamint az eltiport autonóm jogok visszaállítását. Most e koalíciós nemzeti korban Vadász fegyverek, Browning pisztoly, fűtő és főző kályhák, konyha felszerelés, bevásárlási forrás Schuster Ödön Utódai Vaskereskedés, főtér Cégtulajdonosok Oláh Testvérek. Egy jó családjail való fiú tanulónak felvétetik.